Skip to content

Szíria

Az EU kiáll a szíriai nép mellett. Támogatja a békés és inkluzív szíriai átmenetet, az emberi jogok tiszteletben tartását és az ország társadalmi-gazdasági helyreállítását.

Megújított kapcsolatok Szíriával

A bűncselekményeket elkövető Aszad-rezsim 2024. évi bukását és más szíriai politikai fejleményeket követően az EU többek között a következő fontos lépéseket tette a Szíriával fennálló kétoldalú kapcsolatainak megerősítése érdekében:

  • az EU–Szíria együttműködési megállapodás teljes körű alkalmazásának visszaállítása (2026)
  • a Szíriával szembeni összes gazdasági szankció felfüggesztése, a biztonsági indokokon alapuló szankciók kivételével (2025)

A Tanács következtetései Szíriáról

A Szíriára irányuló uniós politikát a 2025. június 23-i tanácsi következtetések vezérlik. Az EU e következtetésekben újólag megerősítette, hogy továbbra is tántoríthatatlanul kiáll a szíriai nép mellett, valamint elkötelezett a békés és inkluzív, szíriai vezetésű és a szíriaiak felelős részvételével zajló átmenet támogatása mellett, hozzájárulva ahhoz, hogy minden szíriai számára jobb jövő épüljön.

Az EU készen áll arra, hogy regionális és többoldalú fórumokon együttműködjön az átmeneti kormánnyal, és kivétel nélkül minden külső szereplőt arra sürget, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben Szíria egységét, függetlenségét, szuverenitását és területi integritását.

Az EU elítéli az egyoldalú külföldi katonai akciókat és jelenlétet, valamint minden olyan kísérletet, amely – többek között külföldi információmanipuláció és beavatkozás révén – arra irányul, hogy aláássa Szíria stabilitását és a békés átmenet kilátásait.

Az EU–Szíria együttműködési megállapodás teljes körű alkalmazásának visszaállítása

A Tanács 2026 májusában úgy határozott, hogy megszünteti az EU–Szíria együttműködési megállapodás részleges felfüggesztését, amelyet a szíriai lakosság elnyomására és az Aszad-rezsim által elkövetett emberi jogi jogsértésekre válaszul 2011-ben vezetett be.

Az 1977-ben megkötött együttműködési megállapodás biztosítja az EU és Szíria közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok keretét. Egyebek mellett megszünteti a bizonyos szíriai termékek – többek között a nyersolaj, a kőolajtermékek, az arany, a nemesfémek és a gyémánt – behozatalára vonatkozó mennyiségi korlátozásokat.

A Szíriával szembeni gazdasági szankciók feloldása

Az EU 2025 májusában megszüntette a Szíriával szembeni összes gazdasági szankciót, a biztonsági indokokon alapuló szankciók kivételével – ideértve a belső elnyomás céljára felhasználható fegyverekkel és technológiákkal kapcsolatos szankciókat is.

Az EU fenntartotta az Aszad-rezsimmel kapcsolatos szankciókat, összhangban a bűncselekmények elkövetőinek elszámoltathatóságra irányuló felhívásával, és továbbra is figyelemmel kíséri a helyszíni fejleményeket.

Az EU–Szíria magas szintű politikai párbeszéd

Az EU és Szíria közötti első magas szintű politikai párbeszédre 2026 májusában került sor. A párbeszéd lehetőséget kínált arra, hogy a felek előrelépjenek az EU és Szíria közötti kapcsolatok normalizálása terén, és megbeszélést folytassanak a szíriai átmeneti hatóságoknak – a szíriai stabilizációra, társadalmi-gazdasági helyreállításra és inkluzív politikai átmenetre irányuló erőfeszítéseikhez – nyújtandó uniós támogatásról.

A szíriaiaknak nyújtott uniós támogatás

A több mint 15 éve tartó szíriai konfliktus hatalmas szenvedést okozott a polgári lakosságnak, és a világ egyik legsúlyosabb humanitárius válságát idézte elő.

A kényszerű lakóhelyelhagyás makacsul ismétlődő előfordulása, az alapvető szolgáltatások összeomlása és az infrastruktúra katasztrofális tönkretétele miatt 2026-ban 15,6 millió ember szorult sürgős humanitárius segítségre. Ez azt jelenti, hogy 10-ból 6 szíriai szorul humanitárius segítségre.

A belső menekültek száma továbbra is 5,5 millió, ezenfelül több mint 3,6 millió szíriai menekültet regisztráltak a szomszédos országokban (Törökországban, Libanonban és Jordániában).

Több mint 13,3 millió embert sújt az élelmiszer-ellátás bizonytalansága. Közel 2,7 millió gyermek nem jár iskolába.

Az EU és tagállamai adományozzák a legtöbb nemzetközi segélyt a szíriai konfliktus által sújtott embereknek. A válság 2011-es kirobbanása óta az EU és tagállamai több mint 41 milliárd eurót mozgósítottak abból a célból, hogy – az országon belül és a régió egészében – támogatást nyújtsanak a szíriaiaknak.

Ez a finanszírozás az életmentő humanitárius segítségnyújtást, az alapvető szolgáltatásokat, például az egészségügyi ellátást és az oktatást, valamint a hosszú távú társadalmi-gazdasági helyreállítást és újjáépítést fedezi.

A segítségnyújtás humanitárius partnereken keresztül – azaz nem kormányzati szervezetek, ENSZ-ügynökségek, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom közreműködésével – valósul meg. A partnerek egészségügyi ellátást, élelmezési segélyt, ivóvizet, szanitációs és higiéniai szolgáltatásokat, védelmet, menedéket és oktatást biztosítanak a legkiszolgáltatottabbak számára.

Az Aszad-rezsim elleni szankciók

Az erőszak fokozódása és az elfogadhatatlan emberi jogi helyzet nyomán az Európai Unió 2011 májusában felfüggesztette a szíriai kormánnyal és annak támogatóival folytatott valamennyi kétoldalú együttműködését.

Az EU 2011 és 2024 között szankciókat fogadott el az Aszad-rezsimmel szemben. A rezsim bukását követően, 2025. február 24-én azonban az EU számos szankciót felfüggesztett – többek között az energetika, a szállítás és a pénzügyi tranzakciók területén – annak érdekében, megkönnyítse az együttműködést az országgal, valamint annak lakosságával és vállalkozásaival.

Az EU 2025. május 28-án megszüntette a Szíriával szembeni összes gazdasági szankciót, a biztonsági indokokon alapuló szankciók kivételével.

A továbbra is hatályos gazdasági szankciók között szerepelnek a következők:

  • fegyverembargó
  • a kettős felhasználású termékekre, a belső elnyomás céljára felhasznált berendezésekre és technológiákra, valamint a lehallgatásra és megfigyelésre szolgáló szoftverekre vonatkozó exportkorlátozások
  • a szíriai kulturális örökség részét képező áruk kereskedelmének tilalma

Az EU ugyanakkor úgy határozott, hogy fenntartja a szankciókat azokkal a személyekkel és szervezetekkel szemben, akik és amelyek kapcsolatban álltak az Aszad-rezsimmel, és felelősek voltak a szír nép erőszakos elnyomásáért és emberi jogi jogsértésekért.

A jegyzékbe vett személyek és szervezetek vagyoni eszközeit befagyasztják, és sem pénzeszközöket, sem gazdasági erőforrásokat nem lehet a rendelkezésükre bocsátani. A jegyzékbe vett személyekre utazási tilalom is vonatkozik.

Az Unió ezeket a szankciókat legutóbb 2027. június 1-jéig hosszabbította meg.

Emellett 2023 és 2025 között az EU a globális emberi jogi szankciórendszer keretében is szankcionált emberi jogi jogsértésekért felelős személyeket és szervezeteket.

Az Aszad-rezsimmel szembeni szankciókról szóló uniós jogszabályok magukban foglalnak annak biztosítását célzó humanitárius kivételeket, hogy továbbra is el lehessen juttatni a humanitárius segítséget az ország bármely részére.

A terrorizmus elleni küzdelem

A Dáis és egyéb terrorista csoportok szíriai jelenléte súlyos veszélyt jelent az országra, a tágabb értelemben vett térségre és a nemzetközi közösség egészére nézve. Az EU ezért 2015 márciusában elfogadta a „Szíriára és Irakra, valamint a Dáis jelentette veszélyre vonatkozó regionális stratégiáját”.

Azt követően, hogy a Dáis 2019-ben területi vereséget szenvedett, az EU támogatta azokat a nemzetközi erőfeszítéseket, amelyek a Dáis újbóli megerősödésének megakadályozására irányultak. A Tanács 2024 decemberében újólag megerősítette szilárd elkötelezettségét a terrorizmus elleni szíriai küzdelem, valamint a Dáis elleni nemzetközi koalíció munkája iránt.

További információk

Térkép, rajta barna színnel kiemelve a Közel-Kelet és Észak-Afrika országai.
Az EU álláspontja a közel-keleti helyzetről

Az EU álláspontja a közel-keleti helyzetről

Politikai szintű integrált válságelhárítás (IPCR)

Politikai szintű integrált válságelhárítás (IPCR)

Miért vezet be szankciókat az EU?

Miért vezet be szankciókat az EU?