"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács (Távközlés), 2024. december 6.
Főbb eredmények
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá az EU Kiberbiztonsági Ügynökségéről (ENISA) és a Bizottság által készített, „Hogyan lehet megfelelni Európa digitális infrastrukturális igényeinek?” című fehér könyvről. A Tanács ezenkívül – a közelmúltbeli technológiai változások fényében – irányadó vitát tart a Digitális évtized 2030 szakpolitikai program célkitűzéseiről és az abban kitűzött célértékekről.
Találkozónk sikeres volt: két következtetést hagytuk jóvá, melyek célja, hogy még inkább megerősödjön az EU Kiberbiztonsági Ügynöksége, valamint hogy egyértelmű iránymutatás álljon rendelkezésre az EU jövőbeli digitális infrastrukturális igényeiről. Hasznos megbeszélést tartottunk arról is, hogy miként érhetjük el azon ambiciózus célértékeket, amelyeket erre az évtizedre tűztünk ki. Most átadjuk a stafétát a lengyel elnökségnek, hogy folytassa a digitális területen végzett munkát.
Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár
A Tanács következtetései az ENISA-ról
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá az EU Kiberbiztonsági Ügynökségéről, az ENISA-ról. A miniszterek kijelentették: tudatában vannak, hogy az ENISA meghatározó szerepet tölt be az európai kiberbiztonsági ökoszisztémában az olyan közelmúltbeli jogszabályi kezdeményezések nyomán, mint a kiberrezilienciáról szóló rendelet (CRA), illetve a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló felülvizsgált irányelv (NIS 2). E jogszabályok további feladatokat rónak az ENISA-ra. A miniszterek nyugtázták azt is, hogy az ENISA támogatja a tagállamokat a szakpolitikák kidolgozásában és végrehajtásában. Emellett ugyanakkor további javításokat és intézkedéseket is szorgalmaztak, különösen az európai kiberbiztonsági tanúsítási rendszerek fejlesztése, valamint egy egységes jelentéstételi platform létrehozása tekintetében. A miniszterek kiemelték, hogy az ENISA fontos szerepet játszik a közös helyzetismeret javításában, valamint a nagyszabású kiberbiztonsági eseményekre vagy válsághelyzetekre való közös reagálás kidolgozásában. Végezetül a miniszterek kiemelték annak fontosságát, hogy az ügynökség együttműködjön a kiberökoszisztéma más szereplőivel, valamint a nemzetközi szervezetekkel és partnerekkel, továbbá a magánszektorral is.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
A Tanács következtetései az Unió jövőbeli digitális infrastrukturális igényeiről
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá a Bizottság által készített, „Hogyan lehet megfelelni Európa digitális infrastrukturális igényeinek?” című fehér könyvről. Annak érdekében, hogy előmozdítsák a versenyképességre és a digitális átalakulásra vonatkozóan kitűzött uniós célok megvalósítását, a miniszterek e dokumentumban átfogó iránymutatásokat adtak a következő témákban: az innováció elősegítése, a biztonság és a reziliencia szavatolása, a tisztességes verseny ösztönzése, valamint a digitális infrastruktúrákba irányuló beruházások előmozdítása. A következtetések szövege olyan fontos kérdéseket érint, mint például a számítási felhő és a távközlés digitális ökoszisztémán belüli lehetséges konvergenciájának és a piaci konszolidációnak az alapos értékelése, amivel kapcsolatban a miniszterek jelentős része kiemelte, hogy a vonatkozó piacokon tényleges versenyre van szükség. A vita során szabályozási kérdéseket is megvitattak, és néhány miniszter hangsúlyozta, hogy bizonyos hozzáférési piacokon fenn kell tartani az előzetes ellenőrzés lehetőségét, valamint figyelembe kell venni a tagállamok sajátosságait, a versenyt és a fogyasztói jólétet a rézvezetékes hálózatokról az üvegszálas hálózatokra történő átállás során.
Irányadó vita a Digitális évtized 2030 szakpolitikai programról
A Tanács az elnökség kezdeményezésére irányadó vitát tartott „A Digitális évtized 2030 szakpolitikai program célkitűzései és céljai a közelmúltbeli technológiai változások fényében” címmel. A vita során a minisztereknek lehetőségük nyílt arra, hogy – a program közelgő, 2026-ban esedékes felülvizsgálatára tekintettel – megvitassák a program célkitűzéseit és az abban meghatározott célértékeket az aktuális műszaki, gazdasági és társadalmi fejlemények fényében.
A miniszterek megvitatták, hogy ahhoz, hogy sikerüljön elérni a 2030-ra kitűzött célokat és célkitűzéseket, az EU-nak 2026-ban módosítania kell-e a digitális évtized keretében meghatározott célértékeket annak érdekében, hogy azok tükrözzék az olyan, közelmúltbeli technológiai fejlesztések gyors ütemét, mint a 6G, a mesterséges intelligencia és a számítási felhő mint alaptechnológia elterjedése. A miniszterek emellett eszmecserét tartottak arról is, hogy hogyan lehet biztosítani, hogy Európa továbbra is a technológiai innováció élvonalában maradjon, miközben reális és megvalósítható célokat követ. E tekintetben a miniszterek egyetértettek abban, hogy az EU-nak meg kell erősítenie a kialakulóban lévő technológiák kutatása, innovációja és szabványosítása között fennálló kapcsolatokat. A résztvevők fontolóra vették azt is, hogy hogyan tudná Európa jobban pozicionálni magát a globális versenytársakkal szemben az élvonalbeli forradalmi technológiák terén, és hogyan tudná megkönnyíteni azok elterjedését, valamint hogyan tudná megerősíteni pozícióját a globális digitális ökoszisztémában. A miniszterek végül megvizsgálták, hogy milyen módon tudná az EU biztosítani, hogy a digitális infrastruktúrával kapcsolatos céljai összhangban legyenek a környezeti fenntarthatóságra irányuló célkitűzésekkel?
Egyéb
A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) főtitkárhelyettese tájékoztatta a Tanácsot a szervezetben történt közelmúltbeli fejleményekről, a Bizottság pedig tájékoztatta a minisztereket az ITU távközlési szabványosítási világközgyűléséről (World Telecommunications Standardisation Assembly, WTSA). amelyre 2024. október 15–24-én Újdelhiben (India) került sor.
Az elnökség tájékoztatta a minisztereket az aktuális helyzetről az Európa Tanács mesterséges intelligenciáról, valamint az emberi jogokról, a demokráciáról és a jogállamiságról szóló keretegyezményét illetően, és áttekintést nyújtott a digitális kérdésekkel kapcsolatban 2024 második felében szervezett tevékenységekről és rendezvényekről.
A Bizottság ismertette a postai ágazat jövőjéről nemrégiben közzétett tanulmányt, és felvázolta a digitális területen a közelmúltban indított nemzetközi kezdeményezéseket, különös tekintettel a kereskedelmi és technológiai tanácsokra és a digitális partnerségekre. Emellett foglalkozott az uniós tagjelölt országok viszonylatában folytatott barangolással is, különös tekintettel Ukrajnára, Moldovára, Grúziára és a nyugat-balkáni régióra.
A francia delegáció tájékoztatta a minisztereket a mesterséges intelligenciáról szóló, 2025. február 10–11-én Párizsban tartandó csúcstalálkozó előkészületeiről. Az osztrák delegáció tájékoztatta a Tanácsot az ország Digitális Kompetencia-Referenciakeretéről, a görög delegáció pedig ismertette a kiskorúak online védelmére vonatkozó nemzeti stratégiáját.
A holland, a belga, az észt, a finn, a német, a görög, az ír, a szlovák és a svéd delegáció annak hangot adott, hogy jobb digitális szabályozásra van szükség az európai kkv-k számára.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
Végezetül a soron következő lengyel elnökség ismertette prioritásait és a 2025 első félévére szóló munkaprogramját.
Nem hivatalos munkaebéd
A miniszterek nem hivatalos munkaebéd keretében és Tomas Lamanauskas, az ITU főtitkárhelyettese jelenlétében megvitatták, hogy miként lehetne fokozni az ITU-val folytatott együttműködést és megerősíteni az EU befolyását a szervezeten belül. A miniszterek kijelentették, hogy az EU és az ITU közötti kapcsolat nem utolsósorban azért is fontos, mert globális szinten az ITU a rádióspektrum-gazdálkodás letéteményese, emellett előmozdítja a globális távközlési szabványokat, és támogatja a megfizethető konnektivitást a fejlődő országokban. Néhányan azt is hangsúlyozták, hogy az ITU fontos szerepet játszik az inkluzív, fenntartható és az emberi jogokat tiszteletben tartó digitális szabványok előmozdításában. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a tagállamoknak és az EU-nak az ITU tevékenységeiben való részvételét a kialakulóban lévő új digitális technológiák, valamint a jövőbeli digitális infrastruktúrát és irányítást meghatározó geopolitikai dinamika fényében kell értékelni. Ezzel összefüggésben a miniszterek megvitatták, hogy miként lehetne tovább fokozni a tagállamok közötti koordinációt az ITU tekintetében, mely konkrét területeket kell szem előtt tartani az ilyen együttműködés szempontjából, és milyen erőforrásokra és mechanizmusokra van szükség az uniós célkitűzések eléréséhez.
Az üléshez kapcsolódó dokumentumok
Előkészítő dokumentumok
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
