Az Unió egységes piaca
Az egységes piac biztosítja az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad mozgását. Megkönnyíti a mindennapi életet, ösztönzi a növekedést és fellendíti az innovációt.
Az Unió egységes piaca: előnyök, tények és számadatok
Az EU 1993-ban létrehozott egységes piaca az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya. Biztosítja, hogy az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke az EU teljes területén szabadon mozoghassanak: ez az ún. „négy szabadság”.
Az egységes piacnak köszönhetően az uniós polgárok az Unión belül bárhol élhetnek és dolgozhatnak, így jobb munkalehetőségekhez juthatnak. Az egységes piac szélesebb választékot kínál a fogyasztók számára olyan, magas színvonalú szolgáltatásokból és termékekből, amelyek esetében a fogyasztók bízhatnak abban, hogy biztonságosak és környezetbarátak.
Az egységes piac ösztönzi a kereskedelmet, mivel globális szinten jelentősebb kereskedelmi partnerré teszi az EU-t. Elősegíti a növekedést és a versenyt, és új lehetőségeket teremt az uniós vállalkozások részére, lehetővé téve számukra a 449 millió fogyasztóból álló uniós piachoz való hozzáférést.
Ami a jövőt illeti, az egységes piac:
- alapvető fontosságú az Unió zöld és digitális átállásának sikere szempontjából
- az Unió új iparstratégiájának középpontjában helyezkedik el
- az Unió versenyképességének, növekedésének és a Covid19-válságból való kilábalásának mozgatórugója
Az egységes piacra vonatkozó, a 2021–2027-es időszakra szóló uniós program
A Tanács és az Európai Parlament 2021 áprilisában elfogadta az egységes piacra vonatkozó, a 2021–2027-es időszakra szóló uniós programot.
A program fő célkitűzései a következők:
- az egységes piac hatékonyságának fokozása
- az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességének támogatása
- hatékony európai szabványok kidolgozásának elősegítése
- a fogyasztók pozíciójának erősítése és a fogyasztók védelme
- fenntartható és biztonságos élelmiszerlánc biztosítása
- az emberek, az állatok és a növények egészségének, valamint az állatjólétnek az előmozdítása
- a kiváló minőségű statisztikák finanszírozási keretének létrehozása
Az új program egyetlen programba foglal össze egy sor olyan tevékenységet, amelyeket korábban külön finanszíroztak a hatékonyabb kezelésük érdekében. Ezenkívül az egységes piac működésének javítását szolgáló új kezdeményezéseket is magában foglal.
A program teljes költségvetése 4,2 milliárd EUR.
- A Tanács elfogadta a 4,2 milliárd EUR összértékű, 2021–2027-es Egységes piac programra vonatkozó álláspontját (sajtóközlemény, 2021. április 13.)
- Egységes piac program (Európai Bizottság, angol nyelvű oldal)
- A kis- és középvállalkozások támogatása (háttér-információk)
- Fogyasztóvédelem (háttér-információk)
Egy európai sikertörténet
2023-ban ünnepeltük az egységes piac fennállásának 30. évfordulóját. Az egységes piac több mint három évtizede a gazdasági növekedés motorja, és jelentősen megkönnyíti az emberek életét.
Az uniós egységes piac számokban:
- 2021-ben az egységes piac GDP-je 14 522 milliárd EUR volt
- 17 millió uniós polgár él vagy dolgozik a saját országától eltérő uniós országban
- az egységes piacon belüli kereskedelem 56 millió munkahelyet biztosít
Az egységes uniós piac fennállásának 30. évfordulója (Infografika)
Az egységes piac mint a zöld és digitális átállás kulcsa
A zöld egységes piac
Az egységes piac döntő szerepet játszhat a körforgásos és éghajlatbarátabb gazdaságra való átállásban. Az EU kezdeményezéseket tett annak érdekében, hogy teljes mértékben kiaknázza az egységes piacban rejlő lehetőségeket a vállalkozások és a fogyasztók lehetőségeinek maximalizálása érdekében. Az európai zöld megállapodással, amely azt a célt tűzi ki, hogy Európa 2050-re az első klímasemleges kontinens legyen, az EU új keretet hozott létre az egységes piac átalakítása céljából.
A fenntartható termékek környezettudatos tervezése
A Tanács 2024 májusában a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó új követelményeket fogadott el.
Az új rendelet minimumkövetelményeket határoz meg szinte valamennyi, az uniós piacon forgalmazott termék esetében. A következők tartoznak közéjük:
- a termékek tartóssága, újrafelhasználhatósága, korszerűsíthetősége és javíthatósága
- újragyártási és újrafeldolgozási lehetőségek
- energia- és erőforrás-hatékonyság
A rendelet egy új „digitális termékútlevelet” is előirányoz, amely tájékoztatást nyújt majd a vállalkozások és a fogyasztók számára valamely termék környezeti hatásairól.
Az útlevél meg fogja könnyíteni a termékek újrafeldolgozását és javítását, valamint a veszélyes anyagoknak az ellátási lánc egészében való nyomon követését.
A digitális egységes piac
A digitális egységes piac célja azon akadályok felszámolása, amelyekkel a polgárok és a vállalkozások az online eszközök és szolgáltatások használata során szembesülnek. Az online és az offline világ közötti kulcsfontosságú különbségek megszüntetésével a digitális egységes piac új lehetőségeket nyit meg a vállalkozások számára, és olyan környezetet teremt, amelyben a digitális szolgáltatások még inkább elterjedhetnek.
A digitális szolgáltatásokról szóló csomaggal a Bizottság 2020 decemberében aktualizálta az uniós jogi keretet annak érdekében, hogy az igazodjon a soha nem tapasztalt ütemben változó digitális technológiákhoz, üzleti modellekhez és szolgáltatásokhoz.
A csomag a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályból és a digitális piacokról szóló jogszabályból áll. Az új rendelkezések jobb szabályozást hivatottak biztosítani a digitális tér és a digitális szolgáltatások – többek között a közösségimédia-platformok – vonatkozásában.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály célja az, hogy biztonságosabb digitális tér jöjjön létre a felhasználók és a vállalkozások számára, valamint hogy a digitális környezetben biztosítva legyen az alapvető jogok védelme. A Tanács 2022 októberében elfogadta a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt.
A digitális piacokról szóló jogszabály
A digitális piacokról szóló jogszabály elsősorban arra irányul, hogy a versenyképes és tisztességes digitális ágazat szavatolása, valamint a növekedés és az innováció előmozdítása érdekében egyenlő versenyfeltételeket biztosítson valamennyi digitális vállalkozás számára. A Tanács 2022 júliusában elfogadta a digitális piacokról szóló jogszabályt.
Az EU iparstratégiája
Az Európai Bizottság 2020 márciusában új iparpolitikai csomagot terjesztett elő, amely egy új európai iparstratégiát is magában foglalt.
A Covid19-világjárvány közepette a Bizottság 2021 májusában aktualizálta az új uniós iparstratégiáról szóló közleményét, miután a Tanács 2020 szeptemberében következtetéseket fogadott el arról, hogy miként mélyíthető el az EU egységes piaca az erőteljes helyreállítás és a versenyképes, fenntartható Európa érdekében.
A Bizottság megerősítette a 2020-as prioritásait, de új intézkedéseket is előterjesztett az egységes piac megerősítése érdekében, különösen válság esetére.
Az aktualizált iparstratégia a következőkre összpontosul:
- az egységes piac zavarokkal szembeni rezilienciájának erősítése
- az EU technológiai és ipari stratégiai függőségének csökkentése
- az ipar digitális és zöld átállásának felgyorsítása
Az egységes piac rezilienciája
A közelmúltbeli válságok rámutattak arra, hogy jól működő egységes piacra van szükség. Az EU – különösen a Covid19-világjárvány és Ukrajna orosz inváziója fényében – arra törekszik, hogy az ellátási láncok biztosítása és a külső függőségek csökkentése révén fokozza stratégiai autonómiáját.
Az Európai Tanács a következtetéseiben az Unió kulcsfontosságú célkitűzéseként határozta meg a stratégiai autonómiának a nyitott gazdaság megőrzése mellett történő megvalósítását. A stratégiai autonómia itt tág értelmezésben a külső függőségeknek az ún. „stratégiai” területeken való csökkentését jelenti.
Az EU intézkedéseket hozott az egységes piac rezilienciájának megerősítése, a beruházások fenntartása és a vállalkozások támogatása érdekében.
A belső piaci szükséghelyzetről és rezilienciáról szóló jogszabály
A Tanács 2024 szeptemberében elfogadta a belső piaci szükséghelyzetről és rezilienciáról szóló jogszabályt. A jogszabály célja a jövőbeli válságok hatásainak előrejelzése, továbbá az azokra való felkészülés és reagálás, a belső piac erejének kiaknázásával.
A közelmúltbeli szükséghelyzetekből – például a Covid19-világjárványból, Oroszország Ukrajna elleni háborújából és az energiaellátási válságból – levont tanulságokra építve ezen új mechanizmus válság idején védeni fogja a belső piacot a következők révén:
- az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgásának megkönnyítése
- az ellátási láncok figyelemmel kísérése
- a kritikus fontosságú árukhoz való hozzáférés biztosítása
- A válsághelyzetekre való felkészültség: a Tanács elfogadta a belső piaci szükséghelyzetről és rezilienciáról szóló jogszabályt (sajtóközlemény, 2024. szeptember 26.)
- A belső piaci szükséghelyzetről és rezilienciáról szóló jogszabály (háttér-információk)
- Miként reagál az EU a válságokra és hogyan erősíti a rezilienciát? (háttér-információk)
Kényszerengedélyezés
Az EU új szabályokon dolgozik a válsághelyzet esetén az Unió egészében alkalmazandó kényszerengedélyezés bevezetése céljából.
A kényszerengedély lehetőséget biztosít a kormányok számára arra, hogy lehetővé tegyék harmadik személyek számára szabadalmaknak a jogosultjuk engedélye nélkül történő felhasználását.
A kényszerengedélyezési mechanizmusok szabályozása jelenleg nemzeti szinten történik, ami határokon átnyúló válság- vagy szükséghelyzetekben akadályozhatja a kritikus fontosságú termékek vagy szolgáltatások szabad mozgását a belső piacon, illetve bizonyos áruk esetében hiányt idézhet elő egyes tagállamokban.
Kényszerengedélyt csak azt követően lehet megadni, hogy uniós szinten sor került a válság- vagy szükséghelyzeti üzemmód aktiválására.
A Tanács 2024. június 26-án elfogadta a rendeletre vonatkozó álláspontját.
Az egységes piac nyomon követése
A Bizottság – miután a Tanács felkérte az egységes piac rezilienciájának értékelésére – 2021-ben közzétette az egységes piacról szóló első éves jelentését, amelyben a válságnak az egységes piacra – többek között a 14 ipari ökoszisztémára – gyakorolt hatását elemezte. A jelentés a gazdasági fejlődés elemzésére és az elért eredmények nyomon követésére szolgáló fő teljesítménymutatókat is tartalmaz.
2022 februárjában az Európai Bizottság előterjesztette az egységes piacról szóló második éves jelentését. A jelentés bemutatja az egységes piac helyzetét, különös figyelmet fordítva a Covid19-válságból való gazdasági kilábalás kérdésére, valamint megjelölve azokat a beruházási szükségleteket, amelyek kielégítése révén reziliensebbé válhatna az egységes piac.
Az egységes piacról szóló legújabb éves jelentést 2023 januárjában, az egységes piac 30. évfordulóján tették közzé. A jelentés elemzi az egységes piacnak a jelenlegi geopolitikai környezetben betöltött szerepét, és ismerteti, hogy az egységes piac miként javítja az EU versenyképességét és járul hozzá a zöld és digitális átálláshoz.
A 2024. évi jelentés az egységes piac versenyelőnyeiről és kihívásairól ad részletes tájékoztatást, valamint egy sor, 2023-ban azonosított kulcsfontosságú teljesítménymutató alapján megmutatja, hogy milyen előrelépéseket sikerült elérni.
A Tanács szerepe az uniós egységes piac elmélyítésében
Az Európai Tanács politikai iránymutatást nyújt az EU szakpolitikáihoz. Az Európai Tanácsnak a 2019–2024-es időszakra szóló új stratégiai menetrendje az egységes piacot az EU gazdasági alapja fejlesztésének alapvető eszközeként határozza meg.
Az uniós vezetők olyan integráltabb megközelítés alkalmazását szorgalmazták, amely összeköt minden releváns szakpolitikát, a még fennálló indokolatlan akadályok eltávolítása érdekében.
AVersenyképességi Tanácsfeladata, hogy a tagállamok szemszögéből stratégiai hozzájárulást nyújtson. Ezenkívül nyomon követi a javasolt intézkedések végrehajtását.
A jogalkotási javaslatok esetében a Tanács jogszabályokat fogad el. A legtöbb esetben a rendes jogalkotási eljárás alkalmazandó, amelynek keretében a Tanács és az Európai Parlament társjogalkotóként hoz döntést.
Az egységes piac szabályainak érvényesítésével foglalkozó munkacsoport (SMET) fórumot biztosít az uniós országok és a Bizottság számára annak megvitatására, hogy miként lehet kezelni az egységes piacon még mindig fennálló akadályokat. A 2020-ban létrehozott munkacsoport célja az egységes piac zökkenőmentes működésének elősegítése.
2024 májusában a Tanács az uniós belső piac megerősítésére irányuló új stratégia kidolgozására szólított fel, amely a következőkre összpontosít:
- a zöld és digitális átálláshoz, valamint a gyorsan változó globális realitásokhoz igazodó, hatékonyabb szabályozási keret
- a négy szabadság megerősítése
- az egységes piac globális szabványalkotóként való használata