"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Videofelvétel az Általános Ügyek Tanácsának üléséről
Bővítés, valamint a stabilizációs és társulási folyamat
Az elnökség tájékoztatást nyújtott az e félévben elért előrelépésről, a Tanács pedig véleménycserét tartott a bővítéssel, valamint a stabilizációs és társulási folyamattal kapcsolatos összes javaslatról.
Ennek keretében a Tanács megvitatta az Előcsatlakozási Támogatási Eszközzel (IPA III) kapcsolatban az Európai Parlamenttel elért közelmúltbeli politikai megállapodást. Az IPA III-nak a 2021–2027-es időszakra előirányzott teljes költségvetése több mint 14 milliárd EUR. A politikai megállapodást a Tanácsnak még véglegesen jóvá kell hagynia.
A Tanács május 6-án megállapodott arról, hogy a Szerbiával és Montenegróval folytatott csatlakozási tárgyalásokra a felülvizsgált bővítési módszertant alkalmazza. Ez lehetővé teszi az első „politikai” kormányközi konferenciák megrendezését, amelyekre a tanácsi ülés alkalmával kerül majd sor.
A Tanács véleménycserét tartott az Észak-macedón Köztársasággal, illetve az Albán Köztársasággal folytatott csatlakozási tárgyalásokról.
Az elnökség fáradhatatlanul dolgozott annak érdekében, hogy az új bővítési módszertan alkalmazásával sor kerülhessen az első kormányközi konferenciákra Montenegróval, illetve Szerbiával. Reményeim szerint a soron következő szlovén elnökségnek ezekre az erőfeszítésekre építve sikerül majd hivatalosan megkezdenie a tárgyalásokat az Albán Köztársasággal, illetve az Észak-macedón Köztársasággal.
Ana Paula Zacarias, Portugália Európa-ügyi államtitkára
Az elnökség tájékoztatta a minisztereket a június 17-i lisszaboni európai polgári rendezvénynek, valamint a konferencia június 19-én tartott, első plenáris ülésének az eredményeiről.
Az Európa jövőjéről szóló konferencia célja, hogy a polgárok bevonásával széles körű vita induljon arról, hogy – többek között a Covid19-világjárvány fényében – milyen legyen Európa jövője a következő évtizedben és azon túl.
A Tanács, az Európai Parlament és a Bizottság március 10-én együttes nyilatkozatot írt alá, amelyben meghatározták a konferencia célkitűzéseit, struktúráját, hatókörét és ütemezését.
Az Európa jövőjéről szóló konferenciát a konferencia digitális platformjának április 19-i elindítását követően hivatalosan május 9-én, Strasbourgban nyitották meg. A platformra máris számos elképzelés és esemény került fel.
A június 17-én Lisszabonban megrendezett első európai polgári párbeszéd, valamint a június 19-én Strasbourgban tartott első plenáris ülés alkalmat kínált arra, hogy megerősítsük a konferencia melletti elkötelezettségünket, valamint hogy hangsúlyozzuk a Tanács álláspontját és azt, hogy a konferencia középpontjában a polgároknak és az őket foglalkoztató témáknak kell állniuk, a számukra valóban lényeges kérdésekre összpontosítva.
Ana Paula Zacarias, Portugália Európa-ügyi államtitkára
A miniszterek előkészítették az Európai Tanács június 24–25-i brüsszeli ülését.
Az uniós vezetők Brüsszelben tárgyalnak a Covid19-ről, a gazdasági helyreállításról, a migrációról és a külkapcsolatokról, ideértve a Törökországgal és Oroszországgal fennálló kapcsolatokat is.
Az Európai Tanács át fogja tekinteni a járványügyi és az oltásokkal kapcsolatos helyzetet, és folytatni fogja a Covid19-világjárványra válaszul tett koordinációs erőfeszítéseket. Az Európai Tanács tagjainak 2021. februári nyilatkozatával összhangban a Bizottság várhatóan beszámol majd a világjárvány tekintetében eddig levont tanulságokról.
Az uniós vezetők át fogják tekinteni a Next Generation EU végrehajtásának aktuális állását.
Ezenkívül várhatóan megvitatják az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlást.
Az Európai Tanács a migráció külső dimenziójával is foglalkozni fog.
Az Európai Tanács tagjainak 2021. március 25-i nyilatkozatával összhangban a vezetők folytatni fogják a Törökországgal fennálló kapcsolatokról szóló egyeztetést.
A 2021. május 24–25-i következtetéseivel összhangban az Európai Tanács – a főképviselő és a Bizottság 2021. június 16-án közzétett közös közleménye alapján – vissza fog térni az Oroszországgal fennálló kapcsolatok kérdésére.
A Tanács meghallgatást tartott a jogállamiság lengyelországi helyzetével kapcsolatban (az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárás). A meghallgatáson az Európai Bizottságnak a meghallgatás alapjául szolgáló, indokolással ellátott javaslatában foglalt témákat tárgyalták.
A Tanács meghallgatást tartott a jogállamiság magyarországi helyzetével kapcsolatban (az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárás). A meghallgatáson az Európai Parlamentnek a meghallgatás alapjául szolgáló, indokolással ellátott javaslatában foglalt témákat tárgyalták.
Az „Egyéb” napirendi pont keretében a Tanács tájékoztatást kapott az EU és Svájc közötti kapcsolatokról, a stratégiai autonómiáról, valamint a Duna régióra vonatkozó uniós stratégia 10. évfordulójáról.
Az elnökség fáradhatatlanul dolgozott annak érdekében, hogy az új bővítési módszertan alkalmazásával sor kerülhessen az első kormányközi konferenciákra Montenegróval, illetve Szerbiával. Reményeim szerint a soron következő szlovén elnökségnek ezekre az erőfeszítésekre építve sikerül majd hivatalosan megkezdenie a tárgyalásokat az Albán Köztársasággal, illetve az Észak-macedón Köztársasággal.