"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
A Szvjatlana Cihanouszkajával, a belarusz demokráciapárti erők vezetőjével tartott nem hivatalos munkareggelit követően a Tanács véleményt cserélt Belaruszról és szankciókat fogadott el azokkal szemben, akik felelősek Belaruszban a súlyos emberi jogi jogsértések eszkalációjáért, valamint a civil társadalommal, a demokratikus ellenzékkel és az újságírókkal szembeni erőszakos elnyomásért, továbbá azokkal szemben, akik közreműködtek abban, hogy 2021. május 23-án Minszkben jogellenesen leszállásra kényszerítettek egy Ryanair repülőjáratot.
Belarusz tekintetében a mai napon elfogadtuk az eddigi legnagyobb szankciós csomagot, amellyel 86 személyt és szervezetet vettünk jegyzékbe. Ezekről az intézkedésekről Kanadával, az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal is egyeztettünk. […] Az Európai Unió továbbra is készen áll arra, hogy átfogó – maximum 3 milliárd EUR összegű – átfogó gazdasági támogatási tervvel támogassa a jövőbeli demokratikus Belaruszt, és változatlanul nyomást gyakorol a Lukasenko-rezsimre a mai napon elfogadott, személyeket és szervezeteket célzó szankciókon és a hamarosan elfogadandó gazdasági szankciókon keresztül.
Josep Borrell, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
A miniszterek ezenkívül több opciót jóváhagytak a célzott gazdasági szankciókra vonatkozóan, abból a célból, hogy azokat mielőbb el lehessen fogadni az Európai Tanács által e hét második felében nyújtandó iránymutatás nyomán.
A Tanács ismételten azt üzente a belarusz rezsimnek, hogy haladéktalanul és feltételek nélkül szabadon kell bocsátania minden politikai foglyot és azon személyeket, akiket azért tartanak fogva, mert békésen követelték alapvető szabadságaik tiszteletben tartását, továbbá hogy fel kell hagynia a további elnyomással, el kell számoltatnia a felelősöket, illetve valódi és inkluzív nemzeti párbeszédet kell kezdenie a társadalom széles köreivel.
Irak
A külügyminiszterek áttekintették a legutóbbi iraki fejleményeket, mindenekelőtt az Irakban küszöbön álló választásokat, a biztonsági vonatkozású kérdéseket, a regionális stabilitást és a kétoldalú együttműködést.
Irak jelenleg átfogó reformokat hajt végre, ám a gazdasági és a biztonsági helyzet továbbra is kritikus. Annak érdekében, hogy támogassa az országot a reformtörekvéseiben, a Tanács úgy határozott, hogy 2021 vége előtt miniszteri szinten megrendezi az EU–Irak partnerségi és együttműködési megállapodással foglalkozó együttműködési tanácsot.
A főképviselő emellett bejelentette: úgy döntött, hogy – az iraki kormány meghívása alapján – uniós választási megfigyelő missziót telepít a 2021. október 10-re tervezett iraki választások megfigyelésére.
A minisztereknek alkalmuk volt arra, hogy nem hivatalos munkaebéd keretében véleményt cseréljenek közvetlenül Fuad Husszein iraki külügyminiszterrel, aki ennek során tájékoztatta az uniós tagállamok minisztereit a legutóbbi belföldi fejleményekről.
Latin-Amerika és a Karib-térség
A Tanács véleménycserét tartott Latin-Amerikáról és a Karib-térségről, különös hangsúlyt helyezve a politikai és gazdasági fejleményekre, valamint a Covid19 térségbeli terjedésének drámai társadalmi-gazdasági következményeire.
Latin-Amerika továbbra is a világ azon térségeinek egyike, amelyek közelebb állnak az EU-hoz az értékeket és a szabályokon alapuló multilaterális rend támogatását illetően. Az EU emellett a térség legfontosabb beruházója és egyik vezető kereskedelmi partnere.
A Tanács kijelentette: kész arra, hogy – az „Európa együtt” megközelítés keretében – együttműködjön annak biztosítása érdekében, hogy a térség erőteljes támogatásban részesüljön a Covid19-világjárvány leküzdéséhez, többek között az oltóanyagokhoz való hozzáférés javítása és oltóanyagok adományozása révén. A miniszterek hangsúlyozták azt is, hogy a legfontosabb országokkal és partnerekkel – például Mexikóval, Chilével és a Mercosurral – való kereskedelmi kapcsolatok erősítésén keresztül fokozni kell a térség pénzügyi rezilienciáját.
Végezetül a Tanács megvitatta, hogy melyek azok a helyek a térségben, ahol a legsürgetőbb támogatni a politikai párbeszédet. Feltáró jellegű választási misszió telepítésére fog sor kerülni Venezuelában annak feltérképezésére, hogy a feltételek lehetővé teszik-e megfigyelési misszió telepítését novemberben.
Aktuális ügyek
A főképviselő munkaebéd keretében tájékoztatta a minisztereket közelmúltbeli libanoni látogatásáról, amelynek során közvetítette az EU azon üzenetét, amelyben szolidaritásáról biztosította a libanoni népet, valamint az EU-nak a libanoni politikai vezetőkhöz intézett azon felhívását, hogy tekintsék felelősségüknek egy új, reformorientált kormány létrehozását.
A miniszterek az Európai Tanács ülését megelőzően, valamint a főképviselő és Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter közelmúltbeli találkozója nyomán röviden foglalkoztak Törökországgal.
Az uniós tagállamok külügyminiszterei tájékoztatást kaptak a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd keretében 2021. június 15-én tartott magas szintű ülés eredményéről. Ez volt az első magas szintű ülés az utóbbi kilenc hónapban, és annak során a felek megerősítették elkötelezettségüket a kapcsolatok átfogó normalizálása iránt, továbbá megállapodtak arról, hogy júliusban folytatják a párbeszéd folyamatát.
A Tanács rövid véleménycserét tartott a közel-keleti békefolyamatról. Ezzel összefüggésben a főképviselő tájékoztatta a minisztereket arról, hogy a közelmúltban több alkalommal felvette a kapcsolatot Yair Lapiddal, az új izraeli külügyminiszterrel.
Ezt követően a Tanács megvitatta az etiópiai Tigrében kialakult drámai helyzetet, ahol egy mindenre kiterjedő humanitárius válság mostanra mintegy 400 000 embert sodort az ember okozta éhínség és éhhalál szélére. Az Etiópiával kapcsolatos véleménycsere önálló napirendi pontot fog alkotni a Külügyek Tanácsa júliusi ülésének napirendjén.
A főképviselő a Tanács elé terjesztette az EU és Oroszország közötti kapcsolatokról szóló közös közleményt az Európai Tanács által e hét második felében tartandó stratégiai megbeszélés előkészítéseként.
Végezetül a miniszterek röviden kitértek az iráni elnökválasztás eredményére, valamint a JCPOA új életre keltése céljából jelenleg Bécsben zajló tárgyalások aktuális állására.
Egyéb
A Tanács következtetéseket fogadott el a kulturális örökség által a béke, a demokrácia és a fenntartható fejlődés előmozdításában betöltött szerepről, továbbá elfogadta a mianmari/burmai katonai puccs és az azt követő elnyomás miatti uniós szankciók harmadik körét.
Belarusz tekintetében a mai napon elfogadtuk az eddigi legnagyobb szankciós csomagot, amellyel 86 személyt és szervezetet vettünk jegyzékbe. Ezekről az intézkedésekről Kanadával, az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal is egyeztettünk. […] Az Európai Unió továbbra is készen áll arra, hogy átfogó – maximum 3 milliárd EUR összegű – átfogó gazdasági támogatási tervvel támogassa a jövőbeli demokratikus Belaruszt, és változatlanul nyomást gyakorol a Lukasenko-rezsimre a mai napon elfogadott, személyeket és szervezeteket célzó szankciókon és a hamarosan elfogadandó gazdasági szankciókon keresztül.