"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács (Energia), 2025. március 17.
Főbb eredmények
A megfizethető energiára vonatkozó cselekvési terv
A Bizottság tájékoztatóját követően a miniszterek az elnökség által készített háttéranyag alapján nyilvános véleménycserét tartottak a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési tervről. A cselekvési tervet a Bizottság a tisztaipar-megállapodás keretében, február 26-án fogadta el. A tervben meghatározott intézkedések célja csökkenteni az energiaköltségeket, kiteljesíteni az energiauniót, beruházásokat vonzani az ágazatba, valamint felkészülni az esetleges energiaválságokra.
A miniszterek üdvözölték a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési tervet, és többen is hangsúlyozták, hogy gyorsan kell cselekedni. A miniszterek a megbeszélés során főként a közép- és hosszú távra javasolt intézkedésekkel foglalkoztak, többek között a valódi energiaunió kiteljesítésével. Emellett jelezték, hogy pontosabb képet szeretnének kapni az energiaárak leszorítását célzó rövid távú intézkedésekről – például az adókról és díjakról –, megjegyezve, hogy ezek nemzeti hatáskörbe tartoznak.
Néhány miniszter észrevételeket tett az esetleges jobb összeköttetésekkel kapcsolatban, amelyekre a hálózatok és a rendszerösszekötők korszerűsítése és bővítése révén kerülne sor. Rámutattak a gyorsabb engedélyezés jelentőségére, amihez nincs is feltétlenül szükség új jogszabályra, hanem a meglévő keretek megfelelőbb használata is elég lehet. Számos miniszter hangsúlyozta, hogy a villamos energia árait függetleníteni kell a gázáraktól, és nyitottnak mutatkoztak arra, hogy további megbeszéléseket folytassanak a kapacitáspiacok működésének elősegítéséről.
Többen üdvözölték a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési tervben említett technológiasemlegességet, mások viszont jelezték, hogy jobban szeretnék, ha a megújuló energiaforrások gyors elterjesztése állna a figyelem középpontjában. A vita során említésre került az Európai Beruházási Bank által a villamosenergia-vásárlási megállapodásokra és hosszú távú szerződésekre vonatkozóan végrehajtandó, a cselekvési tervben bejelentett kísérleti program is. A miniszterek üdvözölték a kezdeményezést mint az energiaárak stabilizálásának eszközét.
A Tanács azzal a megállapítással zárta a véleménycserét, hogy folytatni fogja a megfizethetőbb árak megvalósítását és az energiaunió megerősítését célzó erőfeszítéseit.
A mai ülés rávilágított az energiabiztonságnak mint a valódi energiaunió egyik alappillérének az alapvető fontosságára. A lengyel elnökség egyik prioritását jelentő energiabiztonság elengedhetetlen ahhoz, hogy stabil és megfizethető energiát lehessen biztosítani a háztartások és az ipar számára, ami pedig alapvető jelentőségű az EU versenyképességének megerősítése szempontjából. Egyeztetést kezdeményeztünk egy előretekintő energiabiztonsági keretről is, amely védeni fogja gazdaságunkat, polgárainkat, valamint fizikai és kiberinfrastruktúránkat.
Paulina Hennig-Kloska, Lengyelország klímaügyi és környezetvédelmi minisztere
Az EU energiabiztonsági keretének kulcsfontosságú eleme a földgázellátás biztonságáról szóló rendelet és a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről szóló rendelet. A miniszterek megvitatták, hol tart és hogyan vihető tovább a munka a két jogszabállyal kapcsolatban.
Ezzel összefüggésben arra összpontosítottak, hogy e keretet hogyan lehet robusztusabbá és dinamikusabbá tenni annak érdekében, hogy kezelni lehessen azokat a jelenlegi és újonnan felmerülő energiabiztonsági kihívásokat, amelyek hatást gyakorolhatnak az uniós polgárok jólétére és alááshatják az EU gazdaságát és versenyképességét.
Sok miniszter emlékeztetett az energiaválság során szerzett tapasztalatokra, különösen arra, hogy egységesen és összehangoltan kell cselekedni, valamint hogy a diverzifikációra kell összpontosítani. A miniszterek hangsúlyozták, hogy a két rendeletet hozzá kell igazítani az új biztonsági és piaci feltételekhez, és hatályukat ennek megfelelően szélesíteni kell. Csak így lehet majd megfelelően kezelni a jelenlegi és jövőbeli geopolitikai kihívásokat és szélsőséges éghajlati eseményeket. A legtöbb miniszter nem tartotta kívánatos opciónak a gáz- és villamosenergia-ágazatra vonatkozó egyetlen jogalkotási keret létrehozását, de hangsúlyozták a harmonizált megközelítés szükségességét.
Néhány miniszter rámutatott, hogy a lehető leghamarabb elő kell terjeszteni az EU-ba irányuló orosz tüzelőanyag-import teljes kivezetését célzó REPowerEU-ütemtervet.
Egyes miniszterek megemlítették, hogy rugalmasságra van szükség a javasolt, jelenleg tárgyalás alatt álló gáztárolási rendeletet illetően, valamint hogy a szabályokat szigorú hatásvizsgálatnak kell alávetni. E javaslat célja áthidalni a gáztárolásról szóló jelenlegi rendelet lejárata és egy állandóbb jellegű, a gázellátás biztonságára vonatkozó potenciális keret hatálybalépése közötti időszakot.
Az energiaügyi miniszterek véleményt cseréltek azokról az intézkedésekről is, amelyek célja a felügyelet megerősítése és az európai kritikus energetikai infrastruktúra jobb védelme, így többek között a károsodott infrastruktúra javítása rongálás és természeti katasztrófa esetén. Ezen intézkedésekben az EU nagyobb szerepet kaphat.
Ez a véleménycsere előkészítette az utat ahhoz, hogy az Európai Tanács a júniusi ülésén tanácsi következtetéseket hagyhasson jóvá.
Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter tájékoztatta a minisztereket az ukrajnai energiaügyi helyzetről. Herman Haluscsenko ismét hangsúlyozta, hogy több légvédelmi és elektronikai hadviselési eszközre, valamint olcsó, de hatékony passzív védelmi megoldásokra van szükségük. Elmondta továbbá, hogy folyamatban van a megújuló energia elterjesztése, a decentralizált energiatermelés és az uniós energiapiaci integráció.
Oroszország az Ukrajna elleni agressziós háborújának kezdete óta folyamatosan célpontnak tekinti Ukrajna energetikai infrastruktúráját. Az energiatermelési és -átviteli rendszerek elleni orosz támadások következtében 2022 óta kiesett a termelő létesítmények 60%-a, 63 630 esetben pedig kár keletkezett az energetikai létesítményekben.
A miniszterek újólag megerősítették, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát, és teljes szolidaritásukat fejezték ki Ukrajna iránt. Emellett ismételten hangsúlyozták, hogy elkötelezettek annak biztosítása mellett, hogy az ukrán emberek hozzáférjenek az energiához, és biztosított legyen számukra a fűtés. Üdvözölték az arra irányuló további lépéseket, hogy Ukrajna integrálódjon az európai energiapiacba.
Kritikus infrastruktúra
A munkaebéd alkalmával az energiaügyi miniszterek a kritikus infrastruktúrákkal és azok védelmének módjaival foglalkoztak. Ezen a megbeszélésen részt vett a Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata (ENTSO-G) elnöke és a Villamosenergia-piaci Átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata (ENTSO-E) igazgatótanácsának elnöke is.
Egyéb
Christian Zinglersen, az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének igazgatója beszámolt a minisztereknek az uniós villamosenergia- és gázpiacon bekövetkezett fejleményekről. Tájékoztatójában kitért az uniós gázpiacot érintő versenyképességi kihívásokra, a villamosenergia- és gázárak terén mutatkozó tendenciákra, valamint arra, hogy javítani kell a határokon átnyúló tervezést és koordinációt.
A Bizottság tájékoztatást nyújtott az EU-nak a következő téli időszakra való felkészültségéről.
Észtország, Lettország és Litvánia nyilvános ülés keretében tájékoztatást nyújtott a balti villamosenergia-rendszereknek a kontinentális európai szinkronterülettel való, 2025. február 9-én végrehajtott sikeres szinkronizálásáról. A három balti állam volt az utolsó azon uniós tagállamok sorában, amelyek energiahálózata még mindig teljes mértékben az orosz és belarusz rendszeren belül működött. A szinkronizálás fokozta az energiaellátás biztonságát és megerősítette a balti régió függetlenségét. A három tagállam hangsúlyozta, hogy az energiaunió kiteljesítése szempontjából döntő fontosságú, hogy végrehajtsák a szinkronizálási projekt fennmaradó alkotóelemeit is.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
Csehország rámutatott a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokról, valamint a hidrogéngazdaság fejlődéséről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus követelményeinek végrehajtásával kapcsolatos kihívásokra. A Bizottság által 2023. február 10-én elfogadott jogi aktus meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a hidrogén, a hidrogénalapú üzemanyagok, illetve más energiahordozók nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagoknak tekinthetők.
