Versenyképességi Tanács, 2019. 05. 27–28., 2019. május 27–28.

Főbb eredmények

Űrpolitika és kutatás, május 28.

A Tanács megvizsgálta, hogy miként lehetne megerősíteni Európa globális szerepét és elősegíteni a nemzetközi együttműködést az űrágazatban. A miniszterek az űrkutatásra és a kapcsolódó innovációra irányuló beruházások növelését szorgalmazták. Hangsúlyozták a nemzetközi együttműködés és az űrdiplomácia fontosságát az uniós űripar szempontjából, és megállapodtak arról, hogy az Uniónak proaktívan részt kell vennie a világűr globális irányításáról szóló, folyamatban lévő megbeszélésekben.

A Tanács továbbá következtetéseket fogadott el arról a katalizáló szerepről, amelyet az űrágazat játszik az uniós gazdaság versenyképességének növelése terén.

A világűr óriási lehetőségeket kínál versenyképességünk, az innováció és a vállalkozói kedv növelésére. Annak érdekében, hogy megtarthassuk globális vezető szerepünket, fokozott erőfeszítéssel kell törekednünk készségeink és kapacitásaink továbbfejlesztésére. Nicolae Hurduc, román kutatási és innovációs miniszter

• A Tanács következtetései az űrágazat katalizáló szerepéről (2019. 05. 28.)
• Az EU űrpolitikája (háttér-információk)

A Tanács ülésének alkalmával sor került az Űrtanács kilencedik ülésére. Az Űrtanács az űrtevékenységeknek az EU és az Európai Űrügynökség (ESA) közötti koordinálását szolgáló fórum. A Versenyképességi Tanács és a miniszteri szintű ESA Tanács elnöke az alábbi következtetéseket adta ki.

• Az EU–ESA Űrtanács kilencedik ülését követően elfogadott elnökségi következtetések

  Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:

  EN

A Tanács irányadó vitát tartott arról, hogy miként lehetne elérni, hogy az uniós kutatási és innovációs politika még kedvezőbb hatást gyakoroljon az európai gazdaság versenyképességére. A miniszterek hangsúlyozták, hogy megfelelő költségvetést kell biztosítani a következő többéves kutatási és innovációs keretprogram, az „Európai horizont” számára. Emellett olyan szakpolitika kialakítását sürgették, amely az eredményesség maximalizálása érdekében biztosítja a szinergiákat a különféle uniós finanszírozási programok között. Végezetül kiemelték, hogy az innovációnak kedvez a megfelelő szabályozási keret, amelynek többek között az állami támogatások is részét képezik.

A mai megbeszéléseknek köszönhetően sikerült meghatároznunk azokat a fő stratégiai döntéseket, amelyekre szükség van annak biztosításához, hogy a kutatás és az innováció továbbra is az uniós gazdasági versenyképesség növelésének hatékony motorjaként szolgáljon. Nicolae Hurduc, román kutatási és innovációs miniszter

Egységes piac és ipar – május 27.

A Tanács nyilvános irányadó vitát tartott azokról a tényezőkről, amelyeket a leginkább figyelembe kell venni az átfogó és hosszú távú uniós iparpolitikai stratégia, valamint az egységes piac versenyképességére vonatkozó ambiciózus megközelítés kialakításakor, és következtetéseket fogadott el ezekben a témákban.

A miniszterek széles körben egyetértettek azzal kapcsolatban, hogy olyan erős uniós iparra van szükség, amelynek köszönhetően az EU szembe tud nézni a globális versenytársakkal, továbbá élni tud azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a digitális átalakulás, valamint a klímasemleges és körforgásos gazdaságra való átállás kínál, és kezelni tudja az ezekhez kapcsolódó kihívásokat is. Megismételték az Európai Tanács által a Bizottsághoz intézett felkérést arra vonatkozóan, hogy a tagállamokkal és az érdekelt felekkel szoros konzultációt folytatva 2019 végéig terjesszen elő átfogó, hosszú távú uniós iparpolitikai stratégiát.

Az egységes piacra vonatkozó megközelítést illetően a miniszterek hangsúlyozták, hogy készek felszámolni az Unióban a határokon átnyúló kereskedelem előtt álló akadályokat, különösen a szolgáltatási ágazatot illetően. Szorgalmazták, hogy az egységes piac a jövőben alapértelmezetten digitális és időtálló legyen, továbbá a vállalkozások és a polgárok igényeire és a határokon átnyúló helyzetekben szerzett tapasztalatra épüljön. Felkérték továbbá a Bizottságot, hogy 2020 márciusáig készítsen hosszú távú cselekvési tervet az egységes piaci szabályok végrehajtásának és betartatásának javítására vonatkozóan.

A Tanács következtetéseket fogadott el az EU-ban a következő évtized folyamán a fenntartható növekedés, a munkahelyteremtés és a társadalmi kohézió egyik mozgatórugójaként szolgáló uniós turisztikai ágazat versenyképességének fokozásáról is. E következtetésekben felkérte a Bizottságot, hogy készítsen részletes elemzést a turisztikai ágazatot befolyásoló legújabb fejleményekről és jövőbeli tendenciákról, továbbá hogy 2030 távlatában érvényesítse a turizmus szempontjából leginkább releváns szakpolitikát annak érdekében, hogy az EU továbbra is a világelsők között maradjon ebben az ágazatban. Felkérte ezenkívül a tagállamokat, hogy fűzzék szorosabbra együttműködésüket és osszák meg egymással a legjobb gyakorlatokat, valamint hogy a nemzeti idegenforgalmi szakpolitikák kidolgozása során vegyék figyelembe a bizottsági elemzés eredményeit.

A hagyományos versenyképességi állapotfelmérés keretében a miniszterek a versenypiacnak a versenyképességre gyakorolt hatásaival foglalkoztak.

A mai megbeszélések és következtetések szilárd alappal szolgálnak a Bizottság számára a hosszú távú és ambiciózus uniós iparpolitikai stratégia, valamint az egységes piac hatékonyabbá és versenyképesebbé tételére irányuló hosszú távú terv kidolgozásához. Ezek gazdaságaink jövőbeli globális versenyképességének, valamint vállalkozásaink és polgáraink jólétének zálogát jelentik. Nicolae Hurduc, román kutatási és innovációs miniszter

• Az áruk és szolgáltatások egységes piaca (háttér-információk)
• Az EU iparpolitikája (háttér-információk)
• Európai Tanács, 2019. 03. 21–22.