"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Tanács a hat nyugat-balkáni partner külügyminisztereivel tartott nem hivatalos munkareggelit követően megbeszélést folytatott a Nyugat-Balkánnal fennálló kapcsolatokról.
A Tanács széles körű megbeszélést tartott az aktuális kérdésekről, többek között a legfontosabb geopolitikai fejleményekről, a régió stabilitásának és biztonságának előmozdításához fűződő közös érdekről, valamint a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) és a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) területén folytatott együttműködésről.
Az uniós miniszterek megállapodtak abban, hogy az EU – egyebek mellett a 2026. június 5-i csúcstalálkozóra is készülve – folytatni fogja a közös munkát a régióval, és konkrét lépéseket fog tenni a külpolitikai, biztonsági és védelmi kérdésekben folytatott együttműködés elmélyítése érdekében. Ez azt jelenti, hogy az EU fokozottabb támogatást nyújt a hibrid fenyegetésekkel – többek között a dezinformációval – szemben, ösztönzi a KKBP-hez való igazodást, valamint további biztonsági és védelmi partnerségekre törekszik, az Albániával és Észak-Macedóniával korábban megkötötteken túl.
A tagállamok külügyminiszterei nem hivatalos véleménycserét folytattak Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel, aki személyesen vett részt az ülésen, majd megbeszélést tartottak Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújáról.
A megbeszélés középpontjában az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás állt, és a miniszterek annak számos aspektusát érintették: a pénzügyi, katonai és energiaügyi támogatás mellett szó volt az EU által nyújtandó biztonsági garanciákról, így többek között az Európai Unió Műholdközpontjának megerősítéséről, melynek célja a tűzszünet ellenőrzése és a szankciók kijátszásának megakadályozása. A miniszterek az ukrán gyermekek hazatérésével foglalkozó nemzetközi koalíció ugyanarra a napra kitűzött magas szintű ülése előtt beszéltek az ukrán gyermekek hazatérésének támogatásáról is, és ismételten kijelentették, hogy Ukrajna uniós csatlakozása geostratégiai jelentőséggel bír.
Ukrajnának az EU-ba való felvétele nem jótékony cselekedet a részünkről, hanem befektetés a saját biztonságunkba. És ezzel világos üzenetet küldünk Putyinnak: Ukrajna európai jövője fontosabb számunkra, mint Ukrajna lerombolása Oroszország számára.
Kaja Kallas, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, a Külügyek Tanácsának elnöke
Ami az Oroszországra kifejtett nyomást illeti, a Tanács korlátozó intézkedéseket fogadott el további 16 személlyel és hét szervezettel szemben, akiket, illetve amelyeket felelősség terhel ukrán gyermekeknek az Oroszországi Föderációba és az ideiglenesen megszállt területeken belül történő szisztematikus, jogellenes áttelepítéséért és erőszakkal való elhurcolásáért.
A külügyminiszterek megállapodtak abban, hogy folytatják a munkát annak érdekében, hogy még több olyan korlátozó intézkedést hozzanak, amelyek képesek csökkenteni Oroszország bevételi forrásait. Emellett foglalkoztak a béketárgyalások kérdésével is, amelyről a következő, Cipruson tartandó nem hivatalos ülésükön további megbeszéléseket tartanak majd.
Az Ukrajnával kapcsolatos utolsó napirendi pontként a Tanács elfogadta az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójának (EUAM Ukrajna) megerősített megbízatását.
A külügyminiszterek a munkaebéd alatt véleménycserét folytattak a közel-keleti helyzetről a térségben kibontakozó legújabb fejlemények fényében.
Irán
A Tanács áttekintette az aktuális helyzetet az Öböl-menti térségben zajló ellenségeskedéseket illetően, és a térségbeli eszkalációra tekintettel megbeszélést folytatott az Öböl-menti országokkal folytatott uniós együttműködés megerősítéséről.
Az uniós miniszterek egyetértettek abban, hogy fontos elmélyíteni a kapcsolatokat mind a biztonsági és védelmi, mind a diplomáciai csatornákon keresztül. A miniszterek nyitottnak mutatkoztak arra, hogy a hajózás szabadságának garantálása érdekében az EU erőteljesebb korlátozó intézkedéseket alkalmazzon, továbbá tárgyaltak az ASPIDES művelet megerősítéséről is.
A Tanács véleménycserét tartott Izraelről és Palesztináról. A miniszterek súlyos aggodalmuknak adtak hangot a Gázában zajló humanitárius válság miatt, illetve annak nyomán, hogy elakadt a 2803. sz. ENSZ BT-határozat szerinti béketerv végrehajtása, és emlékeztettek arra, hogy a terv tekintetében továbbra is fontos a nemzetközi figyelem és szerepvállalás fenntartása, valamint hangsúlyozták, hogy biztosítani kell a humanitárius segítség bejutását. Emellett hangsúlyozták, hogy hozzá kell járulni Gáza korai helyreállításához, és támogatni kell a Palesztin Hatóság reformtörekvéseit.
Az ülés résztvevői foglalkoztak a romló ciszjordániai helyzettel és az izraeli kormány által a közelmúltban elfogadott intézkedésekkel is. Figyelemmel az egyre nagyobb méreteket öltő erőszakra és a ciszjordániai telepek terjeszkedésére, valamint az Európai Tanács márciusi következtetéseinek és a Külügyek Tanácsa áprilisi ülésén folytatott megbeszéléseknek a nyomán a főképviselő bejelentette, hogy a miniszterek politikai megállapodásra jutottak arról, hogy célzott szankciókat kell bevezetni a szélsőséges telepesekkel és a ciszjordániai telepeket támogató szervezetekkel szemben. Ezzel párhuzamosan a miniszterek megállapodtak abban is, hogy további korlátozó intézkedéseket vezetnek be a Hamász vezető személyiségeivel szemben. A Tanács ezenfelül véleményt cserélt további szakpolitikai lehetőségekről is, így többek között a telepekről érkező termékek behozatalával kapcsolatos kereskedelmi intézkedésekről.
Sikerült elmozdulnunk a régóta fennálló politikai holtpontról. Az erőszak és a szélsőségesség nem maradhat következmények nélkül.
Kaja Kallas, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, a Külügyek Tanácsának elnöke
A miniszterek napirendjén szerepelt Libanon is, ahol az Izrael és a Hezbollah közötti folyamatos ellenségeskedések következtében súlyos humanitárius helyzet alakult ki. A vezetők felszólították a két felet az április 16-i tűzszünet betartására, és ismételten hangsúlyozták: fontos tiszteletben tartani Libanon szuverenitását és területi integritását.
Nem hivatalos megbeszélés Kanada külügyminiszterével
Az ukrán gyermekek hazatérésével foglalkozó nemzetközi koalíció ülése előtt Anita Anand kanadai külügyminiszter is csatlakozott az uniós miniszterekhez, hogy nem hivatalos megbeszélést folytassanak a kétoldalú kapcsolatokról és a kölcsönös érdekű nemzetközi kérdésekben folytatott együttműködésről.
A tagállamok külügyminiszterei beszámolót hallgattak meg az aktualizált átfogó uniós fenyegetettség-elemzés eredményeiről.
Egyéb kérdések és döntések
Az „Egyéb” napirendi pont keretében a miniszterek meghallgatták:
Románia tájékoztatóját a román légtér orosz drónok általi közelmúltbeli megsértéséről és az Európai Politikai Közösség ülésének alkalmával a vertikális gázfolyosóval kapcsolatban tartott magas szintű rendezvényről
Horvátország beszámolóját a Három Tenger Kezdeményezés dubrovniki csúcstalálkozójáról és üzleti fórumáról
Olaszország és Horvátország tájékoztatóját a földközi-tengeri uniós országok (MED9) és más államok Rómában tartott, 2026. május 7-i nem hivatalos miniszteri üléséről, amelyen a felek koalíciót hoztak létre azzal a céllal, hogy a hormuzi válság közepette előmozdítsák a műtrágyákhoz való globális hozzáférést és az élelmezésbiztonságot
A Tanács a fentieken túl elfogadott két határozatot: egyet az EU–Mexikó korszerűsített globális megállapodás aláírásáról, egyet pedig az EU és Mexikó közötti ideiglenes kereskedelmi megállapodás aláírásáról.
A Szíriával való együttműködés újraindítására vonatkozó uniós kötelezettségvállalással összefüggésben a Tanács határozatot fogadott el, amelyben megszüntette az EU–Szíria együttműködési megállapodás 2011-ben bevezetett részleges felfüggesztését.
A Tanács úgy határozott, hogy további egy évvel, azaz a 2027. május 18-ig tartó időszakra meghosszabbítja az EU-t és tagállamait fenyegető kibertámadásokban közreműködő szereplőkkel szembeni uniós korlátozó intézkedéseket.
A Tanács jóváhagyta az Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság létrehozásáról szóló egyezményt.
Az ülés alkalmával
A Külügyek Tanácsa májusi ülésének végén került megrendezésre az ukrán gyermekek hazatérésével foglalkozó nemzetközi koalíció magas szintű ülése, amelynek társelnökei az Uniót képviselő Kaja Kallas főképviselő és Marta Kos bővítésért felelős biztos mellett Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter és Anita Anand kanadai külügyminiszter voltak.
Ezt követően tartották meg az első EU–Szíria magas szintű politikai párbeszédet, melynek társelnöki feladatait Kaja Kallas főképviselő, illetve Aszaad Haszan es-Sibani, a szíriai átmeneti kormány külügyminisztere és a külföldön élők ügyeiért felelős minisztere látta el. A párbeszéd lehetőséget kínált arra, hogy az EU előrelépést érjen el a Szíriával újraindított együttműködése terén, és áttekintse azokat a területeket, ahol támogatást tud nyújtani az országban zajló átmenethez.
Ez fontos jelzés az EU és Szíria közötti kapcsolatok normalizálásában. [...] Az EU gyors lépéseket tett annak érdekében, hogy az Aszad-rezsim bukását követően támogassa a politikai átmenetet és az újjáépítést.
Kaja Kallas, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, a Külügyek Tanácsának elnöke
