Venezuela
Az EU aggasztónak tartja a venezuelai helyzetet, és az emberi jogok teljes körű tiszteletben tartását szorgalmazza. Humanitárius segítséget nyújt, hogy segítse a rászoruló venezuelaiakat, és szankciókat fogadott el annak érdekében, hogy ösztönözze a demokratikus megoldások térnyerését.
A venezuelai válság
Venezuela mély gazdasági, társadalmi és politikai válsággal néz szembe, amely súlyosan befolyásolja az ország polgárainak életét. Az egészségügy, a vízellátás és a szanitáció, az oktatás és más közellátások összeomlottak, és hiány van alapvető árucikkekből.
Az ENSZ szerint 7,9 millióan humanitárius segítségre szorulnak Venezuelában (azaz a lakosság 27,7%-a). A lakosság mintegy 56%-a mélyszegénységben él.
Venezuelában az élelmezésbiztonsági helyzet továbbra is kritikus: a teljes lakosság 15%-ának (mintegy 4 millió főnek) sürgősen élelmezési segélyre van szüksége, 40%-a pedig mérsékelt vagy súlyos mértékű élelmiszer-ellátási bizonytalansággal szembesül. A lakosok mintegy 62%-a nem jut rendszeresen vízhez.
2015 óta közel 7,9 millió venezuelai kényszerült hazája elhagyására; többségük (több mint 6,9 millió fő) latin-amerikai és karibi országokba menekült. Az Unióban jelenleg az afgán állampolgárok után a venezuelaiak alkotják a menedékkérők második legnagyobb csoportját.
Az iskoláskorú gyermekek körében akár a 30%-ot is elérheti azoknak az aránya, akik nem járnak rendszeresen iskolába, 13% pedig egyáltalán nem vesz részt az oktatási rendszerben. A lakosok 70%-a nem tudja többé igénybe venni az egészségügyi rendszer szolgáltatásait. A lakosság legveszélyeztetettebb csoportjaiban gyakran üti fel a fejét a malária, a dengue-láz és több más hasonló betegség.
A gazdasági helyzet egyre romlik; az inflációs ráta a Nemzetközi Valutaalap szerint 2025-ben elérte a 270%-ot, és ez tovább súlyosbítja a már amúgy is katasztrofális humanitárius helyzetet.
A humanitárius erőforrásokra nehezedő nyomást emellett tovább erősíti az olyan természeti és ember okozta veszélyeknek való kitettség, mint az árvizek, a földcsuszamlások, az olajszennyezés és a fegyveres erőszak.
Az Európai Unió – venezuelai és nemzetközi partnereivel együtt – mindig is azt támogatta, hogy a válság megoldására békés, demokratikus és inkluzív erőfeszítések útján kerüljön sor, amelyeknek venezuelaiak állnak az élére.
Az USA beavatkozása Venezuelában
A főképviselő valamennyi szereplőt higgadtságra és önmérsékletre szólította fel az eszkaláció elkerülése és a válság békés megoldásának biztosítása érdekében.
A főképviselő emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi jog elveit és az ENSZ Alapokmányát minden körülmények között tiszteletben kell tartani. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának tagjai különös felelősséggel tartoznak azért, hogy tiszteletben tartsák ezeket az elveket, melyek a nemzetközi biztonsági architektúra pilléreként szolgálnak.
Az EU több alkalommal kijelentette, hogy Nicolás Maduro nem rendelkezik egy demokratikusan megválasztott elnök legitimitásával, és venezuelai vezetésű, békés demokratikus átmenetet szorgalmazott az országban, tiszteletben tartva annak szuverenitását. Tiszteletben kell tartani a venezuelai nép azon jogát, hogy maga határozza meg a jövőjét.
Az EU egyetért azzal a prioritással, hogy küzdeni kell a nemzetközi szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem ellen, amelyek világszerte komoly biztonsági fenyegetést jelentenek. A főképviselő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezeket a kihívásokat tartós együttműködés útján kell kezelni, teljes mértékben tiszteletben tartva a nemzetközi jogot, valamint a területi integritás és a szuverenitás elvét.
Az EU szoros kapcsolatban áll az Egyesült Államokkal, valamint a regionális és nemzetközi partnerekkel annak érdekében, hogy támogassa és megkönnyítse az összes érintett féllel folytatandó párbeszédet, amelynek célja a válság tárgyalásos, demokratikus, inkluzív és békés megoldása a venezuelaiak vezetésével.
Továbbra is a venezuelai nép akaratának tiszteletben tartása az egyetlen módja annak, hogy Venezuela helyreállítsa a demokráciát és megoldja a jelenlegi válságot.
Ebben a kritikus időszakban alapvető fontosságú, hogy valamennyi szereplő teljes mértékben tiszteletben tartsa az emberi jogokat és a nemzetközi humanitárius jogot. A Venezuelában jelenleg fogva tartott valamennyi politikai foglyot feltétel nélkül szabadon kell bocsátani.
Az uniós tagállamok konzuli hatóságai szorosan együttműködnek egymással az uniós polgárok – köztük a Venezuelában jogellenesen fogva tartott személyek – biztonságának védelme érdekében.
A 2024-es elnökválasztás
Tekintve, hogy a 2024. július 28-i elnökválasztást követően emberi jogi jogsértésekre került sor az országban, az EU továbbra is rendkívül aggasztónak tartja a venezuelai helyzetet.
Az Európai Tanács két egymást követő – a 2024. októberi és decemberi – ülésén az uniós vezetők felszólították a venezuelai hatóságokat, hogy:
- tartsák tiszteletben a venezuelai nép demokratikus akaratát
- vessenek véget az ellenzékkel és a civil társadalommal szembeni erőszaknak, elnyomásnak és zaklatásnak
- bocsássák szabadon a politikai foglyokat
- vessenek véget az uniós országokkal szembeni megalapozatlan vádaskodásnak, és biztosítsanak teljes körű konzuli hozzáférést a Venezuelában fogva tartott európai polgárok számára
- teljesítsék Venezuela nemzetközi jog szerinti kötelezettségvállalásait
Az uniós vezetők hangsúlyozták továbbá, hogy kizárólag akkor fogják elfogadni és elismerni az eredményeket, ha azok teljes körűek és függetlenül ellenőrizhetőek. Az EU a rendelkezésére álló összes eszközt mozgósítani fogja annak érdekében, hogy támogassa a demokráciát, valamint a békés és inkluzív átmenetet Venezuelában.
Az Európai Tanács következtetései:
- Az Európai Tanács következtetései, 2024. december 19.
- Az Európai Tanács következtetései, 2024. október 17.
Az EU nevében tett nyilatkozatok:
- Venezuela: a főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata (sajtóközlemény, 2025. január 10.)
- Venezuela: a főképviselőnek az EU nevében tett nyilatkozata a választásokat követő legújabb fejleményekről (2024. augusztus 24.)
- Venezuela: a főképviselőnek az EU nevében tett nyilatkozata a választásokat követő fejleményekről (2024. augusztus 4.)
A venezuelaiaknak nyújtott humanitárius támogatás
2016 óta az EU 572 millió EUR-t különített el Venezuela számára szükséghelyzeti humanitárius segítségnyújtásra. 2026-ban 52 millió EUR-t folyósított a venezuelaiak legsürgetőbb szükségleteinek fedezésére.
A finanszírozás azoknak a rászoruló venezuelaiaknak is segít, akik az országban élnek, és azoknak is, akiket a szomszédos országok fogadtak be. Az uniós humanitárius támogatás az ENSZ-ügynökségek, nemzetközi nem kormányzati szervezetek és a Vöröskereszt Mozgalom közreműködésével jut célba.
A támogatás különösen a veszélyeztetett csoportoknak hivatott segíteni, így például a gyermekeknek, a fiataloknak, a várandós nőknek és a szoptató anyáknak, az időseknek és az őslakos csoportoknak.
Az országon belül nyújtott finanszírozás célkeresztjében az egészségügyi ellátás, az emberek védelmezésének elősegítése, a vízellátás, a szanitáció és a higiénia biztosítása, a szükséghelyzetben lévők oktatása, a táplálkozási és élelmezési támogatás, valamint a katasztrófákra való felkészülési és szükséghelyzeti reagálási képességek támogatása áll.
A menekülteknek és a belső menekülteknek nyújtott segítség elsősorban a következő területekre irányul: sürgősségi egészségügyi szolgáltatások, élelmezési segélyek, jogi tájékoztatás és támogatás, védelmi kezdeményezések (különösen a nemi alapú erőszak és az emberkereskedelem elleni fellépés terén), a szükséghelyzetben lévők oktatása és menedékhelyek.
A 2026. június 24-i földrengések
Venezuelát június 24-én pusztító földrengések rázták meg. A katasztrófát követően az EU az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül mentőcsapatokat és sürgősségi segélyt küldött Venezuelába.
Ezen túlmenően az EU aktiválta a Kopernikusz műholdas szolgáltatás veszélyhelyzeti térképkészítési üzemmódját annak érdekében, hogy ingyenesen időszerű és pontos műholdas képekkel és egyéb térinformatikai adatokkal szolgáljon.
Az EU készen áll arra, hogy további segítséget nyújtson a helyszínen felmerülő szükségletek alakulásának függvényében.
A Venezuelával kapcsolatos szankciók
A Tanács 2017. november 13-án szankciókat vezetett be a venezuelai helyzetre tekintettel. Ezek közé tartoznak az alábbi korlátozó intézkedések:
- fegyverembargó és a belső elnyomás céljára használt felszerelésekre bevezetett embargó
- utazási tilalom és vagyonieszköz-befagyasztás olyan személyekre, illetve vagyonieszköz-befagyasztás olyan szervezetekre vonatkozóan, akiket, illetve amelyeket felelősség terhel emberi jogi jogsértésekért, valamint a venezuelai demokrácia és jogállamiság aláásásáért
A szankciók célja, hogy olyan, közös alapokon nyugvó, demokratikus megoldások létrejöttét ösztönözzék, amelyekkel megteremthető az országban a politikai stabilitás, és fedezhetők a venezuelai lakosság sürgető szükségletei. Az EU úgy alakította ki a szankciókat, hogy ne érintsék hátrányosan a venezuelai lakosságot. A szankciók visszavonása az emberi jogok és a jogállamiság terén Venezuelában elért kézzelfogható eredményektől, valamint a valódi párbeszéd és a demokratikus átmenet irányába tett érdemi lépésektől függ majd.
Jelenleg 69 személy tartozik a hatályuk alá, és azt legutóbb 2027. január 10-ig hosszabbították meg.
További információk
Válságelhárítás
Humanitárius segítségnyújtás
Miért vezet be szankciókat az EU?
Legutóbbi frissítés: 2026. június 29.