"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Versenyképességi Tanács (Belső Piac és Ipar), 2026. február 26.
Főbb eredmények
Az egységes piacról és a versenyképességről szóló 2026. évi éves jelentés
A miniszterek megvitatták az egységes piacról és a versenyképességről szóló 2026. évi éves jelentést, amelyet a Bizottság 2026. január 30-án terjesztett elő. Tudomásul vették a jelentésben kiemelt kihívásokat, többek között az adminisztratív terheket, a túlszabályozást és a fennmaradó akadályokat, többek között az úgynevezett „rettegett tíz” akadályt. Említést tettek a magas energiaárakról, a kibocsátáskereskedelmi rendszerhez (ETS) kapcsolódó költségekről, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagoktól való függőségről is. Többen is sürgették, hogy már ebben az évben át kell térni a stratégiáról a gyakorlati megvalósításra.
Több miniszter is szorgalmazta a társasági jog 28. rendszerének gyors elfogadását, egy valódi tőkepiaci unió létrehozását, új kereskedelmi megállapodások megkötését, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet hatálya alá tartozó intézkedések – például az uniós székhelyű nyersanyag-kitermelés és -újrafeldolgozás – végrehajtását. Néhány felszólaló óva intett az olyan túlszabályozástól, amikor szükségtelen nemzeti szabályokkal egészítik ki az uniós követelményeket, és megjegyezte, hogy egyes belső piaci problémák a tagállami intézkedésekből erednek.
A miniszterek azonosították a legfontosabb függőségek által érintett, különös figyelmet igénylő ágazatokat. Ilyen ágazat például az acél- és alumíniumágazat, a félvezető-, az akkumulátor- és a gyógyszeripar, illetve a gépjárműipar.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
Az ipari rezilienciát szolgáló vészhelyzeti tervek
A miniszterek véleményt cseréltek az ipari rezilienciát szolgáló vészhelyzeti tervekről, amelyek továbbviszik az európai acél-, gépjármű- és vegyiparra vonatkozó ipari cselekvési terveket a tisztaipar-megállapodás keretében.
A miniszterek többsége üdvözölte a javasolt ágazati terveket, és gyors végrehajtásra szólított fel, miközben néhányan hangsúlyozták, hogy egyszerűsíteni kell az ágazatközi jogszabályokat, például az engedélyezési követelményeket. A magas energiaárakat mindhárom ágazatban kulcsfontosságú kérdésként azonosították a versenyképesség javítása szempontjából.
Ami a személygépkocsikat illeti, a miniszterek nagy többsége szorgalmazta az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) és a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) felülvizsgálatát, bár a szükséges változtatásokkal kapcsolatos vélemények jelentősen eltértek egymástól. Több delegáció felszólított a REACH-rendelet célzott felülvizsgálatára, támogatta a gépjárműipari csomagot és a szén-dioxid-célértékekkel kapcsolatos rugalmasságot az új járművek esetében, valamint az akkumulátoripar fellendítésére irányuló stratégiát, jóllehet más javaslatokkal – például a vállalati személygépkocsi-flottákkal – kapcsolatban eltérőek voltak a vélemények. A vegyi anyagok területét illetően a miniszterek többsége üdvözölte a vegyi anyagokkal foglalkozó szövetséget. Ami az acélipart illeti, a harmadik országok túltermelése komoly aggodalomra ad okot, és számos miniszter sürgette a piacvédelmi eszközök alkalmazását. Emellett több miniszter hangsúlyozta, hogy a fémhulladékot az Unión belül kell tartani, és másodnyersanyag-piacot kell létrehozni.
A 2030-ig tartó időszakra szóló fogyasztóügyi stratégia
A miniszterek tanácsi következtetéseket fogadtak el a 2030-ig tartó időszakra szóló fogyasztóügyi stratégiáról, amelyet a Bizottság 2025. november 19-én terjesztett elő. A Tanács a következtetésekben felszólít a fogyasztóvédelem megerősítésére (különösen az internetes vásárlások során), a fenntartható fogyasztás előmozdítására, a végrehajtás javítására és a tagállamok közötti együttműködés elmélyítésére.
A fogyasztóvédelem és a versenyképesség ugyanazon érem két oldala. Ahhoz, hogy meg tudjuk védeni a fogyasztókat a digitális korban, fel kell lépnünk a káros online gyakorlatok és a kockázatok ellen, biztosítanunk kell a fenntartható fogyasztást, és meg kell erősítenünk a határokon átnyúló végrehajtást. Csak az e területeken hozott erőteljes intézkedések útján teremthetünk méltányosabb, környezetbarátabb és biztonságosabb európai piacot valamennyi fogyasztó számára.
Mihálisz Damianósz, a Ciprusi Köztársaság energiaügyi, kereskedelmi és ipari minisztere
A miniszterek irányadó vitát tartottak az Európai Versenyképességi Alapról (EVA), amely az EU 2028–2034-es időszakra szóló hosszú távú költségvetésének (a következő többéves pénzügyi keret, MFF) egyik fő alkotóeleme. A tagállamok üdvözölték az Európai Versenyképességi Alapot mint a beruházások és az innováció előmozdításának egyik fontos eszközét. Vita folyt ugyanakkor arról, hogy az alapból származó támogatások odaítélése során kizárólag a kiválóságot kell-e előtérbe helyezni, vagy pedig a földrajzi egyensúlyt is figyelembe kell venni.
Több miniszter is hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az alap felhasználóbarát legyen, és hogy a kkv-k a teljes beruházási folyamat során konkrét iránymutatást és támogatást kapjanak. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a projektekhez az ellátási lánc egészében támogatást kell nyújtani. Emellett számos delegáció kiemelte, hogy fontos az Európai Versenyképességi Alap és a Horizont Európa – az EU kutatási és innovációs kerete – közötti szoros kapcsolat, mert ezáltal biztosítható, hogy az innovatív projektek folyamatosan, a prototípus-szakasztól kezdve egészen az ipari bevezetésig támogatásban részesüljenek.
Több delegáció is rámutatott annak fontosságára, hogy az alap vonzza a magánberuházásokat és csökkentse a kockázatokat. Azt javasolták, hogy a helyi beruházások támogatása érdekében vonják be a nemzeti beruházási bankokat, valamint hogy a magánfinanszírozás mozgósításának elősegítése érdekében támaszkodjanak az olyan beruházási programok kapcsán szerzett tapasztalatokra, mint a jelenlegi InvestEU.
A kkv-k az EU valamennyi értékláncának központi részét képezik, és integrálni kell őket az együttműködésen alapuló kutatásba és a termelési értékláncokba annak érdekében, hogy ipari ökoszisztémáink reziliensek és hatékonyak legyenek. Versenyképességünk abban rejlik, hogy a kkv-kat a teljes ellátási láncba integráljuk, és az EVA egyszerűbb eszközöket kínálhat a kkv-k számára a programban való részvételhez és a növekedéshez.
Mihálisz Damianósz, a Ciprusi Köztársaság energiaügyi, kereskedelmi és ipari minisztere
Közös felelősségvállalás az egységes piac útjában álló akadályok felszámolásáért
A miniszterek munkaebéd keretében véleménycserét folytattak az egységes piac útjában álló akadályok felszámolását célzó közös felelősségvállalásról. A ciprusi elnökség a megbeszélések strukturálása céljából feljegyzést készített, amelyben felkérte a minisztereket, hogy fejtsék ki véleményüket a következő kérdéseket illetően: a Bizottság hiányosságai és a tagállamok feladatai; az „egy Európa, egy piac” ütemterv és cselekvési terv; könnyen végrehajtható (elérhető közelségben lévő) reformok a szolgáltatások terén, amelyek gyors és látható javulást kínálhatnak a vállalkozások számára, lehetséges kötelező határidők bevezetése a „rettegett tíz” akadály felszámolására, és végül konkrét ágazatokra irányuló célirányos intézkedések.
A lengyel delegáció tájékoztatta a minisztereket az energiaigényes iparágakkal foglalkozó miniszteri szövetség ülésének eredményéről.
A cseh, az észt, a finn, az ír és a lett delegáció prezentációt tartott a minisztereknek „A hatékony versenypolitika a jól működő, reziliens és versenyképes egységes piac sarokköve” címmel.
A belga delegáció tájékoztatta a minisztereket a következő témában: „Az ipari versenyképesség biztosítása a hidrogénre vonatkozó pragmatikus és technológiasemleges megközelítéssel a megújulóenergia-irányelv (RED III) keretében”.
