"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Versenyképességi Tanács (belső piac és ipar), 2021. november 25.
Főbb eredmények
A digitális piacokról szóló jogszabály
A Tanács egyhangúlag általános megközelítést fogadott el a digitális piacokról szóló jogszabályjavaslatról,melynek célja az egyenlő versenyfeltételek megteremtése a digitális ágazatban, valamint az, hogy egyértelmű jogok és kötelezettségek vonatkozzanak a nagy online platformokra.
A Tanács megállapodást ért el mind a digitális piacokról szóló jogszabályról, mind pedig a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról, amivel megvalósítottuk elnökségünk egyik kulcsfontosságú prioritását. Úgy véljük, hogy mi, azaz az Európai Unió, a digitális piacok szabályozása révén jó példával járunk elöl, mert ez a szabályozás versenyképesebb digitális szférát és tisztességesebb üzleti környezetet fog eredményezni.
Zdravko Počivalšek, Szlovénia gazdaságfejlesztési és technológiai minisztere
A miniszterek hangsúlyozták a digitális piacokról szóló jogszabály jelentőségét, továbbá rámutattak a nagy online platformok szabályozásának szükségességére és arra, hogy a jogbiztonságot garantáló és időtálló javaslatra van szükség.
Néhány tagállam kiemelte, hogy nem szeretné, ha a javaslat szövege az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások során felhígulna, a legtöbb miniszter pedig támogatta, hogy a rendelet érvényesítéséért felelős egyedüli szerv az Európai Bizottság legyen. Számos delegáció megemlítette, hogy fontos lehetővé tenni a kkv-k számára az innovációik piacra történő bevezetését, továbbá fontos, hogy minden vállalkozás számára egyenlőek legyenek a versenyfeltételek.
A miniszterek széleskörűen egyetértettek abban, hogy a javaslat olyan méltányos és kiegyensúlyozott kompromisszumot jelent, amely erős felhatalmazást ad az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokhoz, melyek várhatóan 2022-ben fognak megkezdődni.
A digitális piacokról szóló jogszabály (Infografika)
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály
A Tanács megállapodott a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslattalkapcsolatos általános megközelítésről. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály fő célja, hogy védje a felhasználókat az illegális termékekkel és szolgáltatásokkal, valamint a jogellenes tartalmakkal szemben, és biztosítsa alapvető jogaiknak az online térben való védelmét. A javaslat továbbá korszerűsíti az e-kereskedelemről szóló, 2000. évi irányelv egy részét.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály óriási mértékben meg fogja változtatni az EU digitális szféráját, valamint biztonságosabb és méltányosabb online teret hoz létre az uniós polgárok számára. A javaslat – a digitális piacokról szóló jogszabállyal együtt – az európai digitális stratégia központi elemét képezi, és meggyőződésünk, hogy helyre fogja állítani a polgárok bizalmát, továbbá erősíti majd a fogyasztók védelmét.
Mark Boris Andrijanič, a digitális átállásért felelős szlovén miniszter
A miniszterek a nyilvános ülésen támogatásukat fejezték ki a javaslattal kapcsolatban, és hangsúlyozták annak fontosságát, hogy biztonságosabb legyen a digitális szféra, aminek azon az elven kell alapulnia, hogy „ami jogellenes offline, annak online is jogellenesnek kell lennie”.
A miniszterek – hangsúlyozva az innováció fontosságát és a minőség megőrzése mellett történő gyors reagálás szükségességét – széleskörűen egyetértettek abban, hogy a szöveg kiegyensúlyozott kompromisszumot jelent.
A legtöbb tagállam üdvözölte a kiskorúak fokozott védelmét, több tagállam pedig hangsúlyozta a származási ország elvének fontosságát.
Ez az általános megközelítés lesz az Európai Parlamenttel várhatóan 2022-ben kezdődő tárgyalások alapja.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (Infografika)
Európai helyreállítási terv
A miniszterek irányadó vitát tartottak az európai helyreállítási tervről, melynek keretében megvitatták a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tagállamok általi végrehajtásának aktuális állását, valamint a tervek kidolgozására vonatkozó megközelítéseket.
A miniszterek kifejtették, hogy milyen kihívásokra számítanak a tervek végrehajtása kapcsán, megemlítve például a félvezetők és a nyersanyagok terén jelenleg tapasztalható ellátási hiányokat, valamint a jelenlegi munkaerőpiaci hiányt. Számos tagállam üdvözölte az Európai Bizottság által a közeljövőben előterjesztendő, csipekről szóló jogszabályt, valamint a mikroelektronikára vonatkozóan a közös európai érdeket szolgáló második fontos projektre irányuló javaslatot.
Az Európai Bizottság tájékoztatta a minisztereket az új kihívásokra készen állóversenypolitikáról szóló közleményről. A november 18-án elfogadott, szóban forgó közleményben a Bizottság felvázolja, hogy a versenypolitikának és felülvizsgálatának miként kell hozzájárulnia a zöld és digitális átálláshoz, valamint az egységes piac rezilienciájához.
A szlovén elnökség naprakész tájékoztatást nyújtott az éghajlatváltozással kapcsolatos jogalkotási javaslatcsomag, az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag különböző elemei vizsgálatának jelenlegi állásáról.
Az „Irány az 55!” intézkedéscsomagot egymással összefonódó javaslatok alkotják, amelyeket a Bizottság július 14-én azzal a céllal fogadott el, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkenjen a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás.
A Versenyképességi Tanácsnak kulcsszerepet kell játszania annak biztosításában, hogy az EU teljesítse a csomagban javasolt, elfogadott ambíciószintet, valamint iránymutatást biztosíthatna a vállalkozások előtt álló, a klímasemlegességre való átállásból fakadó kihívások és lehetőségek megvitatásával.
Irányelv a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében
A szlovén elnökség eredményjelentést nyújtott be, amelyben ismertette a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében előterjesztett, az Európai Bizottság által 2021. április 21-én elfogadott javaslat vizsgálatával kapcsolatban elért eredményeket. A javasolt irányelv célja a nem pénzügyi információk közzétételére vonatkozó meglévő szabályok kiterjesztése és megerősítése azzal a céllal, hogy biztosítsák a fenntarthatóságra vonatkozó információknak a pénzügyi rendszeren keresztül történő következetes áramlását, ezáltal pedig elősegítsék a fenntartható gazdaságra való átállást. A javaslat elfogadására várhatóan 2022-ben kerül sor.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
A szlovén elnökség tájékoztatást nyújtott e fontos és az Európai Bizottság által 2021. június 30-án elfogadott, fogyasztóvédelmi célú javaslat vizsgálatának aktuális állásáról. Az általános termékbiztonságról szóló rendelet aktualizálja és korszerűsíti majd a nem élelmiszer jellegű fogyasztási cikkekre vonatkozó termékbiztonság általános keretét, és nagyon fontos az egységes piac megerősítése szempontjából.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
A szlovén elnökség jelentést nyújtott be a fogyasztói hitelekről szóló irányelvjavaslattal kapcsolatban elért eredményekről. Az Európai Bizottság által 2021. június 30-án előterjesztett javaslat célja a pénzügyi fogyasztók védelmének fokozása, valamint az, hogy a lakossági pénzügyi szolgáltatásoknak a tagállamokon belül és a tagállamok között történő nyújtására vonatkozóan hozzájáruljon egy összehangoltabb uniós jogi keret kialakításához. A javaslat elfogadására várhatóan 2022-ben kerül sor.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
Az elnökség tájékoztatta a delegációkat a 2021. október 26-án és 27-én, Ljubljanában megrendezett EU Next Generation Innovators csúcstalálkozó, valamint a REACH-korlátozásoknak különösen az engedélyezés és a korlátozás területén történő reformjával foglalkozó, 2021. november 9-én Brdóban tartott munkaértekezlet eredményeiről.
Az Európai Bizottság beszámolót tartott a kkv-követek hálózatának 2021. évi jelentéséről, továbbá tájékoztatta a minisztereket az Ipari Fórum munkájáról.
A görög delegáció tájékoztatta a minisztereket az EU egészségügyi, illetve gyógyszerészeti ágazata rezilienciájának fokozásáról, a svéd delegáció pedig informális dokumentumot terjesztett elő a szolgáltatási ágazatra vonatkozó cselekvési tervvel kapcsolatban. A francia delegáció ismertette közelgő elnöksége munkaprogramját.
A Tanács ezenkívül vita nélkül elfogadta a nem jogalkotási „A” napirendi pontok jegyzékeiben szereplő napirendi pontokat.
A Tanács megállapodást ért el mind a digitális piacokról szóló jogszabályról, mind pedig a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról, amivel megvalósítottuk elnökségünk egyik kulcsfontosságú prioritását. Úgy véljük, hogy mi, azaz az Európai Unió, a digitális piacok szabályozása révén jó példával járunk elöl, mert ez a szabályozás versenyképesebb digitális szférát és tisztességesebb üzleti környezetet fog eredményezni.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály óriási mértékben meg fogja változtatni az EU digitális szféráját, valamint biztonságosabb és méltányosabb online teret hoz létre az uniós polgárok számára. A javaslat – a digitális piacokról szóló jogszabállyal együtt – az európai digitális stratégia központi elemét képezi, és meggyőződésünk, hogy helyre fogja állítani a polgárok bizalmát, továbbá erősíti majd a fogyasztók védelmét.