"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
A Tanács véleménycserét tartott a klíma- és energiadiplomáciáról, amelynek során elsősorban az európai zöld megállapodás külső dimenziójának előmozdításával foglalkoztak.
Az alacsony szintű egy főre jutó energiafogyasztás miatt Afrika jelenleg a globális kibocsátás csupán 2%-áért felel. Ez a fogyasztás azonban szükségszerűen emelkedni fog. Ha azt szeretnénk, hogy Afrika egyre növekvő számú lakossága a miénkhez hasonló életminőséggel rendelkezzen, akkor ez együtt fog járni az ott élők energiafogyasztásának növekedésével, ami ugyanakkor nem eredményezheti a szén-dioxid-kibocsátás emelkedését. Ez hatalmas erőfeszítést igényel, melynek során támogatást kell nyújtanunk afrikai partnereinknek. Az éghajlatváltozás kérdése afrikai partnerségünk kulcsfontosságú részét fogja képezni.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
A megbeszélés során a miniszterek hangsúlyozták az Afrikával való együttműködés fontosságát, valamint azt, hogy az idei év kiemelt jelentőséggel bír az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Felei 2021-ben megrendezésre kerülő 26. konferenciájának (COP26) sikeres előkészítése szempontjából. A főképviselő kiemelte, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés felgyorsítása és az energetikai átállás kezelése az EU kül- és biztonságpolitikájának középpontjában áll most és a továbbiakban is. A Tanács következtetéseket fogadott el e témában.
A Tanács tagjai megbeszélést folytattak Motegi Tosimicu japán külügyminiszterrel. Ennek során megvitatták az indiai-csendes-óceáni térséggel kapcsolatos megközelítéseiket, és egyetértettek abban, hogy mindkét fél számára előnyös lenne az EU fokozott szerepvállalása a régióban, valamint a Japánnal és más hasonló gondolkodású partnerekkel a közös érdekű és aggodalomra okot adó kérdésekben folytatott megerősített együttműködés. Ezzel összefüggésben Japán és az EU közös érdekükként határozták meg, hogy előmozdítsák az olyan területeken folytatott együttműködést, mint a konnektivitás, a tengeri védelem, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, a kereskedelem és a beruházás, a digitális kérdések, valamint a multilateralizmus előmozdítása és a szabályokon alapuló nemzetközi rend fenntartása. Josep Borrell főképviselő megerősítette, hogy az EU érdekelt abban, hogy saját megközelítést alakítson ki az indiai-csendes-óceáni térséggel kapcsolatban, és elismerését fejezte ki Japán szabad és nyílt indiai-csendes-óceáni térséget célzó stratégiája iránt.
Borrell főképviselő tájékoztatta a minisztereket az oroszországi helyzetről és az Alekszej Navalnij fogva tartásával kapcsolatos történésekről. A Tanács elítélte a hétvégén történt tömeges letartóztatásokat, illetve a rendőri brutalitást, és felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul engedje szabadon Navalnijt és az összes fogva tartott személyt. Ezzel összefüggésben a főképviselő tájékoztatta a Tanácsot a közelgő moszkvai látogatásáról.
A miniszterek ezt követően tájékoztatást kaptak a Covid19 elleni oltóanyagoknak az EU partnereivel történő megosztására vonatkozó uniós stratégiáról.
Szilárd meggyőződésem, hogy az oltóanyagok világszerte történő méltányos elosztása a megoldás részét képezi, nemcsak a globális szolidaritás, hanem saját egészségbiztonságunk miatt is. Addig nem leszünk biztonságban, ameddig mindenki biztonságban nem lesz.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
A Tanács kitért továbbá az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokra, valamint arra a munkára, amelyet az EU az új amerikai kormánnyal együtt a kulcsfontosságú globális kérdések területén – az éghajlatváltozástól az iráni helyzetig és az átfogó közös cselekvési tervtől kezdve a multilaterális fórumokon folytatott együttműködésig – el kíván végezni.
A miniszterek ezt követően megvitatták a Törökországgal fenntartott kapcsolatoknak a decemberi tanácsi következtetésekben azonosított valamennyi vonatkozását, beleértve a szankciókat is, és újólag megerősítették a Törökországgal való együttműködés fontosságát a párbeszéd és az együttműködés előmozdítása és megszilárdítása érdekében.
Az ülésen Giulio Regeni ügyét is felvetették. A főképviselő kiemelte, hogy az ügyet rendkívül komolyan veszik az egész EU-ban, és ismét felszólította Egyiptomot, hogy teljes mértékben működjön együtt az olasz hatóságokkal az elszámoltathatóság és az igazságszolgáltatás biztosítása érdekében.
A Tanács röviden megvitatta a migránsok bosznia-hercegovinai helyzetét, valamint az Afrika szarván és a Tigré térségben kialakult helyzetet.
Egyéb
A Tanács következtetéseket fogadott el Venezueláról és a tengeri jelenlétek koordinálásának koncepciójával kapcsolatos, guineai-öböli kísérleti projektről.
A miniszterek nem hivatalos munkaebéd keretében megbeszélést folytattak a közös kül-, biztonság- és védelempolitika területét érintő, az EU és az Egyesült Királyság közötti együttműködésről. A főképviselő hangsúlyozta, hogy az EU készen áll arra, hogy együttműködjön az Egyesült Királysággal a főbb globális kérdésekben – legyen szó akár az éghajlatváltozásról, akár a koronavírus-világjárványra adott globális válaszról.
Az alacsony szintű egy főre jutó energiafogyasztás miatt Afrika jelenleg a globális kibocsátás csupán 2%-áért felel. Ez a fogyasztás azonban szükségszerűen emelkedni fog. Ha azt szeretnénk, hogy Afrika egyre növekvő számú lakossága a miénkhez hasonló életminőséggel rendelkezzen, akkor ez együtt fog járni az ott élők energiafogyasztásának növekedésével, ami ugyanakkor nem eredményezheti a szén-dioxid-kibocsátás emelkedését. Ez hatalmas erőfeszítést igényel, melynek során támogatást kell nyújtanunk afrikai partnereinknek. Az éghajlatváltozás kérdése afrikai partnerségünk kulcsfontosságú részét fogja képezni.
