Skip to content
  • Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács

Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács (Energia), 2024. december 16.

Főbb eredmények

Geotermikus energia

Az ülés a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) ügyvezető igazgatójának, Fatih Birolnak a beszámolójával vette kezdetét, aki ismertette a geotermikus energia jövőjéről szóló jelentést.

A jelentésben az Ügynökség kiemelte, hogy a geotermikus energiát illetően az egész világon igen jelentős a kiaknázatlan potenciál mind a villamos energia, mind pedig a fűtés és a hűtés tekintetében. Ha a költségek tovább csökkennek, a következő generációs geotermikus energia 2050-re akár a villamos energia iránti globális keresletnövekedés 15%-ára is megoldást kínálhat.

Európában a geotermikus energia mint szabályozható energiaforrás olyan, napi huszonnégy órában elérhető villamos energiát biztosíthat, amely képes kiegészíteni a jelentős mennyiségű, de változó szél- és fotovoltaikus napenergiát, ezáltal biztonságosabbá és megfizethetőbbé téve az energetikai átállást. A geotermikus energia továbbá segítséget jelenthet az alacsony, valamint a közepes hőmérsékletű hő épületekben és ipari ágazatokban való felhasználásának a dekarbonizációja tekintetében is. A technológiák és az erőforrások rendelkezésre állnak, ugyanakkor ahhoz, hogy ki lehessen aknázni a következő generációs geotermikus energia piaci potenciálját, rendkívül fontos csökkenteni a költségeket.

A beszámolót követően az energiaügyi miniszterek egyhangúlag támogatták és jóváhagyták a geotermikus energia előmozdításáról szóló tanácsi következtetéseket, amely összhangban van az IEA jelentésében foglalt megállapításokkal. A Tanács a következtetésekben kiemeli, hogy a geotermikus energia mint helyi megújuló energiaforrás hozzájárulhat az energiabiztonsághoz, a fenntarthatósághoz és a megfizethető energiaárakhoz. A geotermikus energia felhasználása hozzájárul az Európai Unió stratégiai célkitűzéseinek megvalósításához azáltal, hogy csökkenti az energiafüggőséget és a fosszilis tüzelőanyagok behozatalát, különösen a fűtés és a hűtés tekintetében.

A geotermikus energia tartós és mindig rendelkezésre álló megújuló energiaforrás, mivel nem függ az időjárási eseményektől, valamint napi huszonnégy órában képes biztosítani a villamosenergia- és a hőtermelést. A mai napon jóváhagyott következtetések célja e fenntartható energiaforrás kiaknázásának előmozdítása, amely segíthet abban, hogy megvalósítsuk a szén-dioxid-kibocsátástól mentes Európára való zökkenőmentes átállást, megerősítsük versenyképességünket, valamint biztosítsuk energetikai szuverenitásunkat.

Lantos Csaba, Magyarország energiaügyi minisztere

A geotermikus energia kínálta lehetőségek továbbra is kiaknázatlanok, holott ez az energiaforrás számos előnnyel jár, és kiforrott „nettó zéró” technológiaként fontos szerepet tölthet be az energiaágazat dekarbonizációjában. A Tanács szorgalmazza a geotermikus energia használatának gyorsabb bevezetését. Ehhez olyan új vagy kiigazított szabályokat kell elfogadni, amelyek előmozdítják ennek az energiaforrásnak a kiaknázását, így például megkönnyítik a forráshoz jutást, hogy kezelni lehessen a magas kezdeti beruházási költségek problémáját, több munkaerőt vonzanak az ágazatba, és fokozzák a geotermikus energiával kapcsolatos kutatást.

A Tanács felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogó stratégiát a fűtés és hűtés dekarbonizációjára vonatkozóan, valamint egy, a geotermikus energiát érintő, célzott európai cselekvési tervet, amely intézkedéseket tartalmaz a geotermikus projektek megkönnyítésére és a geotermikus energia elterjedésének felgyorsítására.

Az energiapolitika jövője

A miniszterek megbeszélést folytattak arról, hogyan kell a jövőben alakítani az energiapolitikát annak érdekében, hogy valódi energiauniót lehessen létrehozni. Véleményt cseréltek a következő jogalkotási ciklus prioritásairól, és megvitatták, hogy ezek a prioritások hogyan segíthetik az energiaunió kiépítését.

A miniszterek újólag megerősítették, hogy elkötelezettek a tiszta energiarendszerre való átállás mellett. Elismerték, hogy a jó előrehaladás ellenére továbbra is több kihívással kell szembenézni. Osztották azt a véleményt, hogy az energiaunió megvalósításához az EU-nak és tagállamainak el kell érniük éghajlat-politikai célkitűzéseiket, ezzel egyidejűleg pedig kezelniük kell a magas energiaárakat, szavatolniuk kell az energiabiztonságot, valamint meg kell őrizniük a versenyképességet.

A miniszterek egyetértettek különösen abban, hogy első lépésként a hangsúlyt a közelmúltban elfogadott „Irány az 55%!” keretrendszer végrehajtására kell helyezni. Hangsúlyozták, hogy garantálni kell a polgárok és a vállalkozások megfizethető és tiszta energiával való ellátását, többek között az összes megújuló és minden alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrás integrálása révén. Egyes miniszterek méltányos és inkluzív energetikai átállást szorgalmaztak, míg mások az összekapcsolt villamosenergia-piac fontosságát emelték ki.

A villamosenergia-hálózatokra vonatkozó cselekvési terv

A Bizottság és a magyar elnökség tájékoztatást adott a hálózatokra vonatkozó uniós cselekvési terv végrehajtásának nyomon követése keretében.

Villamosenergia-piac

A miniszterek munkaebéd keretében nem hivatalos megbeszélést folytattak a villamosenergia-piaci fejleményekről. A megbeszélésen részt vett Christian Zinglersen, az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) igazgatója is.

Egyéb

A Bizottság naprakész tájékoztatót tartott a minisztereknek a téli felkészültségről és a nemzetközi energiaügyi kapcsolatok terén tapasztalt közelmúltbeli fejleményekről.

A magyar elnökség továbbá tájékoztatta a minisztereket a stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv) témájában megrendezett konferenciáról. A rendezvénynek Budapest adott otthont 2024. november 14–15-én.

Luxemburg, Belgium és Hollandia tájékoztatót tartott a minisztereknek, amelyben kiemelte, hogy a népegészségügy és a környezet iránti elkötelezettségként fontos a tisztább üzemanyagok exportja.

Ausztria – Csehországgal és Szlovákiával együtt – felvetéssel élt a gáztárolásra vonatkozó semlegességi díj hatásait és az európai szintű koordináció javításának szükségességét illetően.

Végezetül – soron következő elnökségként – Lengyelország ismertette az energiaügyi munkaprogramját.

A Tanács a fentieken túl vita nélkül elfogadta a jogalkotási és a nem jogalkotási „A” napirendi pontok jegyzékeiben szereplő napirendi pontokat.

Az üléshez kapcsolódó dokumentumok

Előkészítő dokumentumok

Sajtóközlemények

Sajtóinformációk

Sajtókapcsolat

Ha Ön nem újságíró, kérdésével szíveskedjen a Közönségtájékoztatási Szolgálathoz fordulni.

Akkreditáció és sajtóesemények

Az akkreditációról szóló általános információkat ezen az oldalon találja.

Az Európai Unión kívül tartott nemzetközi csúcstalálkozókra vonatkozó médiaakkreditációt a szervező ország kormányzati hatóságai fogják végezni.

Kövesse munkánkat!

Egyéb ülések: Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács

További ülések

Legutóbbi frissítés: 2025. október 30.