"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
A Tanács határozatot fogadott el az EU mozambiki katonai kiképzési missziójának (EUTM Mozambik) létrehozásáról azzal a céllal, hogy kiképzést és támogatást nyújtson a mozambiki fegyveres erők részére a polgári lakosság védelméhez, valamint a biztonság és a védelem helyreállításához Cabo Delgado tartományban.
A mai napon – rekordidő alatt – hivatalosan is létrehoztuk az új uniós mozambiki kiképzési missziót. […] Az új misszió alapvető részét képezi majd a mozambiki kormány azon kérésére adott uniós válasznak, hogy segítséget nyújtsunk a Cabo Delgadó-i válság kezelésében, valamint hozzájáruljunk a biztonság helyreállításához és megerősítéséhez.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Az új digitális technológiák geopolitikai vonatkozásai
A Külügyek Tanácsa első alkalommal tanácskozott az új digitális technológiák külső, illetve geopolitikai hatásáról. Ezek a technológiák elengedhetetlenek az uniós társadalmak és gazdaság számára, ugyanakkor egyre inkább a geopolitikai verseny és a globális befolyás olyan mozgatórugóivá válnak, amelyeket külföldi szereplők az információs környezet manipulálására, a nyilvános vita befolyásolására, valamint a demokratikus folyamatokba való beavatkozás céljára használnak fel.
A miniszterek hangsúlyozták, hogy az EU mint szabályozó hatalom képességét kihasználva befolyást kell gyakorolni az e területet érintő globális normákra és előírásokra, valamint gondoskodni kell arról, hogy a rendszer nyitott és emberközpontú maradjon, és továbbra is a jogállamiságon alapuljon. Ennek keretében a miniszterek kifejtették, hogy az USA-tól az indiai–csendes-óceáni térségig, illetve Afrikától Latin-Amerikáig együtt kívánnak működni a hasonlóan gondolkodó partnerekkel.
Stratégiai iránytű
A külügyminiszterek első alkalommal tartottak véleménycserét a stratégiai iránytűről. E kezdeményezés célja, hogy jobban felkészítse az EU-t a jövőbeli válságokra, fokozza az Unió rezilienciáját a különböző – többek között a kibertérből érkező – fenyegetésekkel szemben, a közös kihívások kezelése céljából megerősítse az Unió partnerségeit, valamint közös stratégiai kultúrát alakítson ki.
A tervek szerint a stratégiai iránytű első tervezetét 2021 novemberében terjesztik majd a tagállamok elé, a végleges szöveg pedig 2022 márciusában várható.
A Tanácsnak lehetősége nyílt megvitatni az Etiópiában és Tigrében kialakult helyzetet, ahol a tűzszünet ellenére súlyos humanitárius válság zajlik, a lakosságot éhínség fenyegeti, valamint széles körben elterjedt a polgári lakossággal szemben háborús fegyverként alkalmazott fizikai és szexuális erőszak.
A miniszterek tájékoztatást kaptak egy olyan humanitárius légi híd létrehozását célzó kezdeményezésről, amelyen keresztül el lehetne juttatni a segítséget Tigré térség lakosságához, valamint egyeztettek azokról a politikai prioritásokról, amelyekre az EU-nak összpontosítania kell. Ezek a következők: a humanitárius segítség célba juttatásának és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának biztosítása, a tűzszünet megszilárdítása és az összetűzések mindkét fél általi teljes beszüntetésére irányuló közös munka, a külföldi erők Etiópia területéről való kivonásának biztosítása, az emberi jogi visszaélések azonnali megfékezése, valamint a megbékélést célzó nemzeti szintű párbeszéd elindítása Etiópia integritásának és politikai egységének megőrzése érdekében.
Aktuális ügyek
A főképviselő tájékoztatta a Tanácsot a Libanonban kialakult patthelyzetről, és bejelentette, hogy politikai egyetértés alakult ki azt illetően, hogy szankciórendszer jöjjön létre azokkal szemben, akiket felelősség terhel a kialakult helyzetért.
Libanoni látogatásomat követően továbbra sem javul a politikai patthelyzet; a gazdaság az összeomlás szélére került, a libanoni nép szenvedése pedig egyre nagyobb méreteket ölt.
[…] A miniszterek politikai megállapodásra jutottak arról, hogy szankciórendszert kell létrehozni azokkal szemben, akiket felelősség terhel e helyzet kialakulásáért.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
A miniszterek foglalkoztak továbbá az afganisztáni helyzettel is, tekintettel az amerikai és a NATO-csapatok kivonására, valamint az etnikai alapú célzott támadások számának növekedésére. Ezzel összefüggésben a főképviselő hangsúlyozta: sürgetni kell a Talibánt, hogy vegyen részt az érdemi és inkluzív béketárgyalásokban, valamint fel kell kérni a térség országait és a tágabb nemzetközi közösséget, hogy vállaljanak konstruktív szerepet az afgán békefolyamat támogatásában.
Munkaebéd
A külügyminiszterek munkaebéd keretében nem hivatalos megbeszélést folytattak Jaír Lapid új izraeli külügyminiszterrel, melynek során a kétoldalú kapcsolatok mellett a térség helyzetével is foglalkoztak.
A közel-keleti békefolyamatot illetően a miniszterek ismét hangsúlyozták, hogy az EU határozottan kiáll Izrael biztonsága mellett, és elítéli a terrorizmust. Az EU ugyanakkor elvárja Izraeltől, hogy a konfliktus lezárását lehetővé tevő politikai perspektívát kínáljon, valamint továbbra is kész és hajlandó arra, hogy támogassa Izraelt és a palesztinokat az érdemi politikai folyamat helyreállítására irányuló erőfeszítéseikben.
A Tanács következtetései
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá a globálisan összekapcsolt Európáról, valamint az ENSZ Közgyűlésének 76. ülésszakán képviselendő uniós prioritásokról.