Külügyek Tanácsa, 2020. december 7.

Főbb eredmények

Néhány nappal az emberi jogok világnapja (december 10.) előtt a Tanács határozatot és rendeletet fogadott el egy globális emberi jogi szankciórendszer létrehozásáról, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy világszerte fellépjen a súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért felelős, azokban részt vevő vagy azokkal összefüggésbe hozható személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben, függetlenül attól, hogy hol követték el e cselekményeket.

Az elért megállapodás fontos mérföldkő, a szankciórendszer ugyanis a maga nemében az első, és lehetőséget ad az Európai Uniónak arra, hogy világszerte fellépjen a súlyos emberi jogi visszaélések és jogsértések ellen. Ezzel egyértelmű jelzést küldünk a jogsértések és visszaélések felelőseinek: a tetteik nem maradnak következmények nélkül. Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

• Az EU globális emberi jogi szankciórendszert fogadott el (sajtóközlemény, 2020. december 7.)

Aktuális ügyek

Josep Borrell főképviselő tájékoztatta a minisztereket a 2020. december 6-án Venezuelában tartott parlamenti választásokról, amelyeket az EU nem tekint sem szabadnak, sem tisztességesnek, sem pedig demokratikusnak. A főképviselő hangsúlyozta, hogy az EU-nak, a nemzetközi kapcsolattartó csoport latin-amerikai partnereinek és más érdekelt feleknek együtt kell működniük, hogy segítsék a venezuelai népet a demokratikus és békés megoldás megtalálásában.

• Venezuela: A főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata a nemzetgyűlési választásokról, 2020. december 7.

A miniszterek ezt követően tájékoztatást kaptak a grúziai helyzetről. Grúziában a többségi és az ellenzéki pártoknak folytatniuk kell erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy megtalálják az előrelépés útját a parlamenti választásokat követően.

A Tanács ezután – az Európai Tanács december 10–11-i ülésének előkészítéseként – tájékoztatást kapott a Törökországgal kapcsolatos legfrissebb fejleményekről. Ezzel összefüggésben a főképviselő arról számolt be, hogy Törökország nem változtatott alapvetően az irányvonalán, és az Európai Tanács meg fogja vizsgálni, hogy Törökország hogyan reagált az EU konstruktív menetrendre és párbeszédre vonatkozó ajánlatára.

A miniszterek áttekintették a belarusz helyzetet, ahol továbbra is folytatódik a hatóságok által a lakosságra gyakorolt elnyomás. Megbeszélést folytattak továbbá az etiópiai helyzetről, amellyel kapcsolatban a főképviselő hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a párbeszédhez való visszatérés, valamint a konfliktus békés és fenntartható rendezése, valamint hogy az EU határozottan támogatja az Afrikai Unió erre irányuló kezdeményezését.

Transzatlanti kapcsolatok

A külügyminiszterek november 19-i videokonferenciáján tartott első véleménycserét, valamint a Bizottság és a főképviselő december 2-án elfogadott közös közleményét követően a Tanács megvitatta, hogy miként lehet új lendületet adni az Egyesült Államokkal fennálló stratégiai partnerségnek, valamint felvenni a kapcsolatot a 2021 januárjában hivatalba lépő új kormányzattal. A miniszterek hangsúlyozták, hogy az EU és az USA közötti megújult globális szövetség gerincét egy erős, kölcsönösségen alapuló, távlati partnerségnek kell képeznie.

Ezzel összefüggésben a Tanács következtetéseket fogadott el az EU és az USA közötti kapcsolatokról.

• A Tanács következtetései az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokról, 2020. december 7.
• A Bizottság és a főképviselő közös közleménye

Stratégiai autonómia

A Tanács véleménycserét tartott arról, hogy kül- és biztonságpolitikai szempontból miként lehetne megerősíteni és működőképessé tenni az EU stratégiai autonómiáját. A miniszterek felkérést kaptak különösen arra, hogy határozzanak meg olyan konkrét politikai kezdeményezéseket és projekteket, amelyek elősegíthetik az EU cselekvési képességének fokozását, és globális hatást fejthetnek ki.

A vita során a külügyminiszterek hangsúlyozták, hogy a stratégiai autonómiáról folytatott megbeszélés együtt jár az EU rezilienciájának fokozására és a többoldalú szerepvállalás megerősítésére irányuló erőfeszítésekkel, és kiegészíti azokat.

Egyéb

Az „Egyéb” napirendi pont keretében a Tanács áttekintette a Hongkongra vonatkozóan 2020. június 30-án bevezetett nemzetbiztonsági törvény végrehajtását, hangsúlyozva, hogy az azóta eltelt időben romlott a politikai helyzet és komoly mértékben sérült a politikai pluralizmus és a véleményalkotás szabadsága. Az EU továbbra is végrehajtja a tanácsi következtetéseket, amelyek kifejezik a Hongkong autonómiája iránti politikai támogatást az „egy ország, két rendszer” elv értelmében, a későbbiekben pedig, szükség esetén, további intézkedések mérlegelésére is sor kerülhet.

A Tanács a fentiek mellett következtetéseket fogadott el Libanonról, a polgári KBVP területére vonatkozó 2021. évi paktumról, valamint az uniós békeközvetítésről.

• A Tanács 2020. december 7-i következtetései Libanonról
• A polgári KBVP területére vonatkozó 2021. évi paktum: a Tanács következtetéseket fogadott el
• A Tanács következtetései az uniós békeközvetítésről, 2020. december 7.