Környezetvédelmi Tanács, 2017.10.13., 2017. október 13.

Főbb eredmények

Nem ETS-ágazatok: közös kötelezettségvállalás és LULUCF

A Tanács megállapodásra jutott a közös kötelezettségvállalásról szóló rendeletre, valamint a földhasználatról, a földhasználat-megváltoztatásról és az erdőgazdálkodásról (LULUCF) szóló rendeletre vonatkozó tárgyalási álláspontjáról. E jogszabályoknak köszönhetően csökkenni fog az üvegházhatású gázok kibocsátása az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatályán kívül eső ágazatokban.

A két rendelet révén az EU azon átfogó célkitűzésének teljesítéséhez is közelebb kerülhet, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal csökkentse a kibocsátásokat, így ezek a jogszabályok az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségek teljesítését is elősegítik majd. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívüli ágazatok úgy járulnak hozzá e célkitűzés teljesítéséhez, hogy a tervek szerint ezen ágazatokban 2030-ra a 2005-ös szinthez képest 30%-kal csökkennek a kibocsátások.

„E két rendeletnek köszönhetően az EU csökkenteni tudja a kibocsátásokat a közös kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó ágazatokban, és javítani tudja a föld- és erdőgazdálkodást. Így tehát éghajlatbarát jövőt építünk, és egyben a Párizsi Megállapodás éghajlatváltozási céljainak eléréséhez is hozzájárulunk. Nagyra értékelem a tagállamok mai erőfeszítéseit, és kijelenthetem, hogy készen állunk a Parlamenttel való tárgyalások megkezdésére.”

Siim Kiisler, az Észt Köztársaság környezetvédelmi minisztere

• Az üvegházhatású gázok kibocsátásának a közös kötelezettségvállalásról szóló rendelet hatálya alá tartozó ágazatokban való csökkentése a párizsi célkitűzések megvalósítása érdekében
• Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését és a párizsi vállalások teljesítését lehetővé tevő jobb uniós erdő- és földgazdálkodás

COP23: az ENSZ éghajlat-változási konferenciája

A Tanács következtetéseket fogadott el a Párizsi Megállapodásról és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye felei 23. konferenciájának (COP23) előkészítéséről. A konferencia 2017. november 6. és 17. között lesz Bonnban.

Az EU eltökélt célja, hogy továbbra is az éghajlatváltozás elleni globális küzdelem élharcosa legyen. A környezetvédelmi miniszterek maradéktalanul támogatják e következtetéseket, és hangsúlyozták, hogy érdemi előrelépést kell tenni a Párizsi Megállapodás végrehajtása (a párizsi munkaprogram), a 2018-ban tartandó egyeztető párbeszéd előkészületei és a nemzeti vállalások tagállami szintű végrehajtása terén.

A miniszterek üdvözölték a klímafinanszírozással kapcsolatban október 10-én elfogadott tanácsi következtetéseket is. Az EU és tagállamai újra kijelentették, hogy maradéktalanul elkötelezettek amellett, hogy hozzájáruljanak a fejlett országok által kitűzött közös cél megvalósításához. E cél értelmében a fejlett országok 2020 és 2025 között együttesen évi 100 milliárd USD összeget mozgósítanak az éghajlatváltozás mérséklésére.

• A Tanács következtetései a Párizsi Megállapodásról és az UNFCCC-találkozók előkészítéséről
• A Tanács következtetései az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról, 2017. október 10.
• Klímafinanszírozás, 2017. október 17-i sajtóközlemény
• Időrendi áttekintés – párizsi megállapodás

Az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlése

A Tanács következtetéseket fogadott el az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésének 3. ülésén (UNEA-3) képviselendő uniós prioritásokról. A szennyezés átfogó témája köré szerevezett ülésre 2017. december 4. és 6. között kerül sor Nairobiban.

A következtetések erős üzenetet közvetítenek arra vonatkozóan, hogy az EU elkötelezett a környezet védelme, valamint a szennyezés által a bolygóra gyakorolt hatás csökkentése iránt.

A miniszterek aktívan támogatnak majd több határozatot, és több önkéntes felajánlásban is részt vesznek azzal a céllal, hogy további lépésekre kerülhessen sor a szennyezés különféle formái elleni küzdelemben.

A miniszterek munkaebéd keretében eredményes eszmecserével készültek fel a közgyűlésre Erik Solheim, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgatója részvételével. Ennek során olyan területeket vettek számba, ahol nemzeti és uniós szinten konkrét lépéseket lehet tenni a szennyezés elleni küzdelem érdekében.