Külügyek Tanácsa (Fejlesztés), 2018. május 22., 2018. május 22.

Az ülés főbb eredményei

EU–AKCS kapcsolatok 2020 után

A miniszterek nyugtázták annak a tanácsi határozatnak az előkészítése terén elért eredményeket, amely felhatalmazza a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdjen az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal (AKCS-országokkal) kialakítandó jövőbeli partnerségről.

A Tanács elismerését fejezte ki azt illetően, hogy a bolgár elnökség milyen kemény munkát végzett a Tanács illetékes előkészítő szerveiben az AKCS-országokkal fennálló jelenlegi együttműködési keretrendszer megújítására irányuló bizottsági ajánlás 2017. decemberi közzététele óta.

A Tanács megerősítette: célja a tárgyalási irányelvek mielőbbi véglegesítése, hogy 2018. augusztusig meg lehessen kezdeni a tárgyalásokat az AKCS-partnerországokkal, ahogy azt a jelenlegi (Cotonoui) megállapodás előirányozza.

• Cotonoui Megállapodás (háttér-információk)
• Az Európai Bizottság benyújtja az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal kialakítandó megújított partnerségről folytatandó tárgyalásokhoz készült tárgyalási irányelvek tervezetére vonatkozó ajánlását, 2017. december 12.

Az EU Afrikai Vészhelyzeti Alapja

A Tanács véleménycserét folytatott az EU Afrikai Vészhelyzeti Alapjáról. A miniszterek áttekintették az alap végrehajtásának folyamatát, főbb eredményeit és a pénzügyi vonatkozások jelenlegi állását a Bizottság tájékoztatója alapján.

A 2018. május 8-i állás szerint 147 programot fogadtak el összesen körülbelül 2,59 milliárd euró összegben, amelyet három földrajzi térség – a Száhel-övezet és a Csád-tó térsége, az Afrika szarva térség és Észak-Afrika – között osztanak szét. Az alap finanszírozásában az Unió mellett egyes tagállamok is részt vesznek. Az EU Afrikai Vészhelyzeti Alapjának forrásai 2017 végén elérték a 3,39 milliárd eurót.

Külső finanszírozási eszközök alkalmazása

A miniszterek a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozóan május 2-án előterjesztett bizottsági javaslatok alapján véleménycserét folytattak a 2021 és 2027 közötti időszakban külföldi segélyekre szánt költségvetésről.

A Bizottság 123 milliárd euró pénzügyi keretösszeg elkülönítését javasolja a következő többéves pénzügyi keretben a külpolitika finanszírozására. Ez a jelenlegi időszakhoz képest 26%-os növekedést jelent.

A Tanács emellett következtetéseket fogadott el az Európai Unió külső tevékenységeit finanszírozó eszközök 2016. évi végrehajtásáról, valamint a finanszírozási forrásoknak és egyéb végrehajtási eszközöknek a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében történő hatékony használatáról.

• A többéves pénzügyi keret égisze alatt végzett külső tevékenységekről szóló bizottsági tájékoztató: „Szomszédság és a világ”
• A Tanács következtetései az Európai Unió külső tevékenységeit finanszírozó eszközök ‏2016. évi végrehajtásáról
• A Tanács következtetései a fenntartható fejlődésbe való beruházásról

Energia és fejlesztés

A Tanács következtetéseket fogadott el arról, hogy a fenntartható energetikai együttműködés hogyan járulhat hozzá a 2030-ig tartó időszakra szóló, fenntartható fejlődésre vonatkozó menetrend teljesítéséhez.

A következtetések három fő célkitűzést emelnek ki az energia és a fejlesztés terén: az energiához jutás akadályainak felszámolása, az energiahatékonyság és a megújulóenergia-termelés növelése, valamint hozzájárulás az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemhez a Párizsi Megállapodásnak megfelelően.