A gazdasági és pénzügyminiszterek videokonferenciája, 2020. július 10.

Főbb eredmények

A Covid19 gazdasági hatása és a helyreállítást szolgáló intézkedések

A miniszterek véleményt cseréltek a Covid19-válság kezelésére uniós szinten hozott intézkedések végrehajtásával kapcsolatban elért eredményekről. Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) ismertette a jelenlegi helyzetről szóló értékelését.

A Covid19-válság gazdasági következményei nyomán tett válaszlépéseink szempontjából kiemelkedően fontos pillanatot élünk. Fokozzuk erőfeszítéseinket, hogy a vállalatok, a munkavállalók és a tagállamok hozzáférhessenek azokhoz a forrásokhoz, amelyekről idén tavasszal megállapodtunk. Ezzel párhuzamosan kulcsfontosságú tárgyalások folynak a helyreállítási tervről is. A miniszterek a mai napon megerősítették elkötelezettségüket amellett, hogy az erőteljes helyreállítás érdekében gyors és hatékony választ adjanak. Olaf Scholz, Németország pénzügyminisztere és alkancellárja

A miniszterek áttekintették a három biztonsági háló végrehajtását:

• ESM-támogatás a tagállamok számára a világjárvány miatt kialakult válsághelyzet kezelésére: az ESM-ben meghatározott és a Covid19-válság nyomán módosított elővigyázatossági hitelkeretből biztosított eszköz 2020. május 15-én lépett működésbe.
• a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatás (SURE): a Bizottság irányításával működő program keretében a tagállamok 100 milliárd EUR-ig terjedő hitelt vehetnek fel kedvező feltételekkel. Az eszközt akkor lehet majd igénybe venni, ha az összes tagállam biztosította a szükséges garanciákat; ez a hónap végéig várhatóan megtörténik.
• az EBB páneurópai garancialapja a vállalkozások támogatásására: a 25 milliárd EUR összegű garanciaalap célja, hogy ösztönözze a beruházásokat az uniós ipar minden ágazatában. Akkortól lesz igénybe vehető, amikor az EBB tőkéjének legalább 60%-át biztosító tagállamok rendelkezésre bocsátották garanciáikat. Az alap véglegesítése várhatóan július végéig megtörténik.

A miniszterek áttekintették továbbá a Covid19-válság utáni uniós helyreállítást szolgáló, folyamatban lévő munkát. Az Európai Tanács határozatának meghozataláig folytatódik a helyreállítási tervre vonatkozó jogszabályok technikai vonatkozásaival kapcsolatos munka.

• Covid19: a negatív gazdasági következményekre adott uniós válasz (háttér-információk)

Tőkepiaci unió

Thomas Wieser, a tőkepiaci unióval foglalkozó magas szintű fórum elnöke ismertette a fórum június 10-én közzétett zárójelentését. A jelentés 17 ajánlást fogalmaz meg, amelyek célja az uniós tőkepiacok előtt álló legjelentősebb akadályok felszámolása és az európai tőkepiacok versenyképességének növelése.

A miniszterek véleményt cseréltek a tőkepiaci unió előbbrevitelét szolgáló prioritásokról, különösen a Covid19-válság gazdasági következményeinek leküzdése és annak céljából, hogy hathatós uniós alternatívákat lehessen biztosítani a tőkepiacok számára a brexit után. A megbeszélések eredményei beépülnek majd a tőkepiaci unióra vonatkozó új bizottsági cselekvési terv előkészítésébe, amelyet várhatóan az év végéig tesznek közzé.

A tőkepiaci unió megerősítése elnökségünk kiemelt gazdasági prioritásai közé fog tartozni. A tőkepiacoknak döntő szerepük lesz a Covid19 utáni helyreállításban, mivel vállalkozásaink számára további finanszírozási forrásokat kell biztosítani és elő kell segíteni a zöld és digitális átalakulást. Célunk, hogy az év végéig a Tanácson belül közös megközelítést fogadjunk el a kezdeményezés további megerősítésére vonatkozó prioritásokról. Olaf Scholz, Németország pénzügyminisztere és alkancellárja

• A tőkepiaci unióval foglalkozó magas szintű fórum (Európai Bizottság)

Konvergenciajelentések

A miniszterek áttekintették az Európai Bizottság és az EKB által június 10-én közzétett konvergenciajelentéseket. A jelentések azt vizsgálják, hogy az euróövezeten kívüli tagállamok megfelelnek-e az egységes valuta bevezetéséhez szükséges feltételeknek. A vizsgálat a következő hét országra terjed ki: Bulgária, Cseh Köztársaság, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Svédország.

A jelentések konvergenciakritériumokon alapulnak; ilyen például az árstabilitás, a rendezett államháztartás, az árfolyamstabilitás és a hosszú távú kamatlábak konvergenciája. Azt is értékelik, hogy a nemzeti jogszabályok összeegyeztethetők-e a gazdasági és monetáris unió szabályaival. A jelentésekben az a következtetés fogalmazódott meg, hogy még egyik ország sem teljesíti az euróövezethez való csatlakozás valamennyi hivatalos feltételét.

• 2020. évi konvergenciajelentés (Európai Bizottság)
• 2020. évi konvergenciajelentés (Európai Központi Bank)

Az elnökség tájékoztatója

A német elnökség ismertette a gazdasági és pénzügyek területére vonatkozó prioritásait. Az elnökség tevékenységének középpontjában a Covid19-világjárványra adott átfogó és ambiciózus európai válasz áll majd. Emellett az uniós adópolitika modernizálásán, a bankunió megerősítésén, a tőkepiaci unió előbbrevitelén, a pénzügyi szolgáltatási ágazat biztonságos és innovatív digitalizálásának előmozdításán, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem érdekében fog munkálkodni. Továbbra is központi jelentőséget kap a fenntartható finanszírozás.

Az elnökség tájékoztatta a minisztereket a G20-ak pénzügyminiszterei közelgő találkozójának előkészületeiről és a folyamatban levő nemzetközi ügyek állásáról.