"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Versenyképességi Tanács (Belső Piac és Ipar), 2025. szeptember 29.
Főbb eredmények
Európai Versenyképességi Alap
A miniszterek irányadó vitát tartottak az Európai Versenyképességi Alapról (EVA), amely az EU 2028–2034-es időszakra szóló hosszú távú költségvetésének (a következő többéves pénzügyi keret, MFF) egyik fő eleme. A tagállamok üdvözölték az EVA-t mint olyan kulcsfontosságú eszközt, amely hozzájárulhat a jelenlegi beruházási hiány megszüntetéséhez, a vállalkozásoknak nyújtandó pénzügyi támogatáshoz, a magántőke mozgósításához és a beruházási kockázatok enyhítéséhez.
A delegációk többsége az EVA sürgős végrehajtását szorgalmazta, és hangsúlyozta, hogy a tagállamokat teljes mértékben be kell vonni az EVA-val kapcsolatos döntéshozatalba és irányításba. A legtöbb delegáció hangsúlyozta, hogy figyelembe kell venni mind a vállalkozások, mind a befektetők igényeit. Ez azt jelenti, hogy egyszerűsített, átlátható és hatékony eljárásokat kell biztosítani, amelyek a lehető legkisebb adminisztratív teherrel járnak. Több delegáció szükségesnek tartja, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a kkv-kra. Többen hangsúlyozták továbbá, hogy a kiválóságra, valamint a földrajzi egyensúly biztosítását célzó intézkedésekre kell összpontosítani.
Egyszerűsítési intézkedések és az omnibusz megközelítés
A miniszterek politikai vitát tartottak az egyszerűsítési intézkedésekről azt követően, hogy Stéphane Séjourné, a Bizottság ügyvezető alelnöke ismertette az e téren elért eredményekről szóló első jelentést. Az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló erőfeszítések (az úgynevezett omnibusz csomagok) ellenére az új jogalkotási javaslatok továbbra is jelentős költségekkel járnak a vállalkozások számára. A miniszterek véleménycserét folytattak arról, hogy miként lehet megfelelő egyensúlyt kialakítani a szükséges új jogszabályok és a vállalkozásokra háruló szükségtelen adminisztratív terhek között, továbbá a Versenyképességi Tanács szerepéről annak biztosításában, hogy az új szabályok arányosak legyenek a jogszabályok célkitűzéseivel. A miniszterek többsége üdvözölte az egyszerűsítésről szóló jelentést, valamint a meglévő terhek csökkentésére irányuló omnibusz megközelítést, mindazonáltal néhányan a felszólalásukban emlékeztettek arra, hogy az egyszerűsítés nem jelent deregulációt.
A jövőbeli jogszabályalkotást illetően számos delegáció szorgalmazta a minőségi jogalkotás elveinek alkalmazását, például a hatásvizsgálatok szisztematikus elvégzését (ideértve a kkv- és versenyképesség-szempontú ellenőrzést), az utólagos értékeléseket, az érdekelt felekkel folytatott konzultációkat, illetve a valóság-ellenőrzéseket. Több delegáció emlékeztetett az „alapértelmezésben digitális” elv, valamint az „egy be, egy ki” elv általános alkalmazásának szükségességére. Ez utóbbi azt jelenti, hogy minden új jogszabály hatálybalépésekor egy régit hatályon kívül kell helyezni. (Néhány delegáció még ennél is tovább menne, szerintük akár az „egy be, kettő ki” is lehetne a követendő elv.) A delegációk általánosságban egyetértettek abban, hogy a Versenyképesség Tanács ülésein továbbra is figyelemmel kell kísérni a folyamatban lévő egyszerűsítési erőfeszítéseket, és ügyelni kell a további terhek elkerülésére.
A dán elnökség elkötelezett a bürokráciának és az európai vállalkozások terheinek a csökkentése mellett. Ugyanakkor gondoskodnunk kell arról, hogy az új uniós jogszabályokkal ne vezessünk be szükségtelen terheket. Örömmel hallottam Stéphane Séjourné ügyvezető alelnök mai felszólalását, amelyben ismertette az ezen fontos feladattal kapcsolatos álláspontját. Folytatni fogjuk szoros együttműködésünket annak érdekében, hogy Európát erősebbé és versenyképesebbé tegyük.
Morten Bødskov, ipari, vállalkozásügyi és pénzügyminiszter
A miniszterek munkaebéd keretében véleménycserét tartottak az egységes piaci stratégiáról. A vitában Enrico Letta korábbi olasz miniszterelnök – a Jacques Delors Intézet elnöke és a „Much More Than A Market” (Jóval több mint piac) című jelentés szerzője – is részt vett. A miniszterek kifejtették a véleményüket azokról a digitális kezdeményezésekről, amelyek célja a terheket csökkentő digitális átállás megvalósítása a vállalatok igényeihez igazítva, valamint az ambiciózus digitális kezdeményezéseknek a tagállamokban és a vállalkozásoknál történő végrehajtásáról.
Az „Egyéb” napirendi pont keretében a miniszterek az alábbi hat témáról kaptak tájékoztatást:
Az osztrák delegáció által – Csehországgal, Görögországgal, Hollandiával, Horvátországgal, Luxemburggal és Szlovéniával közösen – előterjesztett, „az indokolatlan területi ellátási korlátozások megszüntetése” című, tájékoztató jellegű napirendi pont
A Bizottság tájékoztatója az egyszerűsítési omnibusz csomagokkal kapcsolatos aktuális helyzetről
A holland delegáció által előterjesztett tájékoztató jellegű napirendi pont – A Semicon Koalíció 2025. évi nyilatkozata – felhívás a csipekről szóló európai jogszabály felülvizsgálatára
A Bizottság tájékoztatója a miniszterek részére a gépjárműiparral folytatott harmadik stratégiai párbeszédről, amelyre szeptember 12-én került sor Brüsszelben
A francia delegáció által előterjesztett tájékoztató jellegű napirendi pont a 2040-re vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzés és az európai ipari versenyképesség összeegyeztetéséről
A német, a francia és az olasz delegáció által előterjesztett tájékoztató jellegű napirendi pont az ipar dekarbonizációjának felgyorsításáról szóló jogszabályra irányuló javaslatnak a Bizottság általi bejelentéséről
„A” napirendi pontok
A miniszterek elfogadták az „A” napirendi pontokat.
