Az EU és Közép-Ázsia közötti kereskedelem

Az EU-nak és Közép-Ázsiának geopolitikai érdeke az együttműködés fokozása. Kapcsolatuk stratégiai jelentősége növekedett az évek során.

Közép-Ázsia számára az EU:

a második legjelentősebb kereskedelmi partner
a legnagyobb külföldi befektető
az első számú adományozó (együttesen figyelembe véve az uniós fejlesztési alapokból biztosított, valamint az egyes tagállamok által nyújtott támogatásokat)

Az EU Közép-Ázsiával fennálló partnersége

A Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia célja, hogy erősebb, nem kizárólagos partnerséget hozzon létre, amely három fő pillérre épül.

Partnerség a rezilienciáért

Emberi jogok és demokrácia, biztonság, környezetvédelmi kihívások.

Partnerség a jólétért

A gazdaság diverzifikálásának és a magánszektor fejlesztésének támogatása, a régión belüli kereskedelem és a fenntartható konnektivitás előmozdítása.

Jobb együttműködés

A partnerség megerősítése, a politikai párbeszéd intenzívebbé tétele és a civil társadalom részvételének előmozdítása.

A 2023. évi EU–Közép-Ázsia közös ütemterv öt kulcsfontosságú együttműködési területet és 79 cselekvési pontot vázol fel, amelyek a politikai párbeszédre, a gazdasági kapcsolatokra, az energiaügyi és éghajlatpolitikai együttműködésre, a biztonsági kihívásokra és az emberek közötti kapcsolatokra összpontosítanak.

Az EU több mint 550 millió EUR-t különített el a 2021–2027-re szóló közép-ázsiai regionális többéves indikatív programjára.

Uniós áru- és szolgáltatáskereskedelem Közép-Ázsiával

A régióval folytatott uniós kereskedelem a közép-ázsiai országok összesített külkereskedelmének 22,6%-át tette ki 2023-ban.

A teljes áru- és szolgáltatáskereskedelem 2023-ban

Szöveges változat

Az első oszlopdiagram a Közép-Ázsiából érkező 2023. évi uniós importot szemlélteti:

uniós áruimport: 32,5 milliárd EUR
uniós szolgáltatásimport: 2 milliárd EUR

A második oszlopdiagram a Közép-Ázsiába irányuló 2023. évi uniós exportot szemlélteti:

uniós áruexport: 20,2 milliárd EUR
uniós szolgáltatásexport: 4,3 milliárd EUR

Növekvő import és export

Az elmúlt tíz évben jelentősen bővült az EU és Közép-Ázsia közötti kereskedelem.

Az EU által Közép-Ázsiából importált legfontosabb termékek

Az EU-ba irányuló közép-ázsiai export főként a következő termékeket foglalja magában:

Nyersolaj

Gáz

Fémek

Gyapotszál

Az EU által Közép-Ázsiába exportált legfontosabb termékek

Gépek és mechanikus berendezések

Gépjárművek

Elektromos gépek és elektromos felszerelések

Vegyi anyagok és kapcsolódó termékek

Uniós befektetések Közép-Ázsiában

Az Európai Unió továbbra is a legnagyobb külföldi befektető Közép-Ázsiában: a közvetlen külföldi befektetések több mint 40%-át (több mint 100 milliárd EUR-t) nyújtotta az elmúlt 10 évben.

A befektetések elsősorban a következő négy – mind az EU, mind Közép-Ázsia számára kulcsfontosságú – kiemelt területre irányulnak: közlekedés; kritikus fontosságú nyersanyagok; víz, energia és éghajlatpolitika; valamint a digitális konnektivitás.

A Közép-Ázsiában a legtöbb befektetést végrehajtó országok, 2022-ben

Szöveges változat

A Közép-Ázsiába irányuló, 2022. évi közvetlen külföldi befektetéseket ábrázoló kördiagram:

EU: 42%
Egyesült Államok: 14,2%
Oroszország: 6%
Kína: 3,7%
Más országok: 34,1%

EU–Közép-Ázsia partnerség

Amióta sor került 2019-ben a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia, 2023-ban pedig az EU és Közép-Ázsia közötti kapcsolatok elmélyítését célzó közös ütemterv elfogadására, intenzívebbé vált az együttműködés, és ez amellett, hogy élénkebbé tette a politikai párbeszédet, támogatta a fenntartható fejlődést és fokozta a regionális konnektivitást is olyan kezdeményezések révén, mint a Global Gateway és a zöld átállás.

Az EU és Közép-Ázsia között rendszeres a magas szintű politikai párbeszéd: a két régió többek között a külügyminiszterek részvételével zajló miniszteri találkozókat, valamint két vezetői találkozót is szervezett, amelyekre 2022-ben a kazahsztáni Asztanában, 2023-ban pedig a kirgizisztáni Csolpon-Atában került sor. Az első EU–Közép-Ázsia csúcstalálkozót 2025. április 4-én rendezték meg az üzbegisztáni Szamarkandban.