Szerbia
Szerbia 2009 decemberében nyújtotta be az európai uniós tagság iránti kérelmét, és 2012 márciusában kapta meg az uniós tagjelölti státuszt. Az EU és Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások 2014 januárjában kezdődtek meg. Eddig 22 tárgyalási fejezetet nyitottak meg.
Bővítés
Uniós tagság iránti kérelem
Szerbia 2009. december 22-én nyújtotta be az uniós tagság iránti kérelmét.
A Tanács a 2010. október 25-i ülésén felkérte a Bizottságot, hogy készítse el a Szerbia kérelmével kapcsolatos véleményét.
A Bizottság 2011. október 12-én kedvező véleményt adott, és ajánlotta, hogy Szerbia kapja meg a tagjelölti státuszt.
Az Európai Tanács a 2012. március 1-jei ülésén tagjelölt ország státuszt adott Szerbiának.
Csatlakozási tárgyalások
Az Európai Tanács 2013. június 27–28-án megállapodott arról, hogy legkésőbb 2014 januárjáig megkezdi Szerbiával a csatlakozási tárgyalásokat.
A Tanács 2013. december 17-én megállapodott Szerbiával a tárgyalási keretről.
A csatlakozási konferencia ülései
Csatlakozási tárgyalásokra az uniós tagállamok, valamint a tagjelölt ország miniszterei és nagykövetei közötti kormányközi konferenciák keretében kerül sor. Ezeket gyakran csatlakozási konferenciának is nevezik. A tárgyalások a közös jogok és jogszabályok gyűjteményére (az uniós vívmányokra) terjednek ki. A folyamat szakaszait különböző fejezetek, illetve témakörök alkotják, amelyek más-más szakpolitikai területtel foglalkoznak. A csatlakozási konferenciák miniszteri vagy miniszterhelyettesi szinten zajlanak.
A csatlakozási tárgyalásokat a Szerbiával tartott csatlakozási konferencia első, 2014. január 21-én miniszteri szinten tartott ülése nyitotta meg. Azóta a csatlakozási konferencia tizenhárom miniszteri szintű ülésére került sor. A felek eddig 22 fejezetet nyitottak meg, és ezek közül kettőt már ideiglenesen le is zártak.
A Tanács 2021 májusában megállapodott arról, hogy a Montenegróval és Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalásokra a bővítési folyamat felülvizsgált módszertanát kell alkalmazni, amelynek célja, hogy a csatlakozási folyamat új lendületet kapjon, nagyobb hangsúly helyeződjön az alapvető reformokra, és határozottabb politikai iránymutatás álljon rendelkezésre. Emellett a módszertan keretében a 35 tárgyalási fejezetet hat témakör köré csoportosították.
A csatlakozási konferencia 2021. december 14-én Szerbiával miniszteri szinten tartott 13. ülése volt a második kormányközi konferencia azt követően, hogy a Tanács jóváhagyta a bővítési folyamat felülvizsgált módszertanát. A felek ezen az ülésen megnyitották a zöld menetrenddel és a fenntartható összeköttetésekkel foglalkozó témakör négy fejezetét is.
Stabilizációs és társulási folyamat
Minden nyugat-balkáni partner stabilizációs és társulási megállapodást kötött az EU-val, amely kijelöli az Unióval fennálló kapcsolatainak általános keretét. A stabilizációs és társulási folyamat az uniós csatlakozási tárgyalásokkal párhuzamosan, azokat támogatva zajlik.
Szerbia stabilizációs és társulási megállapodása a megerősítését követően 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.
EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Tanács
Az EU és Szerbia képviselői az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Tanácsban üléseznek: e fórum keretében tekintik át, hogyan alakulnak a stabilizációs és társulási folyamat keretében az EU és Szerbia közötti kapcsolatok.
2022 januárjáig az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Tanács hat ülést tartott. A legutóbbi ülésen a résztvevők megbeszélést folytattak az EU és Szerbia között fennálló kapcsolatokról, többek között a Covid19-világjárvány kapcsán nyújtott uniós támogatásról, a politikai kritériumokról, a gazdasági kritériumokról, az uniós jogszabályokról és az előcsatlakozási támogatásról.
Az eredmények éves áttekintése
A Tanács rendszerint minden évben következtetéseket fogad el a bővítésről, amelyekben számba veszi, hogy az uniós tagjelölti státusszal rendelkező országok és az EU partnerei – így többek között Szerbia – milyen előrelépéseket tettek az európai integráció felé vezető útjukon.
Határigazgatási együttműködés
A migrációs áramlások kezelése, az illegális bevándorlás elleni küzdelem, valamint a határokon átnyúló bűnözés elleni fellépés céljából az EU és Szerbia megállapodást írtak alá az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) által végzett műveleti tevékenységekre irányuló szélesebb körű együttműködésről. A megállapodás lehetővé teszi, hogy a Frontex és Szerbia közös műveleteket hajtson végre, továbbá hogy a Frontex személyzete határforgalom-ellenőrzést végezzen, és személyeket vegyen nyilvántartásba.
A Szerbiával kötött megállapodással kapcsolatos eljárások 2025. február 21-én lezárultak. A megállapodás 2025. április 1-jén fog hatályba lépni.
Európai Békekeret
Az Európai Békekeret a konfliktusok megelőzését és a nemzetközi biztonság megerősítését célozza. Az eszköz keretében az EU támogatási intézkedéseket fogadott el a Balkán Egészségügyi Kötelék támogatása céljából. A támogatás magában foglalja a szerb fegyveres erők egészségügyi egységei számára szükséges felszerelések és anyagok beszerzését, és arra irányul, hogy megerősítse a katonai-egészségügyi képességeket és a polgári segítségnyújtási erőfeszítéseket a nyugat-balkáni régióban.
Legutóbbi frissítés: 2025. december 16.