Az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke

Mely országok szerepelnek a jegyzékben?

A Tanács 2026. február 17-én elfogadta az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékét, amelyen 10 ország szerepel.

A jegyzék a Hivatalos Lapban való közzétételével válik hivatalossá.

Jegyzékbe vett országok, amelyek nem működnek együtt az EU-val, illetve nem teljesítették teljes mértékben a kötelezettségvállalásaikat:

• Adózás: a Tanács frissítette az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékét (sajtóközlemény, 2026. február 17.)

Mit jelent a nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke?

Az Unió mind az EU-n belül, mind nemzetközi szinten azon dolgozik, hogy előmozdítsa és megerősítse a jó adóügyi kormányzási mechanizmusokat, a méltányos adóztatást és a globális szintű adózási átláthatóságot az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés kezelése érdekében.

A tisztességtelen adóverseny globális jellege miatt ehhez az uniós országok adóalapját fenyegető külső hatásokkal szemben is fel kell lépnie.

Az Ecofin Tanács által elfogadott következtetések mellékleteként (I. melléklet) közzétett, a nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékének nem az országok pellengérre állítása a célja, hanem sokkal inkább az, hogy az együttműködésnek köszönhetően kedvező változás álljon be ezen országok adójogában és adózási gyakorlatában.

Azon országok, illetve területek, amelyek még nem felelnek meg az összes nemzetközi adóügyi standardnak, de kötelezettséget vállaltak reformok végrehajtására, az aktuális helyzetről szóló külön dokumentumban szerepelnek (II. melléklet).

Az EU-val együttműködő és függőben lévő kötelezettségvállalásokkal rendelkező országok:

Ha egy ország vagy terület eleget tesz az általa vállalt valamennyi kötelezettségnek, kikerül a mellékletből.

Az EU-val együttműködő országok, amelyeknek nincs függőben lévő kötelezettségvállalásuk:

Mikor készült az uniós jegyzék?

A Tanács 2016 novemberében megbízta a Tanács által létrehozott egyik különleges munkacsoportot, a magatartási kódexszel foglalkozó csoportot (társasági adózás), hogy készítse elő a jegyzék összeállítását.

A munkacsoport 92 ország, illetve terület átvilágításával kezdte a munkát. Ezeket a következők alapján választotta ki:

• az EU-val fennálló gazdasági kapcsolataik
• intézményi stabilitásuk
• a pénzügyi szektor jelentősége az országban

A munkacsoport benyújtotta a Tanácsnak az átvilágításról és az értékelésről szóló jelentését, amely alapján 2017. december 5-én elfogadták az első uniós jegyzéket. A (Tanács vonatkozó következtetéseinek I. mellékletében foglalt) jegyzéken 17 olyan Unión kívüli ország, illetve terület szerepelt, amelyek nem tettek megfelelő kötelezettségvállalásokat az EU által megfogalmazott aggályok orvoslására.

A jegyzéket egy, az aktuális helyzetről szóló dokumentum (II. melléklet) kísérte, amelyben azon országok, illetve területek szerepeltek, amelyek a felvetett aggályokra megfelelő kötelezettségvállalásokkal reagáltak. Ezeknek az országoknak és területeknek 2018 végéig vagy egyes esetekben 2019 végéig kellett tényleges intézkedéseket hozniuk ahhoz, hogy később ne kerüljenek fel a nem együttműködő országok és területek jegyzékére.

• Gazdasági és Pénzügyi Tanács, 2016. november 8.
• A Tanács következtetései az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke összeállításának kritériumairól és folyamatáról, 2016. november 8.
• A Tanács 2017. december 5-i következtetései az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékéről
• A magatartási kódexszel foglalkozó csoport – társasági adózás (háttér-információk)

Hogyan és mikor aktualizálják a jegyzéket?

A jegyzéket a legelső, 2017-es összeállítása óta rendszeresen frissítik és felülvizsgálják annak dinamikus nyomon követése alapján, hogy az országok és területek milyen intézkedéseket hajtottak végre az általuk tett vállalások teljesítése érdekében.

Ez az állandó folyamat a következő lépésekből áll:

• kritériumok frissítése a nemzetközi adóügyi standardokkal összhangban
• bizonyos országok átvilágítása a kritériumok alapján
• párbeszéd azokkal az országokkal, amelyek nem felelnek meg a kritériumoknak
• országok felvétele a jegyzékbe, illetve törlése a meghozott (vagy meg nem hozott) reformok alapján
• a fejlemények nyomon követése annak biztosítása érdekében, hogy az országok, illetve területek ne lépjenek vissza a végrehajtott reformok terén

A nyomonkövetési folyamat a 2018 februárjában jóváhagyott eljárási iránymutatások mentén zajlik.

A Tanács 2019 márciusában – a dinamikus nyomonkövetési folyamaton nem változtatva – úgy határozott, hogy a jegyzéket 2020-tól kezdődően csupán évente kétszer aktualizálja annak érdekében, hogy az uniós tagállamok számára elegendő idő álljon rendelkezésre a nemzeti jogszabályok szükség szerinti módosítására.

A legutóbbi felülvizsgálatra 2026 februárjában került sor. A következő felülvizsgálat 2026 októberében esedékes.

• A magatartási kódexszel foglalkozó csoport jelentése a Tanácsnak, 2023. február 6.
• Eljárási iránymutatások a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékével kapcsolatos nyomonkövetési folyamatra vonatkozóan, 2018. február 15.

  Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:

  EN
• A káros adóügyi rendelkezésekre vonatkozó eljárás eredménye (2.1. kritérium)
• A káros adóügyi rendelkezésekre vonatkozó eljárás eredménye (2.2. kritérium)

Melyek a jegyzékbevételi kritériumok?

Ahhoz, hogy adózási szempontból együttműködőnek minősüljenek, az országokat és területeket számos, a Tanács által meghatározott kritérium alapján ellenőrzik.

A kritériumokat úgy alakították ki, hogy idővel fejlődjenek, és így összhangban legyenek a jó adóügyi kormányzás nemzetközi normáival, amelyeket elsősorban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) fórumain, például az adóügyi átláthatósággal és információcserével foglalkozó globális fórumon, a káros adóztatási gyakorlatokkal foglalkozó fórumon és az adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó inkluzív keretben dolgoznak ki.

A jegyzékbevételi kritériumok a következőkhöz kapcsolódnak:

• adózási átláthatóság
• méltányos adóztatás
• az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni intézkedések („anti-BEPS intézkedések”)

• Az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékének összeállítására vonatkozó kritériumok (háttér-információk)

Óvintézkedések és egyéb vonatkozó uniós jogszabályok és szakpolitikák

Az uniós jegyzék akkor működhet igazán eredményesen, ha az uniós tagállamok hatékony óvintézkedéseket vezetnek be az adóügyi és a nem adóügyi területeken egyaránt. Ezek segítségével megvédhetik adóbevételeiket, és küzdeni tudnak az adócsalás, az adókijátszás és a visszaélések ellen.

Az uniós jegyzék jóváhagyásakor a Tanács úgy vélte:

A nem együttműködő országokkal és területekkel szemben – ameddig azok a jegyzékben szerepelnek – az EU és a tagállamok hatékony és arányos óvintézkedéseket alkalmazhatnának az adóügyi és a nem adóügyi területeken egyaránt. A Tanács következtetései, 2017. december 5.

• A Tanács következtetései, 2017. december 5.

Óvintézkedések a nem adóügyi területeken

A nem adóügyi területeket illetően a Tanács felkérte az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe az uniós jegyzéket:

• külpolitikájukban
• a fejlesztési együttműködés során
• a harmadik országokkal ápolt gazdasági kapcsolataikban

Emellett egyes uniós finanszírozási szabályok azóta kifejezetten hivatkoznak a jegyzékre. A jegyzékben szereplő országokban található szervezeteken keresztül nem nyújthatók például az alábbi uniós eszközökből származó források:

• Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA)
• Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)
• az EBB külső hitelezési megbízatása
• az értékpapírosítás általános keretrendszere

A Tanács a 2019. március 12-i következtetéseiben üdvözölte, hogy az Európai Bizottság figyelembe veszi a jegyzéket az uniós finanszírozási és beruházási műveletek végrehajtása során.

• Rendelet az Európai Fenntartható Fejlődési Alapról és a garanciaalapról
• Rendelet az értékpapírosítás általános keretrendszeréről
• Rendelet az Európai Stratégiai Beruházási Alapról
• Rendelet az Európai Stratégiai Beruházási Alapról és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról
• Határozat az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról
• Rendelet az EU általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról

Óvintézkedések az adóügyi területeken

Az uniós tagállamok az adóügyi területen alkalmazandó óvintézkedések típusát és hatályát illetően, nemzeti adórendszereiktől függően igen széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek. Bizonyos mértékű koordinációra azonban sor kerül a tagállamok között.

Nemzeti intézkedések

Az uniós országok 2017 decemberében megegyeztek, hogy a következő közigazgatási intézkedések legalább egyikét alkalmazzák:

• bizonyos ügyletek fokozott figyelemmel kísérése
• a jegyzékben szereplő rendszerekből hasznot húzó adófizetők gyakoribb ellenőrzése
• azon adófizetők gyakoribb ellenőrzése, akik, illetve amelyek a jegyzékben szereplő rendszereket magukban foglaló adórendszereket alkalmaznak

A Tanács 2019. december 5-én a további koordinációra vonatkozó iránymutatást hagyott jóvá. Emellett a tagállamok vállalták, hogy 2021. január 1-jétől az alábbi négy konkrét jogalkotási intézkedés közül legalább egynek az alkalmazása során használják az uniós jegyzéket:

• egy jegyzékben szereplő országban, illetve területen keletkező költségek leírásának tilalma
• az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok az adó alacsony adókulcsú offshore szervezetekhez történő átirányításának a korlátozása érdekében
• forrásadó-intézkedések a nem megfelelő adómentességek vagy -visszatérítések kezelése érdekében
• a részesedésekből származó jövedelmek adómentességének korlátozása a részvényesi osztalékok vonatkozásában

Jelenleg valamennyi tagállam alkalmaz legalább egyet a 2019. évi iránymutatásban elfogadott négy jogalkotási óvintézkedés közül. Tizennyolc tagállam alkalmaz a négy intézkedés közül legalább kettőt az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékének létrehozásáról szóló tanácsi következtetések I. mellékletében említett országok, illetve területek ellen.

26 tagállam alkalmaz legalább egy, a 2019. évi iránymutatásban elfogadott közigazgatási intézkedést. Közülük tizenkettő alkalmaz legalább két intézkedést.

Uniós jogszabályok

A közelmúltban elfogadott uniós jogszabályok kifejezett hivatkozásokat tartalmaznak a jegyzékre. 2018-ban például megállapodás született az adótanácsadó szervezetekre vonatkozó uniós átláthatósági szabályokról, amelyek értelmében a jegyzékben szereplő országokat magában foglaló adórendszerekre új beszámolási kötelezettségek vonatkoznak. Ezeket 2020. július 1-jétől kell alkalmazni.

• Irányelv a belső piac működését érintő adókikerülési gyakorlatokról
• Irányelv az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatosan az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcseréről
• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2101 irányelve (2021. november 24.) a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról