"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Versenyképességi Tanács (Kutatás és Űrpolitika), 2025. december 9.
Főbb eredmények
Kutatás
A Tanács rendelete az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozásról (EuroHPC közös vállalkozás)
A miniszterek aláhúzták, mennyire fontos, hogy Európa beruházzon a kulcsfontosságú technológiai területekbe, és egyhangúlag megállapodtak az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás (EuroHPC közös vállalkozás) tevékenységeinek keretét meghatározó rendelet módosításáról. A módosítás rendelkezik a mesterségesintelligencia-gigagyárak (MI-gigagyárak) európai létesítéséről, és erre vonatkozóan külön kvantumpillért hoz létre az EuroHPC közös vállalkozás tevékenységeiben. Az MI-gigagyárak köz- és magántámogatásban fognak részesülni köz- és magánszféra közötti partnerségek révén, amelyekben többek között tagállamok és ágazati érdekelt felek vesznek majd részt.
A mai napon nagyon fontos lépéseket tettünk annak érdekében, hogy Európában új MI-gigagyárak létesüljenek, szám szerint akár öt is. Véleményem szerint a mesterséges intelligencia a jövő egyik legfontosabb kritikus technológiája, mely kulcsfontosságú Európa rezilienciája, versenyképessége és biztonsága szempontjából. Tartozunk az európaiaknak azzal, hogy határozott lépéseket teszünk, látva, milyen erősek az amerikaiak és a kínaiak ezen a területen.
Christina Egelund dán felsőoktatási és tudományügyi miniszter
Horizont Európa csomag: kutatási és innovációs keretprogram (2028–2034)
A miniszterek irányadó vitát tartottak a Horizont Európa keretprogramról szóló javaslatról, kiemelt figyelmet szentelve a kutatási és innovációs prioritásoknak, a jövőbeli partnerségeket is ideértve. Mindegyik delegáció üdvözölte továbbá az elért eredményekről szóló elnökségi jelentést, valamint a Horizont Európa programra vonatkozó tárgyalások során elért előrehaladást.
Több delegáció is egyszerűsítési intézkedéseket szorgalmazott abból a célból, hogy a résztvevők könnyebben juthassanak finanszírozáshoz. A delegációk többsége hangsúlyozta a Horizont Európa és az Európai Versenyképességi Alap (EVA) közötti kapcsolat további pontosításának és meghatározásának fontosságát. Az ülésen határozott egyetértés alakult ki továbbá azzal kapcsolatban, hogy ösztönözni kell a magánberuházásokat, elő kell mozdítani a köz- és magánszféra közötti partnerségek létrejöttét, és javítani kell a kutatási eredményeknek az innováció területére történő átültetését és gyakorlati alkalmazását. A miniszterek kiemelték, mennyire fontos partnerségeket kialakítani hasonlóan gondolkodó harmadik országokkal, ezzel egyidejűleg pedig biztosítani Európa technológiai vezető szerepét és szuverenitását, valamint a kutatásbiztonságot. A legtöbb delegáció azt is hangsúlyozta, hogy a közös európai törekvések és a megosztott felelősségvállalás megvalósítása érdekében a tagállamok alapvető szerepet játszanak mind a kutatási prioritások azonosításában és meghatározásában, mind pedig a program hatékony irányításában.
Több miniszter is rámutatott arra, hogy egyes kutatási és technológiai területekre kiemelt figyelmet kell fordítani a következő Horizont Európa keretprogramban. Ezek között a területek között említették a mesterséges intelligenciát, a kvantumtechnológiákat, a félvezetőket, a fejlett anyagokat, a biotechnológiát és az élettudományokat, a robotikát, valamint a tiszta energiát, különösen a fúziót.
Az „Egyéb” napirendi pont keretében a miniszterek tájékoztatást kaptak az alábbi témákról:
Az európai egyetemek szövetségének hozzájárulása az Európai Kutatási Térséghez
A francia küldöttség beszámolt az európai egyetemek szövetségeinek versenyképességre gyakorolt hatásáról, kiemelve a szervezeti, oktatási és tudományos átalakulás előmozdításában betöltött szerepüket, egyúttal pedig kitérve a kihívásokra is, így például a szabályozás összetettségének, a finanszírozásnak és az erőforrásoknak a kérdésére.
A Bizottság tájékoztatója a Növekvő Európa Alapról
A Bizottság tájékoztatta a minisztereket a Növekvő Európa Alap elnevezésű piacvezérelt kezdeményezésről, amelynek célja a gyorsan növekvő technológiai vállalatokba történő beruházás és az európai innovációs ciklus finanszírozási hiányosságainak orvoslása. A kezdeményezést sok tagállam üdvözölte.
A kutatásbiztonsággal kapcsolatos európai együttműködési tér kialakítása
A Bizottság tájékoztatta a minisztereket a kutatásbiztonsággal kapcsolatos legfrissebb fejleményekről.
A soron következő ciprusi elnökség prioritásai a kutatás területén
A ciprusi delegáció tájékoztatta a minisztereket a soron következő elnökség prioritásairól.
Jelentés az uniós űrjogszabály terén elért eredményekről
A miniszterek üdvözölték az uniós űrjogszabállyal kapcsolatban elért eredményekről szóló elnökségi jelentést, és irányadó vitát tartottak a javaslat azon elemeinek meghatározása céljából, amelyek a leküzdendő kihívások kezelését szolgálják. Kiemelték továbbá azokat a területeket, amelyek további pontosítást igényelnek.
A legtöbb delegáció támogatta az uniós űrjogszabálynak a biztonságra, a rezilienciára és a fenntarthatóságra vonatkozó fő célkitűzéseit, de jelezték, hogy véleményük szerint a javasolt szöveg számos részét pontosítani és egyszerűsíteni kell. Néhány miniszter aggodalmának adott hangot a potenciális megfelelési költségekkel és a további adminisztratív terhek felmerülésének kockázatával kapcsolatban, amelyek csökkenthetik az európai gazdasági szereplők versenyképességét.
Az egyik legvitatottabb kérdésnek a jogi eszköz és a jogalap megválasztása bizonyult, és nyilvánvalóvá vált, hogy az előrelépéshez jogi egyértelműségre van szükség. Több delegáció is arra figyelmeztetett, hogy a javasolt szöveg további terhekhez és átfedésekhez vezethet. Néhány delegáció azt jelezte, hogy megítélése szerint a javasolt intézkedések megnehezíthetik a harmadik országbeli megbízható partnerekkel folytatott együttműködést. A tagállamok üdvözölték a vitát, és kifejezésre juttatták, hogy a soron következő ciprusi elnökség alatt folytatni kívánják az uniós űrjogszabállyal kapcsolatos munkát.
Az „Egyéb” napirendi pont keretében a miniszterek tájékoztatást kaptak az alábbi témákról:
A Bizottság beszámolója az űrpolitika végrehajtásáról szóló párbeszédről
A Bizottság tájékoztatta a minisztereket az űrpolitika végrehajtásáról szóló párbeszédről, melyet Andrius Kubilius uniós biztos 2025. november 5-én folytatott 23, az uniós űrágazatban tevékeny érdekelt féllel.
A soron következő ciprusi elnökség prioritásai az űrpolitika területén
A ciprusi delegáció tájékoztatta a minisztereket a soron következő elnökség prioritásairól.
Beszámoló az Európai Űrügynökség (ESA) miniszteri üléséről
Josef Aschbacher, az Európai Űrügynökség (ESA) főigazgatója tájékoztatta a minisztereket az ESA 2025. november 26–27-én Brémában tartott miniszteri üléséről.
