A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet
A mesterséges intelligenciáról (MI) szóló uniós rendelet az első olyan jogszabály a világon, amely a mesterséges intelligenciát hivatott szabályozni. Célja, hogy az MI-rendszerek biztonságosak, etikusak és megbízhatóak legyenek.
Mi a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet célja?
A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet célja biztosítani, hogy az MI-rendszerek fejlesztése és használata felelősségteljes legyen. A szabályok kötelezettségeket állapítanak meg az MI-technológiák szolgáltatói és fejlesztői számára, és szabályozzák a mesterségesintelligencia-rendszerek engedélyezését az EU egységes piacán.
A jogszabály kezeli a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kockázatokat – például a torzításokat, a megkülönböztetést és az elszámoltatással kapcsolatos hiányosságokat –, továbbá ösztönzi az innovációt és a mesterséges intelligencia alkalmazását.
Mivel az MI-rendelet a világ első olyan jogszabálya, amely a mesterséges intelligenciát szabályozza, az uniós szabályok globális normát teremthetnek, ahogy tette ezt az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) az adatvédelem területén. Ilyen globális normaként a jogszabály hozzájárulna ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása világszerte etikus, biztonságos és megbízható legyen.
Magasabb kockázat, szigorúbb szabályok
Az MI-rendelet kezeli a mesterséges intelligencia konkrét felhasználásaihoz kapcsolódó kockázatokat: a kockázati szint alapján négy kategóriába sorolja azokat, és kategóriánként eltérő szabályokat állapít meg.
A lenti piramis példáira kattintva megnézheti a kapcsolódó kockázati szintet és az alkalmazandó szabályokat.
Fordított piramist ábrázoló interaktív diagram, amely a különböző kockázati szintekhez tartozó MI-rendszerek négy típusát mutatja be.
A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet négy kockázati szintet határoz meg, és az alábbi szabályokat állapítja meg számukra:
Minimális vagy semmilyen kockázat
A legtöbb MI-rendszer semmilyen kockázatot nem jelent. Az MI-alapú játékok vagy spamszűrők szabadon használhatók: ezeket a mesterséges intelligenciáról szóló uniós rendelet nem szabályozza és nincs hatással rájuk.
Csekély kockázat
A csupán csekély kockázatot jelentő MI-rendszerekre – például a csetbotokra vagy a tartalomkészítő MI-rendszerekre – csak átláthatósági kötelezettségek vonatkoznak. Jelezni kell például a felhasználók felé, hogy a tartalmat mesterséges intelligencia hozta létre, így segítve őket abban, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak a tartalom további felhasználását illetően.
Nagy kockázat
A nagy kockázatú MI-rendszerekre szigorú követelmények és kötelezettségek vonatkoznak: így többek között szigorú tesztelési, átláthatósági és emberi felügyeleti szabályoknak kell megfelelniük. Csak akkor léphetnek be az uniós piacra, ha ezeket teljesítik. Ilyen rendszerek például a betegségek diagnosztizálásában, az önvezető járművekben, valamint a bűncselekményekben vagy bűnügyi nyomozásokban részt vevő személyek biometrikus azonosításában használt MI-rendszerek.
Elfogadhatatlan kockázat
Azokat az MI-rendszereket, amelyek veszélyt jelentenek az emberek biztonságára, jogaira vagy megélhetésére, tilos használni az EU-ban. Ezek közé tartozik a kognitív viselkedési manipuláció, a prediktív rendészet, az érzelemfelismerés a munkahelyen és az oktatási intézményekben, valamint a társadalmi pontozás. Néhány kivételtől eltekintve szintén tilos a valós idejű távoli biometrikus azonosító rendszerek használata – ez vonatkozik például arra, ha a bűnüldöző hatóságok nyilvános helyeken arcfelismerést kívánnak alkalmazni.
Általános célú MI-rendszerek
Az általános célú MI-modelleken alapuló MI-rendszerek feladatok széles körét képesek elvégezni különböző alkalmazási területeken: például szöveget generálnak vagy képeket ismernek fel.
Az olyan általános célú MI-modellekre, amelyek nem rejtenek magukban rendszerszintű kockázatokat, csak korlátozott követelmények, például átláthatósági kötelezettségek vonatkoznak. A rendszerszintű kockázatokat hordozóknak ugyanakkor szigorúbb szabályoknak kell eleget tenniük.
Irányítási keret
Az MI-rendelet a megfelelő végrehajtás biztosítása érdekében több irányító szervet hoz létre:
- az Európai Bizottságon belüli MI-hivatal feladata a közös szabályok Unió-szerte történő érvényesítése
- a független szakértőkből álló tudományos testület a végrehajtással összefüggő tevékenységeket támogatja
- a tagállamok képviselőiből álló, Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Testület tanácsot és segítséget nyújt a Bizottságnak és a tagállamoknak az MI-rendelet következetes és hatékony alkalmazásához
- az érdekelt feleket tömörítő tanácsadó fórum a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Testület és a Bizottság munkáját segíti szakértelmével
Szankciók
A jogszabály pénzbírságokat állapít meg a szabályok megsértésének eseteire.
A szankciók megállapítása vagy a vállalkozás előző évi globális árbevételének bizonyos százaléka alapján történik, vagy pedig egy meghatározott összeget kell megfizetni, attól függően, hogy melyik a magasabb. A kkv-k és az induló innovatív vállalkozások számára arányosan történik a pénzbírságok kiszabása.
Az innováció ösztönzése
Az MI-rendelet nem csupán az alapvető jogokra és a biztonságra vonatkozó hatályos jogszabályok hatékony érvényesítését hivatott javítani. Célja az is, hogy előmozdítsa a mesterséges intelligenciával kapcsolatos beruházásokat és innovációt az EU-n belül, és elősegítse az MI-alkalmazások egységes piacának létrejöttét.
Ennek megfelelően a szabályok között olyan további rendelkezések is találhatók, amelyek célja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos innováció támogatása az EU-ban. Ez a cél más kezdeményezésekkel is összekapcsolódik, így többek között az EU mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt tervével, amelynek a mesterséges intelligenciába történő beruházásokat hivatottak felgyorsítani Európában.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos munka a Tanácsban
Az Európai Tanács 2020 októberében megbeszélést folytatott a digitális átállásról.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatban az uniós vezetők felkérték a Bizottságot, hogy:
- tegyen javaslatot arra, hogy miként lehetne fokozni a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásra és innovációra, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazására irányuló európai és tagállami köz- és magánberuházásokat
- biztosítsa, hogy a kiválóság alapján javuljon az európai kutatóközpontok közötti koordináció és szinergia, továbbá az említett kutatóközpontok alkossanak sűrűbb hálózatot
- dolgozza ki a nagy kockázatú mesterségesintelligencia-rendszerek fogalmának egyértelmű és objektív meghatározását
A Bizottság 2021 áprilisában javaslatot tett közzé egy olyan rendeletre vonatkozóan, amelynek célja összehangolni a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályokat (ez volt az MI-rendelet alapja), továbbá előterjesztett egy összehangolt tervet, amely több, a Bizottság és a tagállamok által közösen megvalósítandó intézkedést tartalmaz. E szabálycsomag célja növelni a mesterséges intelligenciába vetett bizalmat, valamint előmozdítani az MI-technológiák fejlesztését és aktualizálását.
A Tanács 2021 októberében tárgyalta a javasolt jogszabályt, és egyrészt rámutatott azokra a jelentős társadalmi és gazdasági előnyökre, amelyeket a mesterséges intelligencia számos ágazatban kínálni tud, másrészt hangsúlyozta, hogy biztosítani kell a magánélet, valamint a polgárok védelmét és a biztonságot.
A Tanács 2022. december 6-án fogadta el álláspontját a mesterséges intelligenciára vonatkozó új szabályokról. A Tanács olyan biztonságos, a jog keretei között működő és megbízható mesterséges intelligencia kialakítására törekszik, amely tiszteletben tartja az alapvető jogokat.
A Tanács és az Európai Parlament tárgyalói háromnapos maratoni tárgyalást követően 2023. december 9-én ideiglenes megállapodásra jutottak a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletről.
A rendeletet a Tanács 2024. május 21-én hivatalosan is elfogadta, és az 2024. augusztus 1-jén hatályba lépett.
- A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet: a Tanács zöld utat adott a mesterséges intelligenciára vonatkozó – a világon az első – jogszabálynak (sajtóközlemény, 2024. május 21.)
- Jogszabály a mesterséges intelligenciáról: a Tanács és a Parlament megállapodásra jutott a világ első mesterségesintelligencia-szabályairól (sajtóközlemény, 2023. december 9.)
A Tanács 2026. március 13-án kialakította álláspontját arról a bizottsági javaslatról, amely a mesterséges intelligenciára vonatkozó egyes szabályok racionalizálására irányul. Az álláspont részben új rendelkezéssel egészíti ki az MI-rendeletet: tiltja az olyan MI-gyakorlatokat, amelyekkel gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat vagy beleegyezés nélküli szexuális és intim tartalmakat hoznak létre.
A Tanács elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói között 2026. május 7-én ideiglenes politikai megállapodás jött létre a javaslatról.
Hogyan teszi az EU könnyebbé és biztonságosabbá életünket az online térben?
Az Európai Unió aktívan dolgozik azon, hogy minden európai számára élhetőbb digitális környezetet teremtsen. Fontos, hogy a digitális térben biztonságosan és egyszerűen tudjunk mozogni, és érvényesüljenek alapvető szabadságaink.
Olvassa el tematikus összeállításunkat az EU-ban létrehozandó közös elektronikus azonosításról, arról, hogy az EU milyen szabályokat kíván hozni a biztonságos és megbízható mesterséges intelligencia biztosítása érdekében, valamint hogy miként könnyíti meg az európai egészségügyi adattérben történő adatmegosztást.
További információk
A mesterséges intelligenciáról dióhéjban: felhasználás és hatások
A mesterséges intelligencia előnyei és kockázatai
Digitális átállás: az EU digitális jövőjének alakítása
Legutóbbi frissítés: 2025. április 29.