Külügyek Tanácsa, 2017.7.17., 2017. július 17.

Az ülés főbb eredményei

Líbia

„Megvitattuk a líbiai politikai helyzetet. Közösen kell fellépnünk – az ENSZ égisze alatt –, hogy ezzel is bátorítsuk a líbiaiakat, hogy maguk is egységbe tömörüljenek. Elegendő erőforrással rendelkeznek ahhoz, hogy megtalálják a kiutat a válságból. Segítenünk kell őket, és minden eszközzel támogatnunk kell az ENSZ hamarosan hivatalba lépő új különleges képviselőjét.”

Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő

A Tanács megvitatta a líbiai helyzetet, majd következtetéseket fogadott el az országról. Ezenfelül meghosszabbította az EUBAM Líbia megbízatását és korlátozásokat vezetett be a csónakok és kívül felszerelhető motorok Líbiába irányuló exportjára vonatkozóan.

• A Külügyek Tanácsa ülésének legfontosabb eredményei Líbia vonatkozásában

Migráció

A külügyminiszterek a migrációról és különösen a Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonalról tárgyaltak Filippo Grandival, az ENSZ menekültügyi főbiztosával, valamint William Lacy Swinggel, a Nemzetközi Migrációs Szervezet főigazgatójával.

• Federica Mogherini, Filippo Grandi és William Lacy Swing közös röpnyilatkozata

Észak-Korea

„A katonai megoldás nem jöhet szóba a Koreai-félszigeten: a nukleáris leszerelést békés úton kell elérni. Hangsúlyoztuk, hogy a Koreai Köztársaság vezető szerepet játszik ebben, mivel a félszigeten tapasztalható feszültség megoldása csakis a félszigeten belül képzelhető el. Az EU minden lehetséges módon kész támogatni ezeket az erőfeszítéseket. Meg kell találnunk a kiutat ebből a válságból, amely nemcsak az atomsorompó-szabályozást, hanem Ázsia és az egész világ biztonságát veszélyezteti.”

Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő

A Tanács megvitatta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság helyzetét és következtetéseket fogadott el.

• A Tanács következtetései a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságról (sajtóközlemény, 2017. július 17.)

Az EU globális stratégiája

A Tanács megvitatta az EU globális stratégiájának végrehajtásakor szem előtt tartandó prioritásokat. A külügyminiszterek iránymutatást nyújtottak a 2017–2018-ra szóló prioritásokról, és megállapodtak arról, hogy ezek közé kell tartoznia az egyes területeken az első évben végzett munka, valamint az új kezdeményezések utókövetésének is.

Az első évben elvégzett nagyszabású munkára építve a miniszterek megállapodtak arról, hogy az EU-nak tovább kell erősítenie a biztonság és a védelem területén folytatott együttműködését, többek között azzal, hogy kialakít egy nagyratörő és inkluzív állandó strukturált együttműködést (PESCO). A miniszterek nyugtázták a belső és a külső szakpolitikák közötti kapcsolat erősítése, a migráció, a terrorizmus és a hibrid fenyegetések elleni küzdelem terén végzett alapos munkát. Kiemelték, hogy az EU eredményeket ért el a – különösen a szomszédos – partnerországok rezilienciájának támogatása terén, emellett hangsúlyozták az integrált megközelítés, valamint a stratégiai kommunikáció és a társadalmi diplomácia fontosságát.

A külügyminiszterek a 2017–2018-ban végzendő további munkához két új irányvonalat is kijelöltek:

• a globális kormányzás – különösen az Egyesült Nemzetek – és ezen belül a Párizsi Megállapodás és a fenntartható fejlesztési célok támogatása, a nukleáris fegyverek elterjedése elleni és a leszerelésért folytatott globális küzdelem megerősítése; valamint a kiberbiztonság javítása
• a regionális szervezetek, illetve a régiók közötti és az EU-val való együttműködésen alapuló kapcsolatok támogatása, ezen belül az EU politikai szerepvállalásának fokozása a Nyugat-Balkánon, a keleti partnerekkel fennálló kapcsolatok elmélyítése a keleti partnerség révén, valamint az Afrikával való partnerségünk megerősítése, különösen a Száhel-övezetben és Afrika szarván a vonatkozó integrált megközelítés alkalmazásával.

• Az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája (honlap)