"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Nem hivatalos megbeszélések az örmény külügyminiszterrel
Az uniós külügyminiszterek munkareggeli keretében véleményt cseréltek Ararat Mirzoján örmény külügyminiszterrel. A nem hivatalos megbeszélésekre röviddel a június 7-i parlamenti választások után került sor, így a miniszterek elsősorban a példátlan orosz beavatkozás és a folyamatos hibrid támadások közepette lezajlott választások eredményével foglalkoztak.
A választások egyértelmű üzenettel zárultak: az örmény nép a béke, a szuverenitás és az Európával való szorosabb kapcsolatok mellett tette le a voksát. Oroszországnak a nagy nyomásgyakorlás és a gazdasági kényszerítés ellenére sem sikerült befolyásolnia a választást.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Külügyek Tanácsának elnöke
A miniszterek megvitatták, milyen további módokon lehet támogatni Örményország rezilienciáját, demokratikus útját és gazdasági diverzifikációját. Az Unió főképviselője hangsúlyozta, hogy az EU már most is dolgozik egy jelentős gazdasági támogatási csomagon, amelynek célja segítséget nyújtani Örményországnak ahhoz, hogy felülkerekedjen Oroszország tisztességtelen kereskedelmi korlátozásain. Elmondta azt is, hogy hamarosan elindul az EU új örményországi partnerségi missziója.
A Tanács nem hivatalos véleménycserét tartott Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel, majd megbeszélést folytatott Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújáról. Az ukrán miniszter videokonferencia útján kapcsolódott be az ülésre, és beszámolt a helyszínen tapasztalható helyzetről és Ukrajna legsürgetőbb szükségleteiről, továbbá tájékoztatást nyújtott az előző éjszaka elkövetett orosz támadásról, amelynek során támadás érte a kijevi Pecserszka lavra székesegyházát is, amely az ország egyik legjelentősebb vallási helyszíne és az UNESCO világörökségi helyszíne.
Az ezt követő miniszteri megbeszélés megmutatta, hogy az uniós miniszterek egységesek: készek továbbra is támogatni Ukrajnát és fokozni az Oroszországra gyakorolt nyomást.
A nyugati szankciók miatt Oroszországot eddig kb. 1–1,3 billió EUR veszteség érte. Ennyivel kevesebbet tudott tehát az Ukrajna elleni háborúra fordítani. A nyomásgyakorlás növelésével Oroszország nemzetközileg is elszigetelődik. Európa nem fogadhatja vörös szőnyegen a Kreml háborúját támogató orosz művészeket és sportolókat, miközben Oroszország katedrálisokat bombáz. A kultúra és a sport nem lehet az agresszió felmentésének eszköze.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Külügyek Tanácsának elnöke
A Moldovai Köztársaság destabilizálására, valamint szuverenitásának és függetlenségének aláásására vagy fenyegetésére irányuló – többek között az ország demokratikus folyamatainak aláásását célzó – tevékenységek fényében a Tanács úgy határozott, hogy korlátozó intézkedéseket vezet be hat személlyel szemben. A Tanács emellett további 34 személyt és 47 szervezetet is szankcionált. Ez a 81 tematikus jegyzékbe vétel Oroszország katonai-ipari komplexumára, az energiabevételekere, a propagandára és az emberi jogok megsértésére irányul.
A miniszterek kitértek az Oroszországgal szemben újonnan javasolt 21. szankciócsomagra is, és egyetértettek abban, hogy az azzal kapcsolatos munkának gyorsan kell haladnia.
Következő napirendi pontként a miniszterek a közel-keleti helyzetet vizsgálták a térségben kibontakozó legújabb fejlemények fényében.
Irán
A Tanács nyugtázta az Egyesült Államok és Irán közötti, frissen bejelentett keretmegállapodást, amelynek értelmében a jelenlegi tűzszünet 60 nappal meghosszabbodik, és helyreáll a Hormuzi-szorosban a hajózás szabadsága. A megállapodás értelmében a szoros várhatóan tartósan és díjmentesen nyitva marad. A Tanács rámutatott arra is, hogy további munkára van szükség Irán nukleáris- és ballisztikusrakéta-programjának megfékezéséhez.
Az Egyesült Államok és Irán által a háború befejezését és a Hormuzi-szoros újranyitását célzó megállapodás potenciális áttörést jelenthet. Teret adhat ugyanis az iráni nukleáris programról és más kritikus fontosságú kérdésekről folytatandó mélyebb tárgyalásoknak. A megbeszélések legnehezebb része még hátravan.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Külügyek Tanácsának elnöke
Az uniós külügyminiszterek áttekintették a partnerországokkal folytatott kapcsolatokat és koordinációt is. Ennek keretében kitértek többek között a főképviselő közelmúltbeli pakisztáni látogatására és az Öböl-menti országokkal fennálló kapcsolatokra is. Ezzel összefüggésben a főképviselő hangsúlyozta: az EU készen áll arra, hogy a gazdasági befolyástól a nukleáris szakértelemig terjedő eszközeivel hozzájáruljon egy fenntartható megoldáshoz.
A Tanács megvitatta a Libanonban az Izrael és a Hezbollah közötti folyamatos ellenségeskedések nyomán kialakult súlyos humanitárius helyzetet. A miniszterek véleményt cseréltek a Libanonnak és népének nyújtandó uniós támogatásról. Ilyen támogatást jelent többek között az a nemrég elfogadott bilaterális támogatási intézkedés is, amely az Európai Békekeret keretében 100 millió EUR összegű támogatást biztosít a libanoni fegyveres erőknek.
A miniszterek hangsúlyozták továbbá, hogy fontos biztosítani Libanon szuverenitását és területi integritását, és megvitatták annak lehetőségét, hogy az EU fokozottabb szerepet vállaljon az országban, többek között egy jövőbeli célzott KBVP-misszió révén.
A Tanács véleménycserét tartott Izraelről és Palesztináról. A miniszterek mély aggodalmukat fejezték ki a Gázában fennálló kritikus humanitárius helyzet miatt, és hangsúlyozták, hogy biztosítani kell a humanitárius segítségnyújtás bejutását Gázába. A Palesztina megsegítésére létrehozott adományozói csoport júliusi ülésére készülve kitértek továbbá a Palesztin Hatóság reformfolyamatához biztosított uniós támogatásra is.
A miniszterek megvitatták a romló ciszjordániai helyzetet is, különösen ami a fokozódó erőszakot és az illegális izraeli telepek terjeszkedését illeti. Azt követően, hogy a Tanács 2026. május 28-án újabb korlátozó intézkedéseket fogadott el szélsőséges izraeli telepesekkel és a Hamász vezető személyiségeivel szemben, a Tanács további szakpolitikai alternatívákról is tárgyalt: többek között új jegyzékbe vételekről és a kereskedelemmel kapcsolatos intézkedésekről.
A külügyminiszterek munkaebédjük során azt vizsgálták, hogy a jelenlegi geopolitikai fejlemények fényében hogyan alakulnak az Európai Unió és Kína közötti kapcsolatok. A véleménycsere középpontjában – az Európai Tanács 2026. június 18–19-i ülésére készülve – a külpolitikai és biztonsági szempontok álltak.
Torzító hatású támogatások, növekvő kereskedelmi egyensúlyhiányok, kvázi-monopolhelyzet a kritikus fontosságú nyersanyagok terén – és a problémák még sorolhatók. A Kínától való függőségek csökkentése nem lesz sem könnyű, sem olcsó, mégis szükséges és sürgős feladat.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Külügyek Tanácsának elnöke
Ami a külügyi vonatkozásokat illeti, a főképviselő hangsúlyozta, hogy Peking továbbra is döntő szerepet játszik Oroszország Ukrajna elleni háborújában. Az EU ezért gondosan elemzi azokat az új és ellenőrzött beszámolókat, amelyek szerint a kínai hadsereg orosz katonai személyzetet képzett ki az Ukrajnában folytatott harcra.
A Tanács megvitatta továbbá, hogy miként lehetne fellépni Kína dezinformációs tevékenységeivel szemben, és megerősíteni az európai védelmi ellátási láncokat.
Az indiai-csendes-óceáni térséget illetően az uniós miniszterek újólag megerősítették, hogy az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye egyértelműen meghatározza, mi számít jogszerű magatartásnak, és a régió biztonságának alapjául szolgál.
Az „Aktuális ügyek” napirendi pont keretében a Tanács érintette többek között az új bosznia-hercegovinai főképviselő kinevezésének folyamatát.
A miniszterek tájékoztatást kaptak az Ebola-vírus betegségnek a Kongói Demokratikus Köztársaság Kivu tartományában való újbóli megjelenéséről.
Egyéb kérdések és döntések
Az „Egyéb” napirendi pont keretében:
Lengyelország tájékoztatta a minisztereket a Balti-tengeri Államok Tanácsának tagjai ellen irányuló orosz felforgató és szabotázscselekményekről szóló, közelmúltban kiadott fehér könyvről.
Románia tájékoztatást nyújtott a tagállamoknak a délkelet-európai együttműködési folyamat hivatalba lépő román elnökségének prioritásairól.
A bolgár és a román külügyminiszter tájékoztatta kollégáit a Fekete-tengeri tengeri védelmi központról.
A Tanács úgy döntött, hogy a Moldovai Köztársaságban 2025 szeptemberében tartott parlamenti választások megzavarását célzó, Oroszország által támogatott tevékenységek miatt korlátozó intézkedéseket vezet be hat személlyel szemben.
A Tanács hivatalosan is megkötötte az EU és Kanada közötti megállapodást. Ezáltal Kanada lett az első nem európai ország, amely részt vesz a SAFE elnevezésű, beszerzéseket támogató eszközben.
A Tanács emellett következtetéseket fogadott el a Global Gateway stratégiáról. E következtetésekben újólag megerősítette, hogy a Global Gateway az Európai Unió azon globális beruházási stratégiája, amely a kölcsönösen előnyös partnerségek kiépítését, valamint a köz- és magánforrások mozgósítását célozza a globális beruházási szakadék áthidalása érdekében.
