"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Tanács az annotált napirendtervezet megvitatásával kezdte az Európai Tanács 2023. június 29–30-i ülésénekelőkészítését.
Az uniós vezetők júniusi ülésének fő témái a következők lesznek:
Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja
gazdasági kérdések
együttműködés a biztonsági és védelmi politika területén
Kína és a közelgő EU–CELAC csúcstalálkozó
A vezetők tájékoztatást kapnak továbbá a migrációról szóló közelmúltbeli európai tanácsi következtetések végrehajtása terén elért eredményekről, valamint a 2024–2029-es időszakra szóló stratégiai menetrend megvalósításának folyamatáról.
Az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárás keretében a Tanács két meghallgatást tartott a jogállamiság lengyelországi helyzetéről és az uniós értékek magyarországi tiszteletben tartásáról.
Ez volt a hatodik meghallgatás mindkét tagállam számára, amely az eljárást elindító, indokolással ellátott javaslatokban felvetett valamennyi kérdésre kitért.
A meghallgatások célja az volt, hogy tájékoztassák a Tanácsot a helyszíni fejleményekről.
A Lengyelországra és Magyarországra vonatkozó, 7. cikk szerinti eljárások folytatódnak. A meghallgatások e folyamat hasznos eszközei, hisz lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy részletes képet kapjanak az egyes kormányok által végrehajtott reformokról, a végrehajtási folyamatról és a további munkát igénylő kérdésekről.
Jessika Roswall, Svédország Európa-ügyi minisztere
A Tanács továbbá vita nélkül elfogadta a jogalkotási és a nem jogalkotási „A” napirendi pontokat.
Az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok
Az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokat illetően a Tanács három rendeletet fogadott el a Windsori Keretmegállapodás végrehajtására. A Bizottság és az Egyesült Királyság kormánya között 2023. február 27-én létrejött politikai megállapodás célja az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését követően Észak-Írország tekintetében felmerülő problémák végleges megoldása.
Az új szabályok jelentősen megkönnyítik számos áru Nagy-Britanniából Észak-Írországba történő szállítását, amennyiben azokat ottani végső fogyasztásra szánják. Ugyanakkor biztosítékokat fognak bevezetni annak megakadályozására, hogy az ilyen áruk bejussanak az EU egységes piacára, valamint hogy biztosítsák a közegészségnek, az állatok és a növények egészségének, valamint a fogyasztók érdekeinek védelmét az EU-ban.
Az EU eleget tesz azon ígéretének, hogy gyorsan végrehajtja az elfogadott közös megoldásokat, amelyek kielégítik az észak-írországi polgárok és vállalkozások mindennapi szükségleteit, amit az EU mindig is megértett. Fontos folytatni a munkát annak érdekében, hogy ezek a megoldások teljes mértékben működni kezdjenek, valamint biztosítani kell az uniós egységes piac védelmét.
Jessika Roswall, Svédország Európa-ügyi minisztere
A Tanács jóváhagyta a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló éves jelentését. A jelentés ismerteti az 1049/2001/EK rendelet végrehajtásának terén a tanácsi dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek tekintetében 2022-ben megfigyelt tendenciákat, és áttekinti az egyéb kapcsolódó szempontokat.
A Moldovának nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatás
Az EU továbbra is támogatja Moldovát, pénzügyileg is.
A Tanács úgy határozott, hogy közel kétszeresére – 150 millió EUR-ról összesen 295 millió EUR-ra – növeli a Moldovának nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatás összegét, amelynek nyújtásáról egy évvel ezelőtt állapodott meg.
A Tanács két különálló szankciórendszer keretében7 személlyel szemben vezetett be korlátozó intézkedéseket: az egyik a Moldovai Köztársaság szuverenitását és függetlenségét destabilizáló, aláásó vagy fenyegető intézkedésekért felelős személyeket célzó, nemrégiben létrehozott rendszer, a másik pedig az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedésekért felelős személyeket célzó rendszer.
A Lengyelországra és Magyarországra vonatkozó, 7. cikk szerinti eljárások folytatódnak. A meghallgatások e folyamat hasznos eszközei, hisz lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy részletes képet kapjanak az egyes kormányok által végrehajtott reformokról, a végrehajtási folyamatról és a további munkát igénylő kérdésekről.