Az EU iparpolitikája

Európai iparstratégia

Az EU arra törekszik, hogy iparágait világszinten versenyképesebbé tegye, és azok a változás, az innováció és a növekedés hajtóerejévé váljanak.

Az európai iparstratégia a következő három területre összpontosít:

• az EU stratégiai függőségeinek kezelése
• az egységes piac rezilienciájának megerősítése
• a zöld és digitális átállás felgyorsítása

A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv további kezdeményezéseket javasolt azzal a céllal, hogy felgyorsuljon az ipar nettó zéró kibocsátásra való átállása, és Európa elinduljon a klímasemlegesség felé vezető úton.

Továbbá, a versenyképességi iránytű keretében a Bizottság javaslatot terjesztett elő a tisztaipar-megállapodásra, illetve az ipar felgyorsításáról szóló jogszabályra vonatkozóan. E javaslatok célja segíteni a gyártókat a tiszta termelésre és technológiákra való átállásban, fellendíteni a gyártást, valamint fokozni az EU növekedését és versenyképességét.

Stratégiai autonómia

A stratégiai autonómia jegyében az EU csökkenteni kívánja a másoktól való függését, például a kritikus fontosságú anyagok és technológiák, az élelmiszer-ellátás, az infrastruktúra és a biztonság tekintetében.

A stratégiai autonómiára törekvés emellett lehetőséget nyújt az EU-n belül a piacok, a termékek és a szolgáltatások fejlesztésére, valamint a versenyképesség fokozására.

Az iparstratégia az alábbiakat javasolja:

• olyan diverzifikált nemzetközi partnerségek kialakítására való törekvés, amelyek a beruházások és a kereskedelem révén elősegítik a gazdaság rezilienciájának kiépítését
• új ipari szövetségek támogatása olyan stratégiai területeken, amelyek vonzzák a magánbefektetőket, és hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez
• a stratégiai függőségek nyomon követése

Kritikus fontosságú nyersanyagok

A 2024 márciusában elfogadott, a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet céljai a következők:

• az EU kritikus fontosságú nyersanyagokkal történő ellátásának növelése és diverzifikálása
• a körforgásos jelleg megerősítése, beleértve az újrafeldolgozást is
• az erőforrás-hatékonyságra és a helyettesítő anyagok fejlesztésére irányuló kutatás és innováció támogatása

Az EU a következő célokat tűzte ki 2030-ra az éves fogyasztása tekintetében:

• legalább 10%-a az Unión belüli kitermelésből
• legalább 40%-a az Unión belüli feldolgozásból
• legalább 25%-a pedig belföldi újrafeldolgozásból származzon

Csipipar

A csipekről szóló rendelet a félvezető-ipar előtt álló fő kihívásokkal foglalkozik, és céljai a következők:

• a hiányok mérséklése
• az uniós ellátásbiztonság javítása és a külföldi szereplőktől való függőség csökkentése
• jó minőségű munkahelyek és üzleti lehetőségek teremtése

A cél az, hogy 2030-ra a kétszeresére nőjön az EU globális piaci részesedése a félvezetők terén.

Az egységes piac rezilienciája

Az EU elfogadta a belső piaci szükséghelyzetről és rezilienciáról szóló jogszabályt, amely strukturált keretet biztosít az EU belső piacán bekövetkező jelentős zavarok előrejelzéséhez, az azokra való felkészüléshez és a rájuk való reagáláshoz.

A rendelettel az EU a következőkre törekszik:

• az uniós belső piac megerősítése olyan proaktív intézkedések végrehajtása révén, amelyek lehetővé teszik a szükséghelyzetekre való eredményes reagálást
• a kritikus ellátási láncok védelmezése
• az áruk, a szolgáltatások és a személyek folyamatos szabad mozgásának biztosítása

„Nettó zéró” technológiai termékek

A nettó zéró iparról szóló rendeletnek köszönhetően az EU fokozni fogja a tiszta technológiák körébe tartozó termékek gyártását az Unióban.

Ezek az új szabályok könnyebbé teszik majd a környezetbarát technológiákba való beruházások feltételeit.

A cél az, hogy fedezni lehessen a „nettó zéró” stratégiai technológiai termékek – így például a fotovoltaikus panelek, a szélturbinák, az akkumulátorok és a hőszivattyúk – iránti uniós igények 40%-át.

A rendelet fel fogja gyorsítani az EU éghajlat- és energiapolitikai céljainak elérését, ugyanakkor fokozza az uniós ipar versenyképességét, minőségi munkahelyeket teremt, és támogatja az EU energiafüggetlenségi törekvéseit.

Villamosenergia-piac

A villamosenergia-piac szerkezetének reformja a következőkre irányul:

• csökkenteni a villamosenergia-árak függését a fosszilis tüzelőanyagok ingadozó áraitól
• megvédeni a fogyasztókat a meredek áremelkedésektől
• felgyorsítani a megújuló energia szélesebb körű alkalmazását

A reform ugyanakkor nagyobb stabilitást és versenyképességet biztosít a vállalatok számára.

További információk