Keleti partnerség

Mi a keleti partnerség?

A keleti partnerség együttműködési keretként működik. 2009-ben jött létre az EU, az uniós tagállamok és a következő hat kelet-európai partnerország közös kezdeményezéseként:

• Azerbajdzsán
• Belarusz
• Grúzia
• Moldova
• Örményország
• Ukrajna

A keleti partnerség az európai szomszédságpolitikának (ENP) a kifejezetten a keleti országokra vonatkozó dimenziója. Az Unió az európai szomszédságpolitika (ENP) keretében déli és keleti szomszédaival együttműködik annak érdekében, hogy a lehető legszorosabb politikai társulás és a lehető legnagyobb fokú gazdasági integráció valósuljon meg.

Három kelet-európai partnerország (Ukrajna, Moldova és Grúzia) uniós csatlakozása jelenleg folyamatban van.

• Az EU bővítése

Belarusz 2021. június 28-án felfüggesztette részvételét a keleti partnerségben. A Belaruszról szóló, 2024. februári tanácsi következtetésekkel összhangban az EU továbbra is együttműködik a belarusz civil társadalommal, amelyet a keleti partnerség fontos partnerének tekint.

• Uniós szankciók Belarusszal szemben

Hogyan működik a keleti partnerség?

Az EU elkötelezte magát amellett, hogy a keleti partnerség keretében szoros, országra szabott és kölcsönösen előnyös együttműködést alakít ki a keleti partnerségi partnerekkel, függetlenül az egyes tagok azon motivációjának intenzitásától, amely az Unióval fennálló kapcsolataikat jellemzi. A politikai és gazdasági reformokért cserébe a keleti partnerség az alábbi lehetőségeket kínálja a partnerországoknak:

új szerződéses kapcsolatok

mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások

lépések a vízumliberalizáció felé

Emellett a keleti partnerség szilárd keretet nyújt a többoldalú együttműködéshez, és elősegíti az EU-val folytatott kétoldalú együttműködés elmélyítését.

Többoldalú együttműködés

A kelet-európai partnerországok számos közös kihívással szembesülnek. A kihívások együttes kezelése elősegíti az együttműködést és a legjobb gyakorlatok megosztását.

A keleti partnerség keretében folytatott többoldalú együttműködés a következőket foglalja magában:

• az intézmények és a jó kormányzás gyakorlatának megerősítése, ideértve a külső tényezőkkel szembeni rezilienciát
• piaci lehetőségek kialakítása gazdasági integráció és kereskedelmi megállapodások révén
• az energiabiztonság szavatolása, valamint az energetikai és közlekedési hálózatok fokozottabb összekapcsolása
• a mobilitás és az emberek közötti kapcsolatok intenzitásának fokozása a vízumpárbeszéd keretében folytatott tárgyalásokkal

Kétoldalú együttműködés

Társulási/partnerségi/együttműködési megállapodások

Az EU minden keleti partnerország esetében konkrét elképzelésekkel állt elő a megállapodások új generációja révén. Ezek a kelet-európai partnerországokkal az 1990-es évek végén kötött partnerségi és együttműködési megállapodások helyébe léptek.

Az EU számos olyan megállapodásról tárgyalt és tárgyal a keleti partnerség partnereivel, amelyek a következőkről rendelkeznek:

• elmélyített politikai társulás
• kibővített politikai párbeszéd
• szorosabb együttműködés az igazságügyi és biztonsági kérdésekben

A megállapodások olyan reformprogramok alapjául szolgálnak, amelyek mentén a partnerországok jogszabályaikat és normáikat az uniós vívmányokhoz igazítva közeledni fognak az EU-hoz. Ezzel kézzelfoghatóan javulni fog az életminőség.

Szabadkereskedelmi megállapodások

A társulási megállapodások részeként az EU mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségre irányuló tárgyalásokat folytatott le Grúziával, Moldovával és Ukrajnával. E szabadkereskedelmi megállapodások célja:

• javítani az áruk és szolgáltatások igénybevételi lehetőségeit
• visszaszorítani a vámtarifákat, a kvótákat, valamint a kereskedelem előtt álló akadályokat
• stabil jogi környezetet biztosítani
• harmonizálni az eljárásokat és normákat

• Az EU kereskedelmi megállapodásai
• Kereskedelmi tárgyalások és megállapodások (Európai Bizottság)

Vízumpárbeszéd

A keleti partnerség országai az elsők között élvezhették a mobilitási partnerségek előnyeit, melyek révén állampolgáraik biztonságos környezetben mozoghatnak Európában.

A vízumkönnyítési megállapodások előmozdítják a kelet-európai partnerországok állampolgárainak mobilitását, a visszafogadási megállapodások pedig szabályokat állapítanak meg az irreguláris migránsok visszatérésének kezelésére.

Az EU a keleti partnerség egyes országainak állampolgárai esetében fokozatosan megvalósítja a vízummentes utazás hosszú távú célját.

• Uniós vízumpolitika

Kétoldalú megállapodások típusonként és országonként

A társadalom szélesebb köreinek szerepvállalása

A keleti partnerség nemcsak kormányokat von be, hanem a civil társadalom, a helyi és regionális önkormányzatok, az üzleti vezetők és a parlamenti közgyűlések véleményét is figyelembe veszi.

Melyek a keleti partnerség célkitűzései?

A keleti partnerség első tíz évében elért eredményekre építve az Európai Unió öt hosszú távú szakpolitikai célkitűzést határozott meg:

reziliens, fenntartható és integrált gazdaságok

elszámoltatható intézmények, jogállamiság és biztonság

a környezet- és éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia

digitális transzformáció

méltányos és inkluzív társadalmak

A keleti partnerség 2021. évi csúcstalálkozóján az EU és a keleti partnerség vezetői elkötelezték magukat amellett, hogy e prioritások alapján erősítik meg együttműködésüket.

• Keleti partnerségi csúcstalálkozó, 2021. december 15.
• A keleti partnerség (Európai Külügyi Szolgálat)

Beruházási terv

A keleti partnerség új menetrendje – a reziliencia megerősítésére és az emberek számára konkrét előnyök előteremtésére irányuló átfogó célkitűzéseket szem előtt tartva – a következő két pillér köré szerveződik: beruházás (amelyet a partnerség 2,3 milliárd EUR összegű gazdaságélénkítési és beruházási terv keretében támogat), illetve kormányzás.

A pilléreket az EU olyan különböző eszközei és folyamatai keretében fogják támogatni, mint például a Globális Európa: Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz, a Team Europe kezdeményezések, határokon átnyúló együttműködési programok, valamint a partnerek saját beruházásai.

A 2025-re kitűzött tíz legfontosabb cél

A menetrend részeként 2025-re tíz kiemelt beruházási célt határoztak meg jövőbeli kiemelt intézkedésként:

• versenyképes és innovatív gazdaságok
• jogállamiság
• fenntartható és intelligens konnektivitás
• emberek és tudásalapú társadalmak
• biztonság és kiberreziliencia
• fenntartható energia
• környezet és klímaügy
• egészségügyi reziliencia
• inkluzív, nemek közötti egyenlőségen alapuló és sokszínű társadalmak, valamint stratégiai kommunikáció
• digitális transzformáció

A Tanács szerepe

A keleti partnerekkel kötendő nemzetközi megállapodásokra irányuló tárgyalások

A Tanács a kelet-európai partnerországokkal kötendő nemzetközi megállapodások megtárgyalásának és elfogadásának minden szakaszában részt vesz.