"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A gazdasági biztonság és a közel-keleti konfliktus kereskedelemre gyakorolt hatása
Az uniós kereskedelmi miniszterek tájékoztatást kaptak a gazdasági biztonságról, különös tekintettel arra, hogy a közel-keleti konfliktus milyen hatást gyakorol a globális kereskedelmi forgalomra, az ellátási láncokra és az energiapiacokra. Véleményt cseréltek a helyzetnek az uniós gazdaságot érintő rövid- és hosszú távú következményeiről is, különösen a Hormuzi-szoros lezárása fényében. A vita középpontjában az állt, hogy mindez várhatóan milyen hatást gyakorol az energiaárakra, és milyen késedelmeket okoz a logisztikában, valamint hogy ezek a tényezők együttesen miként veszélyeztetik az európai iparágak versenyképességét.
A jelenlegi geopolitikai környezet minden korábbinál egyértelműbbé tette: diverzifikációra és a kockázatok csökkentésére van szükség. E tekintetben a kereskedelem fontos szerepet képes betölteni, mivel segít megerősíteni az EU rezilienciáját és stratégiai autonómiáját – ezek pedig a ciprusi elnökség fontos prioritásait jelentik.
Michael Damianósz, a Ciprusi Köztársaság energiaügyi, kereskedelmi és ipari minisztere
A miniszterek emellett véleményt cseréltek a stratégiai válaszlépésekről, hangsúlyozva, hogy a kereskedelempolitikának döntő szerepe van az EU gazdasági biztonságának és rezilienciájának a megerősítésében. A megbeszélések fókuszpontjában az állt, hogy miként lehet a súlyos ellátási zavarok hatásainak való kitettség csökkentése érdekében anélkül felgyorsítani az ellátási források és a szállítási útvonalak diverzifikációját, hogy újabb hosszú távú függőségek jönnének létre. Felmerült az is, hogy szorosabbá kell tenni a horizontális együttműködést az uniós ipar- és versenyképességi politikával.
A miniszterek emellett megvitatták, hogy mely konkrét ágazatokra nehezedik a legnagyobb nyomás a versenyképesség szempontjából, és egyúttal véleményt cseréltek arról is, hogy megfelelően tudja-e védeni az EU jelenlegi szabályozási eszköztára az uniós érdekeket az újonnan felmerülő fenyegetésekkel szemben.
A WTO reformja: a WTO 14. miniszteri konferenciáját (MC14) követő intézkedések
A Külügyek Tanácsának kereskedelmi formációja a WTO 2026. március 26–30-án Yaoundéban (Kamerun) tartott 14. miniszteri konferenciája nyomán megvitatta a WTO reformjának kérdését. A 14. miniszteri konferencia hivatalos eredmények elfogadása nélkül zárult, így a WTO reformjával és az elektronikus továbbításra vonatkozó vámmoratórium meghosszabbításával kapcsolatban sem történt előrelépés. A megbeszélések során a miniszterek sajnálatukat fejezték ki a konferencia negatív kimenetele, továbbá amiatt, hogy május elején, a WTO Általános Tanácsának ülésén sem sikerült lezárni ezeket a kérdéseket.
A Tanács e kedvezőtlen fordulat ellenére újólag megerősítette a multilaterális kereskedelmi rendszer iránti határozott elkötelezettségét, és hangsúlyozta, hogy a WTO továbbra is fontos szerepet tölt be a nemzetközi kereskedelem és beruházások kiszámíthatóságának és méltányosságának a biztosításában. A miniszterek megvitatták, hogy milyen lépésekkel és stratégiával lehet előrelépni a 14. miniszteri konferencia után, elsősorban azt vizsgálva, hogy miként lehet előmozdítani az EU fő prioritásait.
A miniszterek emellett véleményt cseréltek a többoldalú fejleményekről, például az e-kereskedelemre vonatkozó ideiglenes megállapodásról és a fejlesztési célú beruházások megkönnyítéséről szóló megállapodásról is.
A miniszterek munkaebéd keretében áttekintették a többek között a Thaifölddel, Malajziával, a Fülöp-szigetekkel és az Egyesült Arab Emírségekkel folytatott kereskedelmi tárgyalások terén elért eredményeket. Lehetőségük volt felmérni azt is, hol tart a nemrégiben Indonéziával, Indiával és Ausztráliával lezárt tárgyalások véglegesítésére irányuló munka. E nagyszabású kereskedelmi megállapodások alkalmazásának gyorsabb megkezdése érdekében a miniszterek véleményt cseréltek arról, hogy miként lehetne felgyorsítani a belső uniós eljárásokat.
A Tanács általánosságban üdvözölte az EU kereskedelmi programjában a közelmúltban elért eredményeket, és hangsúlyozta, hogy az uniós preferenciális kereskedelmi hálózat kiterjesztése kritikus fontosságú az ellátási lánc rezilienciája, a globális versenyképesség és a gazdasági diverzifikáció szempontjából.
A miniszterek szintén üdvözölték, hogy a felek a nyolcadik EU–Mexikó csúcstalálkozón, 2026. május 22-én aláírták az EU és Mexikó közötti ideiglenes kereskedelmi megállapodást.
A Tanács elfogadta az általános tarifális preferenciák rendszeréről szóló rendelet felülvizsgálatát, amely rendelet keretében az EU kereskedelmi kedvezményeket nyújt a fejlődő országoknak.
