"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2022. október 17.
Főbb eredmények
Halászat
2023. évi halászati lehetőségek
A mezőgazdasági és halászati miniszterek politikai megállapodásra jutottak a 2023. évi balti-tengeri halászati lehetőségekről. Ez a megállapodás tagállamonkénti bontásban minden egyes balti-tengeri fajra vonatkozóan meghatározza a teljes kifogható mennyiségeket (TAC) és kvótákat az elkövetkező évre vonatkozóan.
Örömömre szolgál, hogy sikerült a halászok számára kedvező megállapodást találnunk. A balti-tengeri halállományok helyzete nem könnyű, de a mai megállapodás elő fogja segíteni, hogy a halászat 2023. január 1. után zavartalanul folytatódjon a területen; legfőképpen pedig hozzá fog járulni az állományok védelméhez a következő idények – és remélhetőleg nemzedékek – érdekében.
Zdeněk Nekula cseh mezőgazdasági miniszter
A megállapodás a legfrissebb tudományos szakvéleményeken és a közös halászati politika célkitűzésein alapul, biztosítandó a halállományok hosszú távú fenntarthatóságát a régióban. Tiszteletben tartja továbbá az érintett állományokra vonatkozó többéves terv rendelkezéseit és figyelembe veszi a halászati ágazatban gyakorolt társadalmi-gazdasági hatást.
A politikai megállapodás a következőket foglalja magában:
Az állományok rossz állapota miatt a miniszterek abban állapodtak meg, hogy 28%-kal csökkentik a botteni-öbölbeli heringállományra, valamint 4%-kal a rigai-öbölbeli heringállományra vonatkozó TAC-ot. Hasonlóképpen, 11%-kal csökkenni fog a sprattállományokra vonatkozó TAC is.
Mivel nem történt javulás a közönséges tőkehal állományainak állapotában, a Tanács azon gyakorlat folytatásában állapodott meg, hogy csak a járulékos fogásokra vonatkozóan állapítsanak meg TAC-ot. Ugyanez vonatkozik a Balti-tenger nyugati részén élő heringállományra és a Balti-tenger központi medencéjében élő lazacállományra is.
color: inherit;
color: inherit;
A Balti-tenger középső részén élő heringállomány és simalepényhal-állomány egészségesebb állapota lehetővé tette, hogy a miniszterek a halászati lehetőségek 32%-os, illetve 25%-os növelésében állapodjanak meg.
A miniszterek iránymutatást nyújtottak a Bizottság számára az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) idei, november 14–21-én tartandó éves ülését megelőzően az EU álláspontjának kidolgozására vonatkozóan. Az idei éves ülés napirendjén számos fontos kérdés szerepel, többek között a kékúszójú tonhalra vonatkozó gazdálkodási értékelési stratégia, a keleti kékúszójú tonhalra vonatkozó ellenőrzési intézkedések, valamint a trópusi tonhalfélékre, a germon földközi-tengeri állományára és a dél-atlanti kardhalra vonatkozó halászati lehetőségek meghatározása. A Tanács folytatni fogja a szakértői szintű munkáját annak érdekében, hogy az ülés előtt jóváhagyja az EU álláspontját.
A fogási korlátok és a kvóták meghatározása (Infografika)
Mezőgazdaság
A piacok helyzete az Ukrajna elleni orosz invázió összefüggésében
Az Ukrajna elleni orosz invázió jelentősen megzavarta a globális mezőgazdasági piacokat. Az ennek nyomán kialakult bizonytalanságot tovább mélyítette az Oroszországból érkező gázellátás megszakadása által okozott energiaválság. A kulcsfontosságú mezőgazdasági termékek és inputanyagok ára jelentősen emelkedett. Az ukrán kikötők blokádjának részleges feloldása, a szolidaritási folyosókkal kapcsolatos pozitív eredmények és ezek következtében az általános gabonaáraknak a nyár folyamán bekövetkezett viszonylagos csökkenése ellenére a mezőgazdasági miniszterek aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy az Ukrajnából származó lehetséges jövőbeli mezőgazdasági exportmennyiségek, valamint a tárolási kapacitások nagymértékben kiszámíthatatlanok.
A miniszterek hangsúlyozták továbbá, hogy az uniós mezőgazdasági termelők továbbra is számos kihívással szembesülnek, többek között az energia- és műtrágyaárak emelkedésével, a kedvezőtlen időjárási körülményekkel, az élelmiszerárak inflációjával és az Ukrajnából származó behozatalnak a piacaikra gyakorolt hatásával.
A miniszterek kiemelték különösen azt a fontos kérdést, hogy megfizethető műtrágyák álljanak rendelkezésre a mezőgazdasági ágazatban, aminek hiánya mind a mezőgazdasági termelőket, mind a műtrágyagyártókat érinti, és a termelékenység csökkenéséhez vezet.
Az ukrajnai orosz agresszió a műtrágyakínálat csökkenéséhez vezetett, ami az árak emelkedését eredményezte. Ez valamennyi európai mezőgazdasági termelőt érinti, és Európán kívül is veszélyeztetheti a jövőbeli betakarítást. Ezért egyetértettünk abban, hogy további intézkedésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a műtrágyák, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari végtermékek megfizethetők maradjanak.
Zdeněk Nekula cseh mezőgazdasági miniszter
Ennek eredményeként a miniszterek további uniós intézkedésekre szólítottak fel, beleértve az állami támogatás kiterjesztését és a felső határ emelésének szükségességét. A miniszterek üdvözölték továbbá a Bizottság azon bejelentését, hogy közleményt fog közzétenni a műtrágyákról.
Hogyan súlyosbítja Oroszország Ukrajna elleni inváziója a globális élelmiszerválságot? (Infografika)
Kereskedelmi vonatkozású mezőgazdasági kérdések
Az Ukrajna elleni orosz háború tükrében a mezőgazdasági miniszterek véleménycserét tartottak a háborúnak a mezőgazdasági termékek és inputanyagok uniós kereskedelmére, valamint az élelmezésbiztonságra gyakorolt hatásáról. A mezőgazdasági miniszterek emellett véleményt cseréltek a harmadik országokkal – többek között a Mercosurral és Ausztráliával – folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalásokról. E tekintetben hangsúlyozták, hogy továbbra is elő kell mozdítani a szabad kereskedelmet és a fenntartható mezőgazdaságot az EU-ban és világszerte, valamint hogy meg kell óvni az EU mezőgazdasági ágazatának és termelőinek versenyképességét. A miniszterek nyomatékosították továbbá, hogy a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a harmadik országok közötti szabadkereskedelmi megállapodások EU-ra gyakorolt hatását.
Egyéb
A miniszterek megvitatták a tagállamok közötti szoros együttműködés fontosságát az erdőmegfigyelésre és a stratégiai tervekre vonatkozó uniós keret előkészítése során. Emellett tájékoztatást kaptak a Visegrádi Csoportot alkotó országok, valamint Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia mezőgazdasági miniszterei által aláírt, az uniós karbongazdálkodási kezdeményezésekről szóló együttes nyilatkozatról. A miniszterek továbbá szót emeltek amellett, hogy az egész EU-ban véget kell vetni a hímcsibék szisztematikus leölésének, valamint hogy fontos kezelni a növény- és állategészségügyi programok társfinanszírozási korlátait. Ezenkívül megvitatták a RENURE-termékek (trágyából visszanyert nitrogéntermékek) használatának a lehetőségét a műtrágyák alternatívájaként, valamint az Ukrajnából származó ökológiai fehérjetakarmányok kérdését.
„A” napirendi pontok
– Az IKT-ellátási láncok biztonsága
A tagállamok tanácsi következtetéseket hagytak jóvá, amelyek hozzájárulnak az uniós IKT-eszközök fokozott biztonságához, válaszul a jelenlegi geopolitikai körülményekre, valamint arra, hogy az ellátási láncot érintő kibertámadások komoly károkat okoznak, továbbá hogy a társadalmunk egyre nagyobb mértékben függ a digitális technológiáktól. A szöveg célja az IKT-ellátási lánc biztonságának megerősítése, és az egyben az első lépést képezi az IKT-ellátási láncokkal kapcsolatos nem kívánt stratégiai függőségek jelentette veszélyek kezelése terén.
A Tanács szabályokat hagyott jóvá a tőzsdén jegyzett társaságok vezetőtestületeiben a nemek kiegyensúlyozottabb képviseletének előmozdítása érdekében. 2026-ra a tőzsdén jegyzett társaságok nem ügyvezető igazgatói pozícióinak legalább 40%-át az alulreprezentált nem tagjainak kell betölteniük. Ez a cél 33% abban az esetben, ha a tagállamok úgy döntenek, hogy az új szabályokat az ügyvezető és a nem ügyvezető igazgatókra is alkalmazzák.
Az ukrajnai orosz agresszió a műtrágyakínálat csökkenéséhez vezetett, ami az árak emelkedését eredményezte. Ez valamennyi európai mezőgazdasági termelőt érinti, és Európán kívül is veszélyeztetheti a jövőbeli betakarítást. Ezért egyetértettünk abban, hogy további intézkedésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a műtrágyák, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari végtermékek megfizethetők maradjanak.
