Skip to content
  • Gazdasági és Pénzügyi Tanács

A gazdasági és pénzügyminiszterek videokonferenciája, 2020. október 6.

Főbb eredmények

Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz

A miniszterek politikai megállapodásra jutottak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről, amely az uniós vezetők július 17–21-i ülésén elfogadott 750 milliárd eurós helyreállítási csomag legfontosabb eszköze.

Az eszköz arra hivatott, hogy nagyszabású pénzügyi támogatást nyújtson a tagállamoknak az általuk végrehajtandó reformokhoz és beruházásokhoz, hogy enyhítse a Covid19-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásait, valamint hogy fenntarthatóbbá, reziliensebbé és felkészültebbé tegye a tagállamok gazdaságait a zöld és digitális átállás jelentette kihívásokkal szemben. Az eszköz a tagállamoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatások (312,5 milliárd EUR) és kölcsönök (360 milliárd EUR) kombinációját kínálná.

Az eszköz létrehozásáról szóló rendeletjavaslatról intenzív vita folyt a Tanácsban az elmúlt hónapok során. A miniszterek a videokonferencián a lezáratlan kérdésekről cseréltek véleményt: az irányításról, az ellenőrzési rendszerekről, valamint arról, hogy az eszköz keretében nyújtott támogatás odaítéléséhez szükséges helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben a tagállamoknak mely kihívásokat kell szerepeltetniük.

A ma megszületett politikai megállapodást az Állandó Képviselők Bizottsága fogja hivatalos formába önteni az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokra vonatkozó megbízásként. A Tanács álláspontja fog iránymutatásként szolgálni az elnökség számára a Parlamenttel folytatott tárgyalások során. Az elnökség a lehető leghamarabb le kívánja zárni ezeket a tárgyalásokat.

Olaf Scholz, Németország szövetségi pénzügyminisztere és alkancellárja
Az elnökségnek nagy örömére szolgál, hogy a tagállamok ma megállapodásra jutottak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről. Jó úton haladunk. Az eszköz központi szerepet tölt be a Covid19-válság következményeinek kezelésére irányuló erőfeszítéseink között. Segíteni fogja a tagállamokat abban, hogy kilábaljanak a válságból, ugyanakkor beruházzanak a zöld és digitális átállásba, és felkészítsék gazdaságaikat a jövőre. Reméljük, hogy a lehető leghamarabb le tudjuk zárni a jogalkotási folyamatot a Parlamenttel. Nincs vesztegetni való időnk.
Olaf Scholz, Németország szövetségi pénzügyminisztere és alkancellárja
Olaf Scholz, Németország szövetségi pénzügyminisztere és alkancellárja

Digitális pénzügyi szolgáltatások

A miniszterek véleménycserét folytattak a Bizottság által előterjesztett digitális pénzügyi csomagról, amely a következőket foglalja magában:

  • digitális pénzügyi szolgáltatási stratégia és lakossági pénzforgalmi stratégia
  • a kriptoeszközökről, illetve a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról szóló jogalkotási javaslatok

A csomag abból a célból jött létre, hogy javítsa Európa versenyképességét és fokozza a pénzügyi ágazatba irányuló innovációt, több választási lehetőséget biztosítva a fogyasztók számára a pénzügyi szolgáltatások és a modern fizetési megoldások terén, egyszersmind biztosítva a fogyasztóvédelmet és a pénzügyi stabilitást.

A miniszterek megbeszéléseinek középpontjában a lakossági fizetések álltak; ezen a területen az elmúlt években jelentős javulás volt tapasztalható, ám az uniós piac továbbra is fragmentált, és jelentős mértékben függ a legnagyobb globális szereplőktől. A csomag – ideértve a Bizottság által előterjesztett lakossági pénzforgalmi stratégiát is – a tagállamok széles körű támogatását élvezte. A miniszterek hangsúlyozták annak jelentőségét, hogy a digitális pénzügyi szolgáltatások terén erős és szuverén Európa megteremtésére kell törekedni.

Az elnökség hangsúlyozta, hogy intenzíven kíván dolgozni a kriptoeszközökről, illetve a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról szóló jogalkotási javaslatokon, hogy a lehető legnagyobb előrelépést lehessen elérni azokkal kapcsolatban.

Tőkepiaci unió

A Bizottság előterjesztette a tőkepiaci unióra vonatkozó új cselekvési tervről szóló közleményét is. Az előterjesztést a miniszterek véleménycseréje követte.

A Bizottság cselekvési tervének három fő célkitűzése van:

  • annak biztosítása, hogy az uniós gazdaság helyreállítása zöld, digitális, inkluzív és reziliens legyen annak köszönhetően, hogy az uniós vállalkozások – főként a kkv-k – könnyebben juthatnak forrásokhoz
  • az EU még biztonságosabb hellyé alakítása az egyének megtakarításai és hosszú távú befektetései számára
  • a nemzeti tőkepiacok integrálása egy valódi, az egész Unióra kiterjedő egységes tőkepiacba

A Bizottság 16 célzott intézkedést terjesztett elő annak érdekében, hogy e célkitűzések elérhetőek legyenek, illetve hogy kézzelfogható előrelépés történjen a tőkepiaci unió kiteljesítése terén.

A miniszterek átfogó értékelést adtak a megújított cselekvési tervről, és ismertették a bizottsági közleményben említett elvekre és intézkedésekre vonatkozó prioritásaikat is. E véleménycsere megállapításai segítik majd a tőkepiaci unióról szóló tanácsi következtetések előkészítését. Az elnökség tervei szerint a következtetéseket decemberben fogják a tagállamok elfogadni.

Európai szemeszter

A miniszterek áttekintették a 2020. évi európai szemeszter tanulságait és megvitatják, hogy a Covid19-járvány okozta válságból való kilábalás összefüggésében milyen további lépéseket kell tenni. A megbeszélések középpontjában az európai szemeszter folyamatának előremutató elemei álltak, így például azok a változások, amelyek a következő európai szemeszter során történnek majd meg a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 2021-es elindításának hatására.

Egyéb napirendi pontok

Az elnökség tájékoztatta a minisztereket a pénzügyi szolgáltatásokról szóló folyamatban lévő jogalkotási javaslatokkal kapcsolatban elért eredményekről. Az elnökség egyebek mellett kiemelte a gyors gazdasági helyreállítást elősegíteni hivatott tőkepiaci helyreállítási csomag szerepét, valamint a referenciamutatókról szóló rendelet felülvizsgálatát, amely lehetővé teszi az uniós szabályozó szervek számára, hogy reagálni tudjanak a releváns referenciamutatók esetleges megszűnésére az EU-ban vagy harmadik országokban, és ezáltal védeni tudják a pénzügyi stabilitást.

Az elnökség arról is tájékoztatta a minisztereket, hogy milyen további lépésekre van szükség azt követően, hogy az eurócsoport támogatását adta Frank Eldersonnak az Európai Központi Bank új igazgatósági tagjává való kinevezéséhez. A kinevezésről szóló tanácsi ajánlást írásbeli eljárás keretében fogadják el, majd az Európai Tanács az Európai Parlamenttel és az EKB Kormányzótanácsával folytatott konzultációt követően véglegesen kinevezi Frank Eldersont.

  • Az EKB Igazgatóságának új tagja: az eurócsoport jóváhagyta Frank Elderson jelölését (sajtóközlemény, 2020. október 5.)

A miniszterek emellett áttekintették a G20-ak pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek október 14-i, illetve a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság (IMFC) október 15–16-án sorra kerülő éves ülésének előkészületeit, valamint az IMFC elnökválasztására állítandó európai jelölt jelölési felhívásának eredményét.

Az EKB Igazgatóságának kinevezése
Az EKB Igazgatóságának kinevezése (Infografika)

Az EKB Igazgatóságának kinevezése (Infografika)

Az üléshez kapcsolódó dokumentumok

Előkészítő dokumentumok

Az ülés nyomán készült dokumentumok

Sajtóinformációk

Sajtókapcsolat

Ha Ön nem újságíró, kérdésével szíveskedjen a Közönségtájékoztatási Szolgálathoz fordulni.

Akkreditáció és sajtóesemények

Az akkreditációról szóló általános információkat ezen az oldalon találja.

Az Európai Unión kívül tartott nemzetközi csúcstalálkozókra vonatkozó médiaakkreditációt a szervező ország kormányzati hatóságai fogják végezni.

Kövesse munkánkat!

Egyéb ülések: Gazdasági és Pénzügyi Tanács

További ülések

Legutóbbi frissítés: 2025. január 9.