"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.

További információkért és beállításainak módosítása céljából keresse fel a sütihasználati elveket ismertető oldalunkat.

български español čeština dansk Deutsch eesti Ελληνικά English français Gaeilge hrvatski italiano latviešu lietuvių magyar Malti Nederlands polski português română slovenčina slovenščina suomi svenska
Skip to content

Az Unió egységes piaca

Az egységes piac biztosítja az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad mozgását. Megkönnyíti a mindennapi életet, ösztönzi a növekedést és fellendíti az innovációt.

Az Unió egységes piaca: előnyök, tények és számadatok

Az EU 1993-ban létrehozott egységes piaca az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya. Biztosítja, hogy az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke az EU teljes területén szabadon mozoghassanak: ez az ún. „négy szabadság”.

Az egységes piacnak köszönhetően az uniós polgárok az Unión belül bárhol élhetnek és dolgozhatnak, így jobb munkalehetőségekhez juthatnak. Az egységes piac szélesebb választékot kínál a fogyasztók számára olyan, magas színvonalú szolgáltatásokból és termékekből, amelyek esetében a fogyasztók bízhatnak abban, hogy biztonságosak és környezetbarátak.

Az egységes piac ösztönzi a kereskedelmet, mivel globális szinten jelentősebb kereskedelmi partnerré teszi az EU-t. Elősegíti a növekedést és a versenyt, és új lehetőségeket teremt az uniós vállalkozások részére, lehetővé téve számukra a 449 millió fogyasztóból álló uniós piachoz való hozzáférést.

Ami a jövőt illeti, az egységes piac:

  • alapvető fontosságú az Unió zöld és digitális átállásának sikere szempontjából
  • az Unió új iparstratégiájának középpontjában helyezkedik el
  • az Unió versenyképességének, növekedésének és a Covid19-válságból való kilábalásának mozgatórugója

Az egységes piacra vonatkozó, a 2021–2027-es időszakra szóló uniós program

A Tanács és az Európai Parlament 2021 áprilisában elfogadta az egységes piacra vonatkozó, a 2021–2027-es időszakra szóló uniós programot.

A program fő célkitűzései a következők:

  • az egységes piac hatékonyságának fokozása
  • az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességének támogatása
  • hatékony európai szabványok kidolgozásának elősegítése
  • a fogyasztók pozíciójának erősítése és a fogyasztók védelme
  • fenntartható és biztonságos élelmiszerlánc biztosítása
  • az emberek, az állatok és a növények egészségének, valamint az állatjólétnek az előmozdítása
  • a kiváló minőségű statisztikák finanszírozási keretének létrehozása

Az új program egyetlen programba foglal össze egy sor olyan tevékenységet, amelyeket korábban külön finanszíroztak a hatékonyabb kezelésük érdekében. Ezenkívül az egységes piac működésének javítását szolgáló új kezdeményezéseket is magában foglal.

A program teljes költségvetése 4,2 milliárd EUR.

Egy európai sikertörténet

2023-ban ünnepeltük az egységes piac fennállásának 30. évfordulóját. Az egységes piac több mint három évtizede a gazdasági növekedés motorja, és jelentősen megkönnyíti az emberek életét.

Az uniós egységes piac számokban:

  • 2021-ben az egységes piac GDP-je 14 522 milliárd EUR volt
  • 17 millió uniós polgár él vagy dolgozik a saját országától eltérő uniós országban
  • az egységes piacon belüli kereskedelem 56 millió munkahelyet biztosít
Illusztráció: egy nő és két férfi, a háttérben az EU egységes piacának tagországait ábrázoló térképpel

Az egységes uniós piac fennállásának 30. évfordulója (Infografika)

Az egységes piac mint a zöld és digitális átállás kulcsa

A zöld egységes piac

Az egységes piac döntő szerepet játszhat a körforgásos és éghajlatbarátabb gazdaságra való átállásban. Az EU kezdeményezéseket tett annak érdekében, hogy teljes mértékben kiaknázza az egységes piacban rejlő lehetőségeket a vállalkozások és a fogyasztók lehetőségeinek maximalizálása érdekében. Az európai zöld megállapodással, amely azt a célt tűzi ki, hogy Európa 2050-re az első klímasemleges kontinens legyen, az EU új keretet hozott létre az egységes piac átalakítása céljából.

A fenntartható termékek környezettudatos tervezése

A Tanács 2024 májusában a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó új követelményeket fogadott el.

Az új rendelet minimumkövetelményeket határoz meg szinte valamennyi, az uniós piacon forgalmazott termék esetében. A következők tartoznak közéjük:

  • a termékek tartóssága, újrafelhasználhatósága, korszerűsíthetősége és javíthatósága
  • újragyártási és újrafeldolgozási lehetőségek
  • energia- és erőforrás-hatékonyság

A rendelet egy új „digitális termékútlevelet” is előirányoz, amely tájékoztatást nyújt majd a vállalkozások és a fogyasztók számára valamely termék környezeti hatásairól.

Az útlevél meg fogja könnyíteni a termékek újrafeldolgozását és javítását, valamint a veszélyes anyagoknak az ellátási lánc egészében való nyomon követését.

A digitális egységes piac

A digitális egységes piac célja azon akadályok felszámolása, amelyekkel a polgárok és a vállalkozások az online eszközök és szolgáltatások használata során szembesülnek. Az online és az offline világ közötti kulcsfontosságú különbségek megszüntetésével a digitális egységes piac új lehetőségeket nyit meg a vállalkozások számára, és olyan környezetet teremt, amelyben a digitális szolgáltatások még inkább elterjedhetnek.

A digitális szolgáltatásokról szóló csomaggal a Bizottság 2020 decemberében aktualizálta az uniós jogi keretet annak érdekében, hogy az igazodjon a soha nem tapasztalt ütemben változó digitális technológiákhoz, üzleti modellekhez és szolgáltatásokhoz.

A csomag a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályból és a digitális piacokról szóló jogszabályból áll. Az új rendelkezések jobb szabályozást hivatottak biztosítani a digitális tér és a digitális szolgáltatások – többek között a közösségimédia-platformok – vonatkozásában.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály célja az, hogy biztonságosabb digitális tér jöjjön létre a felhasználók és a vállalkozások számára, valamint hogy a digitális környezetben biztosítva legyen az alapvető jogok védelme. A Tanács 2022 októberében elfogadta a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt.

A digitális piacokról szóló jogszabály

A digitális piacokról szóló jogszabály elsősorban arra irányul, hogy a versenyképes és tisztességes digitális ágazat szavatolása, valamint a növekedés és az innováció előmozdítása érdekében egyenlő versenyfeltételeket biztosítson valamennyi digitális vállalkozás számára. A Tanács 2022 júliusában elfogadta a digitális piacokról szóló jogszabályt.

Az EU iparstratégiája

Az Európai Bizottság 2020 márciusában új iparpolitikai csomagot terjesztett elő, amely egy új európai iparstratégiát is magában foglalt.

A Covid19-világjárvány közepette a Bizottság 2021 májusában aktualizálta az új uniós iparstratégiáról szóló közleményét, miután a Tanács 2020 szeptemberében következtetéseket fogadott el arról, hogy miként mélyíthető el az EU egységes piaca az erőteljes helyreállítás és a versenyképes, fenntartható Európa érdekében.

A Bizottság megerősítette a 2020-as prioritásait, de új intézkedéseket is előterjesztett az egységes piac megerősítése érdekében, különösen válság esetére.

Az aktualizált iparstratégia a következőkre összpontosul:

  • az egységes piac zavarokkal szembeni rezilienciájának erősítése
  • az EU technológiai és ipari stratégiai függőségének csökkentése
  • az ipar digitális és zöld átállásának felgyorsítása

Az egységes piac rezilienciája

A közelmúltbeli válságok rámutattak arra, hogy jól működő egységes piacra van szükség. Az EU – különösen a Covid19-világjárvány és Ukrajna orosz inváziója fényében – arra törekszik, hogy az ellátási láncok biztosítása és a külső függőségek csökkentése révén fokozza stratégiai autonómiáját.

Az Európai Tanács a következtetéseiben az Unió kulcsfontosságú célkitűzéseként határozta meg a stratégiai autonómiának a nyitott gazdaság megőrzése mellett történő megvalósítását. A stratégiai autonómia itt tág értelmezésben a külső függőségeknek az ún. „stratégiai” területeken való csökkentését jelenti.

Az EU intézkedéseket hozott az egységes piac rezilienciájának megerősítése, a beruházások fenntartása és a vállalkozások támogatása érdekében.

A belső piaci szükséghelyzetről és rezilienciáról szóló jogszabály

A Tanács 2024 szeptemberében elfogadta a belső piaci szükséghelyzetről és rezilienciáról szóló jogszabályt. A jogszabály célja a jövőbeli válságok hatásainak előrejelzése, továbbá az azokra való felkészülés és reagálás, a belső piac erejének kiaknázásával.

A közelmúltbeli szükséghelyzetekből – például a Covid19-világjárványból, Oroszország Ukrajna elleni háborújából és az energiaellátási válságból – levont tanulságokra építve ezen új mechanizmus válság idején védeni fogja a belső piacot a következők révén:

  • az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgásának megkönnyítése
  • az ellátási láncok figyelemmel kísérése
  • a kritikus fontosságú árukhoz való hozzáférés biztosítása

Kényszerengedélyezés

Az EU új szabályokon dolgozik a válsághelyzet esetén az Unió egészében alkalmazandó kényszerengedélyezés bevezetése céljából.

A kényszerengedély lehetőséget biztosít a kormányok számára arra, hogy lehetővé tegyék harmadik személyek számára szabadalmaknak a jogosultjuk engedélye nélkül történő felhasználását.

A kényszerengedélyezési mechanizmusok szabályozása jelenleg nemzeti szinten történik, ami határokon átnyúló válság- vagy szükséghelyzetekben akadályozhatja a kritikus fontosságú termékek vagy szolgáltatások szabad mozgását a belső piacon, illetve bizonyos áruk esetében hiányt idézhet elő egyes tagállamokban.

Kényszerengedélyt csak azt követően lehet megadni, hogy uniós szinten sor került a válság- vagy szükséghelyzeti üzemmód aktiválására.

A Tanács 2024. június 26-án elfogadta a rendeletre vonatkozó álláspontját.

Az egységes piac nyomon követése

A Bizottság – miután a Tanács felkérte az egységes piac rezilienciájának értékelésére – 2021-ben közzétette az egységes piacról szóló első éves jelentését, amelyben a válságnak az egységes piacra – többek között a 14 ipari ökoszisztémára – gyakorolt hatását elemezte. A jelentés a gazdasági fejlődés elemzésére és az elért eredmények nyomon követésére szolgáló fő teljesítménymutatókat is tartalmaz.

2022 februárjában az Európai Bizottság előterjesztette az egységes piacról szóló második éves jelentését. A jelentés bemutatja az egységes piac helyzetét, különös figyelmet fordítva a Covid19-válságból való gazdasági kilábalás kérdésére, valamint megjelölve azokat a beruházási szükségleteket, amelyek kielégítése révén reziliensebbé válhatna az egységes piac.

Az egységes piacról szóló legújabb éves jelentést 2023 januárjában, az egységes piac 30. évfordulóján tették közzé. A jelentés elemzi az egységes piacnak a jelenlegi geopolitikai környezetben betöltött szerepét, és ismerteti, hogy az egységes piac miként javítja az EU versenyképességét és járul hozzá a zöld és digitális átálláshoz.

A 2024. évi jelentés az egységes piac versenyelőnyeiről és kihívásairól ad részletes tájékoztatást, valamint egy sor, 2023-ban azonosított kulcsfontosságú teljesítménymutató alapján megmutatja, hogy milyen előrelépéseket sikerült elérni.

A Tanács szerepe az uniós egységes piac elmélyítésében

Az Európai Tanács politikai iránymutatást nyújt az EU szakpolitikáihoz. Az Európai Tanácsnak a 2019–2024-es időszakra szóló új stratégiai menetrendje az egységes piacot az EU gazdasági alapja fejlesztésének alapvető eszközeként határozza meg.

Az uniós vezetők olyan integráltabb megközelítés alkalmazását szorgalmazták, amely összeköt minden releváns szakpolitikát, a még fennálló indokolatlan akadályok eltávolítása érdekében.

AVersenyképességi Tanácsfeladata, hogy a tagállamok szemszögéből stratégiai hozzájárulást nyújtson. Ezenkívül nyomon követi a javasolt intézkedések végrehajtását.

A jogalkotási javaslatok esetében a Tanács jogszabályokat fogad el. A legtöbb esetben a rendes jogalkotási eljárás alkalmazandó, amelynek keretében a Tanács és az Európai Parlament társjogalkotóként hoz döntést.

Az egységes piac szabályainak érvényesítésével foglalkozó munkacsoport (SMET) fórumot biztosít az uniós országok és a Bizottság számára annak megvitatására, hogy miként lehet kezelni az egységes piacon még mindig fennálló akadályokat. A 2020-ban létrehozott munkacsoport célja az egységes piac zökkenőmentes működésének elősegítése.

2024 májusában a Tanács az uniós belső piac megerősítésére irányuló új stratégia kidolgozására szólított fel, amely a következőkre összpontosít:

  • a zöld és digitális átálláshoz, valamint a gyorsan változó globális realitásokhoz igazodó, hatékonyabb szabályozási keret
  • a négy szabadság megerősítése
  • az egységes piac globális szabványalkotóként való használata