Külügyek Tanácsa, 2019. 04. 08., 2019. április 8.

Főbb eredmények

Aktuális ügyek

A főképviselő és a külügyminiszterek véleménycserét folytattak a legsürgetőbb nemzetközi kérdésekről. Különösen a líbiai fejleményekkel kapcsolatos aggodalmaiknak adtak hangot. Sürgették az összes felet, hogy azonnal vezessenek be humanitárius fegyverszünetet, vegyék elejét a katonai erőszak további fokozódásának és kezdjék újra a tárgyalásokat. Ismételten teljes körű támogatásukról biztosították Ghassan Salamét, az ENSZ-főtitkár különleges képviselőjét, aki a líbiai béke és stabilitás megteremtésére törekszik.

A külügyminiszterek tárgyaltak Brunei Darussalam Állam büntetőtörvénykönyvének alkalmazásáról, és határozottan ellenezték a kegyetlen és megalázó büntetéseket, amelyeket a Brunei Darussalam által 2015-ben aláírt, a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezmény is tilt.

Az 1996-os Helms-Burton törvényt illetően a Tanács ismételten kijelentette, hogy az EU határozottan ellenzi és a nemzetközi joggal ellentétesnek tartja az egyoldalú korlátozó intézkedések területen kívüli alkalmazását.

Afganisztán

A miniszterek megvitatták az afganisztáni helyzetet. A megbeszélések középpontjában a béketörekvések álltak, illetve az, hogy az EU miképpen tudná ezeket a legjobban elősegíteni. A főképviselő röviden tájékoztatta a minisztereket a március 25-i iszlámábádi és a március 26-i kabuli látogatásáról.

Bízom benne, hogy a jövő hétre tervezett afganisztáni belső tárgyalások békét eredményezhetnek anélkül, hogy veszélyeztetnék akár a választási folyamatot, akár az elmúlt évek eredményeit, különös tekintettel a nők és a kisebbségek jogaira, illetve általánosságban az emberi jogokra. Federica Mogherini, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő

A Tanács az afganisztáni békefolyamatról szóló következtetéseket fogadott el.

• A Tanács következtetései az afganisztáni békefolyamatról (2019. 04. 08.)

Keleti partnerség

A miniszterek a keleti partnerségről tárgyaltak abból az alkalomból, hogy május 13-án miniszteri találkozóra kerül sor, május 14-én pedig magas szintű rendezvény keretében ünneplik meg a partnerség fennállásának tizedik évfordulóját. A miniszterek hangsúlyozták a partnerség jelentőségét, amely közös értékeken és elveken, valamint az inkluzivitást és a differenciálást egyaránt magában foglaló megközelítésen alapul.

A miniszterek üdvözölték a „2020-ig teljesítendő 20 cél” keretében a keleti partnerség országaival elért előrelépést, különösen a kereskedelem, az emberek közötti kapcsolatok, a vízumliberalizáció, a közlekedés, az összekapcsoltság, az infrastruktúra és a gazdasági reformok területén elért konkrét és kézzelfogható eredményeket. Egyetértettek abban, hogy a kormányzás, a korrupció elleni küzdelem és az igazságszolgáltatás területén a reformok végrehajtásához még további erőfeszítésekre van szükség.

• Keleti partnerség (háttér-információk)

Venezuela

A külügyminiszterek véleménycserét folytattak Venezueláról. Megvitatták a nemzetközi kapcsolattartó csoport március 28-án Quitóban (Ecuador) tartott második ülésének eredményeit. Megállapodtak arról, hogy fokozni kell a kapcsolattartó csoportban tárgyalt két témához kapcsolódó intézkedéseket: meg kell könnyíteni a humanitárius hozzáférést és meg kell teremteni a szabad, tisztességes és átlátható elnökválasztás feltételeit.

A miniszterek nyugtázták, hogy az elmúlt napokban javult a humanitárius hozzáférés. Egyetértettek abban, hogy intenzívebb munkára van szükség a demokratikus és békés átmenethez vezető politikai folyamat megindításához.

• Venezuela: a válság nyomán bevezetett tanácsi intézkedések (háttér-információk)