"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
A Tanács átfogó, stratégiai megbeszélést folytatott az EU és Oroszország közötti kapcsolatokról.
A miniszterek úgy értékelték, hogy Oroszországban az önkényuralom irányába való fokozatos eltolódás figyelhető meg, és az ország emiatt egyre távolabb kerül Európától. Emellett – megerősítve, hogy egy a szándékuk – megvitatták, hogy az Oroszországgal kapcsolatos uniós politika öt irányadó elve mentén miként lehetne alakítani az országgal fennálló kapcsolatokat. A vita során hangsúlyt kapott nemcsak a nemzetközi jog és az emberi jogok megsértésével szembeni fellépés, valamint a dezinformáció és a kibertámadások kiküszöbölése, hanem az orosz félnek az Unió számára fontos kérdések kapcsán való aktivizálása is.
A legújabb fejleményekre tekintettel a miniszterek megállapodtak arról, hogy előrelépnek az emberi jogok súlyos megsértése kapcsán a jövőben alkalmazandó korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos munkában.
Az Alekszej Navalnij-t érintő eseményekre válaszul politikai megállapodásra jutottunk arról, hogy korlátozó intézkedéseket vezetünk be az ellenzéki vezető letartóztatásáért, elítéléséért és üldözéséért felelős személyekkel szemben. Ez lesz az első alkalom, hogy igénybe vesszük az EU globális emberi jogi szankciórendszerét.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Az ülés résztvevői abban is egyetértettek, hogy nagyobb mértékben kell támogatni mindazokat, akik az országban fellépnek a politikai és polgári szabadságjogok védelme érdekében.
Összefoglaló a Külügyek Tanácsának 2021. február 22-i, brüsszeli üléséről
Videokonferencia Antony Blinkennel, az Egyesült Államok külügyminiszterével
A Tanács videokonferencia keretében véleménycserét folytatott Antony Blinken új amerikai külügyminiszterrel a legfontosabb globális, kül- és biztonságpolitikai kérdésekben való EU–USA együttműködéssel kapcsolatos érdemi napirendi pontokról.
Ez volt az első magas szintű találkozó az EU és az egy hónapja hivatalba lépett új amerikai kormány között. A megbeszélés során a felek nemcsak az EU–USA partnerség elmélyítésére irányuló szándékukat tették nyilvánvalóvá, hanem azt is, hogy közös globális vezető szerepet kívánnak vállalni a világjárvány elleni küzdelemben, az azt követő helyreállításban, az éghajlatváltozás mérséklésében, és a demokratikus értékek előmozdításában.
A felek érintették azokat a nemzetközi lehetőségeket és kihívásokat is, amelyek a Kínával, Oroszországgal és Iránnal fennálló kapcsolatok, valamint a biztonság és a védelem területén jelentkeznek.
Hongkong
A Tanács tájékoztatást kapott az egyre romló helyzetről, és a tavaly júliusban első válaszlépésként elfogadott csomagon felül egy sor újabb rövid és hosszú távú intézkedésről állapodott meg.
Ezek között azonnali intézkedésként szerepel a civil társadalom fokozott támogatása, a hasonló gondolkodású partnerekkel való intenzívebb koordináció, továbbá az érintett hatóságokkal való kapcsolatfelvétel.
A Tanács megvitatta azt is, hogy a romló hongkongi helyzet milyen hatást gyakorol a Kínával fennálló tágabb kapcsolatokra.
Aktuális ügyek
Josep Borrell főképviselő tájékoztatta a minisztereket a mianmari helyzetről, és a február 1-jei katonai puccsra adott uniós válaszról. A Tanács ezután következtéseket fogadott el a témában.
A miniszterek politikai megállapodásra jutottak a hadseregnek a puccsért felelős tagjait és gazdasági érdekeiket érintő szankciók alkalmazásáról. Ezenfelül úgy döntöttek, hogy vissza kell tartani az uniós fejlesztési támogatásból a kormány reformprogramjaihoz nyújtott minden közvetlen pénzügyi támogatást. Ezzel párhuzamosan megállapodás született arról is, hogy az EU továbbra is támogatni fogja a civil társadalmat, és segít kielégíteni a mianmari lakosság alapvető szükségleteit.
A miniszterek véleménycserét folytattak a finn külügyminiszter jelentéséről, aki a főképviselő nevében február 7–10-én Szudánba és Etiópiába látogatott. A miniszterek egyhangú véleménye szerint sürgős szükség van arra, hogy a humanitárius segítség maradéktalanul és azonnal eljusson Tigré tartományba. Egyetértettek abban is, hogy ki kell vizsgálni az állítólagos emberi jogi jogsértéseket, véget kell vetni az etnikai alapú erőszaknak és hátrányos megkülönböztetésnek, valamint garantálni kell a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását.
A fentieken túl a Tanács megvitatta az Irán kapcsán fennálló helyzetet, valamint a nukleáris területen a közelmúltban kibontakozott aggasztó fejleményeket. A miniszterek következetesen hangsúlyozták, hogy vissza kell állítani azt a helyzetet, amelyben minden fél teljeskörűen végrehajtja az iráni nukleáris megállapodást, mind az abban foglalt kötelezettségvállalások vonatkozásában, mind pedig a szankciók feloldása tekintetében.
Végezetül a főképviselő beszélt a fehéroroszországi helyzet további romlásáról és arról, hogy a hatóságok továbbra is erőszakosan lépnek fel az emberijog-védőkkel, a civil társadalom képviselőivel és az újságírókkal szemben. Elmondta, hogy az EU fontolóra veszi újabb szankciók elfogadását, és támogatni fogja a belarusz nép demokrácia iránti jogos igényét azzal, hogy segíti a civil társadalmat, és bünteti azokat, akik megtagadják a polgároktól alapvető jogaik gyakorlását.
Egyéb
A Tanács következtetéseket fogadott el a Covid19-járványt követő, emberi jogokon alapuló helyreállításról, továbbá az ENSZ emberi jogi fórumain 2021-ben képviselendő uniós prioritásokról.
Az Alekszej Navalnij-t érintő eseményekre válaszul politikai megállapodásra jutottunk arról, hogy korlátozó intézkedéseket vezetünk be az ellenzéki vezető letartóztatásáért, elítéléséért és üldözéséért felelős személyekkel szemben. Ez lesz az első alkalom, hogy igénybe vesszük az EU globális emberi jogi szankciórendszerét.
