Környezetvédelmi Tanács, 2016.3.4., 2016. március 4.

Főbb eredmények

Párizsban 195 ország fogadta el az éghajlatváltozásról szóló, történelmi jelentőségű megállapodást, amely valódi fordulópontot jelent a hőmérséklet-emelkedés megállításában és az éghajlatváltozással járó kockázatok megelőzésében. A tagállamok ezt most konkrét uniós és nemzeti szintű intézkedésekkel valóra fogják váltani.” Sharon Dijksma, holland környezetvédelmi miniszter, a Tanács elnöke

Az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodás

A miniszterek megvitatták az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodást követő intézkedéseket és az uniós klímapolitikára gyakorolt hatásait.  Hangsúlyozták, hogy tovább kell vinni a Párizsban elindított folyamatot, és a vállalások – köztük a nemzeti szinten tett ígéretek – teljesítésére kell összpontosítani. 

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret időben történő végrehajtását a párizsi megállapodás célkitűzései iránti uniós kötelezettségvállalás lényeges jelzésének tekintették. A miniszterek arra is rámutattak, hogy a megállapodást mielőbb ratifikálni kell. 

A vita összefoglalóját meg fogják küldeni az Európai Tanács elnökének.

Sharon Dijksma, Hollandia környezetvédelmi minisztere, a Tanács soros elnöke kijelentette: „Párizsban 195 ország fogadta el az éghajlatváltozásról szóló, történelmi jelentőségű megállapodást, amely valódi fordulópontot jelent a hőmérséklet-emelkedés megállításában és az éghajlatváltozással járó kockázatok megelőzésében. A tagállamok ezt most konkrét uniós és nemzeti szintű intézkedésekkel valóra fogják váltani.”

• Időrendi áttekintés – párizsi megállapodás

Körforgásos gazdaság 

A Tanács megvitatta a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési tervet, amely a hulladékról szóló négy további jogalkotási javaslatot is tartalmazó csomag része. A csomag arra hivatott, hogy a jelenleginél fenntarthatóbb és versenyképesebb modellt megvalósítva Európa egészében ösztönözze a körforgásos gazdaságra való átállást. A javaslatok az errőforrás-felhasználás visszafogását, a hulladék mennyiségének csökkentését és az újrafeldolgozás arányának növelését célzó intézkedéseket vezetnek be.

A miniszterek támogatták a cselekvési tervet, és megjelölték a környezetvédelmi szempontból legfontosabb feladatokat. Emellett tagállami szinten meghozandó kiegészítő intézkedésekről is tárgyaltak, és hangsúlyozták, hogy a cselekvési tervet a lehető leghatékonyabb módon kell végrehajtani és az eredményeket figyelemmel kell kísérni. Az említett vitán, valamint a héten korábban a Környezetvédelmi Tanács ülésén elhangzott megállapítások beépülnek majd a júniusban elfogadandó következtetésekbe.

„Az EU-nak és a kormányoknak szorosan együtt kell működniük a vállalkozásokkal és a civil szervezetekkel ahhoz, hogy a körforgásos gazdaság működni tudjon. A miniszterek ma eredményes vitát folytattak arról, hogy milyen módon lehet fokozni az újrahasznosított anyagok iránti keresletet, és megállapították, hogy az innováció ösztönzéséhez koherens jogi szabályozásra van szükség” – jelentette ki Sharon Dijksma környezetvédelmi miniszter.

Az endokrin rendszert károsító hatóanyagok 

A Tanács az endokrin rendszert károsító hatóanyagokra (a hormonrendszer működését befolyásoló vegyi anyagok) vonatkozó, nemrég hozott ítéletről szóló nyilatkozatot fogadott el.  A Törvényszék megállapította, hogy a Bizottság nem határozta meg idejében ezen hatóanyagok tudományos kritériumait.

A Tanács e nyilatkozatában kijelenti, hogy a Bizottságnak sürgősen teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat, illetve eleget kell tennie a jogi kötelezettségeinek annak érdekében, hogy megelőzze az endokrin rendszert károsító hatóanyagok tudományos alapú kritériumainak kidolgozása terén fellépő esetleges további késedelmet.

Élő közvetítés, videók és fényképek

• Nyilvános ülések és sajtórendezvények élő közvetítése
• Az ülésen készített fényképek és videofelvételek, Környezetvédelmi Tanács, 2016. március 4.