Külügyek Tanácsa, 2018. április 16., 2018. április 16.

Az ülés főbb eredményei

Szíria

A külügyminiszterek megvitatták a legfrissebb szíriai fejleményeket, többek között az Egyesült Államok, Franciaország és az Egyesült Királyság által a vegyifegyver-létesítmények ellen intézett célzott légi csapások nyomán kialakult helyzetet. A „Szíria és a térség jövőjének támogatása” elnevezésű II. brüsszeli konferencia előkészítéseként a megbeszélésükön jelezték, hogy az ENSZ által elősegített genfi folyamat keretében új lendületet kell adni a konfliktus politikai rendezésének. A Tanács következtetéseket fogadott el Szíriáról.

Nincs más módja annak, hogy véget vessünk a szír nép szenvedéseinek, mint, hogy a lehető legnagyobb nyomást gyakoroljuk a felekre, különösen a szíriai rezsimre, annak érdekében, hogy valóban a tárgyalás szándékával érkezzenek Genfbe. Nyomást kell gyakorolni, mert különben az eddigiekhez hasonlóan folytatódik a pusztítás. Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő

• Szíria: a Tanács következtetéseket fogadott el, 2018. április 16.
• Szíria: a válság nyomán bevezetett tanácsi intézkedések (háttérinformációk)
• Szíria és a térség jövőjének támogatása – brüsszeli konferencia, 2018. április 24–25.

Irán

A Tanács megbeszélést folytatott Iránról. A miniszterek ismét hangsúlyozták, hogy teljes egységben támogatják az iráni nukleáris megállapodás (az átfogó közös cselekvési terv) végrehajtásának folytatását. Támogatták a folyamatban lévő diplomáciai erőfeszítéseket, amelyek annak biztosítására irányulnak, hogy a megállapodás minden részes fele szilárdan elkötelezett maradjon.

Újfent hangsúlyoztuk szilárd elkötelezettségünket amellett, hogy folytatódjon a megállapodás minden fél általi, teljes körű végrehajtása. Ez annak a jelenleg folyó munkának a támogatását is jelenti, amelyet elsősorban Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság végez az USA kormányzatával együtt annak érdekében, hogy a jelenlegi megállapodás keretein belül kezelni lehessen a Donald Trump elnök által kifejezett aggályokat. Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő

A miniszterek az átfogó közös cselekvési terv hatályán kívül eső kérdésekről is megbeszélést folytattak: többek között Irán regionális konfliktusokban – nem utolsósorban Szíriában és Jemenben – játszott szerepéről, valamint az EU-nak az iráni ballisztikusrakéta-programmal és az iráni emberi jogi helyzettel kapcsolatos aggodalmairól. Ezeket a kérdéseket az EU az átfogó közös cselekvési terv hatálya alá tartozó kérdésektől külön kezeli, többek között a már létező uniós szankciók keretében.

Oroszország

A Tanács véleménycserét folytatott Oroszországról. A külügyminiszterek egyhangúlag újfent megerősítették, hogy az EU Oroszországgal kapcsolatos politikájára vonatkozó, 2016 márciusában elfogadott öt irányadó elv továbbra is releváns. Ezek az elvek rugalmas keretet teremtenek az EU Oroszországgal fennálló kapcsolataihoz, lehetővé téve az uniós értékek melletti határozott kiállást, illetve a szelektív együttműködést, amennyiben az EU érdekei egyértelműen ezt kívánják.

A megbeszélés során a külügyminiszterek – a salisburyi merényletet követően és az Európai Tanács következtetései nyomán – különösen hangsúlyozták, hogy meg kell erősíteni az EU-nak és szomszédainak az orosz fenyegetésekkel, többek között a hibrid fenyegetésekkel szembeni rezilienciáját. Ide tartoznak az orosz félretájékoztató kampányok is, melyekkel kapcsolatban a miniszterek elismerésüket fejezték ki az Európai Külügyi Szolgálaton belül működő, a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport munkája iránt. A külügyminiszterek hangsúlyozták továbbá az oroszországi civil társadalom támogatásának és az emberek közötti kapcsolatok folytatódó fejlesztésének fontosságát.

• Az EU és az Oroszországi Föderáció között fennálló kapcsolatok (az EKSZ honlapja)