"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Külügyek Tanácsának a védelmi miniszterek részvételével tartott ülésére Brüsszelben került sor. A találkozón Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elnökölt.
Aktualizált fenyegetettségelemzés
A tagállamok védelmi miniszterei az ülés elején tájékoztatást kaptak az aktualizált átfogó uniós fenyegetettségelemzésről.
Az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás
A Tanács munkaebéd keretében megbeszélést folytatott az Ukrajnának nyújtott uniós katonai támogatásról a legfrissebb helyszíni fejlemények, valamint a szilárd biztonsági garanciákkal támogatott igazságos és tartós béke elérésére irányuló, folyamatban lévő diplomáciai erőfeszítések fényében.
A nem hivatalos véleménycserén a tagállami miniszterek mellett részt vett Mihajlo Fedorov ukrán védelmi miniszter (videokonferencia útján) és RadmilaŠekerinska NATO-főtitkárhelyettes (személyesen).
Az ukrán védelmi miniszter tájékoztatást nyújtott a legsürgetőbb harctéri szükségletekről, valamint az együttműködés továbbfejlesztésével és az ukrán vállalatoknak az európai védelmi technológiai és ipari bázisba való integrálásával kapcsolatos kilátásokról.
Ukrajna esete jól példázza, hogy milyen gyorsan fejlődik a modern hadviselés, és politikai döntéshozatalunk során figyelembe kell vennünk a levont tanulságokat. A védelmi innovációnak politikai prioritássá kell előlépnie.
Kaja Kallas, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, a Külügyek Tanácsának elnöke
Az ezt követő miniszteri megbeszélés középpontjában az EU és Ukrajna közötti védelmi ipari együttműködés állt, beleértve az Ukrajnát támogató hitel védelmi komponensének, az Európai Békekeretnek és más uniós eszközöknek a végrehajtását is.
A főképviselő hangsúlyozta, hogy az EU teljesíti az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatással kapcsolatos célokat, és a tervek szerint júniusban folyósítják Ukrajna részére a 90 milliárd euró összegű hitel első részletét, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna szükségleteinek kielégítése érdekében fontos folytatni a kétoldalú támogatást. A főképviselő bejelentette, hogy a tagállami védelmi miniszterek egyetértettek abban, hogy megoldásokat kell találni az Európai Békekeretből származó források mozgósítására, és e tekintetben konkrét javaslatok kerülnek majd kidolgozásra.
A főképviselő naprakész tájékoztatást nyújtott a biztonsági garanciákhoz való uniós hozzájárulásról, mely magában foglalja többek között az Európai Unió Műholdközpontjának megerősítését, valamint a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépést, a védelmi ágazat reformját és a veteránok reintegrációját célzó erőfeszítéseket támogató intézkedésekből álló „negyedik pillér” megerősítését, mely utóbbiról a tagállamok külügyminiszterei a Külügyek Tanácsának áprilisi, Luxembourgban tartott ülésén kaptak tájékoztatást.
A Tanács véleménycserét folytatott a közel-keleti helyzetről és annak az Európa biztonságára és védelmére gyakorolt hatásáról, kitérve a fenyegetésekre és a kihívásokra, valamint az alapvető védelmi képességek jelenlegi rendelkezésre állására, továbbá az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára gyakorolt hatásra.
[A] Hormuzi-szoros a háború és a béke közötti szürke zónába esik. Támogatunk minden olyan diplomáciai kezdeményezést, amelynek célja kiutat találni és megelőzni a további eszkalációt. A világ legfontosabb hajózási útvonalának lezárása tarthatatlan. Az EU régióbeli haditengerészeti műveletei létfontosságú szerepet játszhatnak az energiaáramlás és a kereskedelmi forgalom helyreállításában.
Kaja Kallas, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, a Külügyek Tanácsának elnöke
A tagállamok védelmi miniszterei áttekintették azokat a különböző diplomáciai kezdeményezéseket, amelyek a Hormuzi-szorosban a hajózás szabadságára irányulnak. A főképviselő naprakész tájékoztatást nyújtott az EUNAVFOR ASPIDES műveletről, majd a Tanács megvitatta, hogy milyen lehetőségek nyílnak a művelet megerősítésére és meghosszabbítására, amint azt a feltételek lehetővé teszik.
A libanoni helyzet szintén szerepelt a napirenden. A miniszterek megbeszélést folytattak az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Libanoni Erőinek (UNIFIL) jogállásáról, tekintettel arra, hogy az UNIFIL megbízatása 2026 végén lejár, továbbá egy uniós misszió lehetőségéről.
A délutáni ülés utolsó részében a miniszterek – az Európai Tanács 2026. márciusi következtetéseivel összhangban – megbeszélést folytattak az EU védelmi készültségi menetrendjének végrehajtásáról.
Az elrettentés akkor működik, ha hiteles. A gyengeség jelei agresszióra ösztönöznek.
Kaja Kallas, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, a Külügyek Tanácsának elnöke
A miniszteri megbeszélés előtt Micael Johansson, az Európai Repülő-, Űrhajózási, Biztonsági és Védelmi Ipari Szövetség (ASD) elnöke rövid tájékoztatót tartott.
A megbeszélés ezt követően a kiemelt képességterületekkel, valamint a védelmi felszerelések uniós szintű piacának létrehozásával kapcsolatban folyamatban lévő munka áttekintésével folytatódott.
A főképviselő hangsúlyozta, hogy fel kell számolni a védelmi készültségi menetrend végrehajtását lassító politikai és operatív akadályokat, a miniszterek pedig hangsúlyozták, hogy az iparnak megfelelő időben és léptékben eredményeket kell felmutatnia.
A Tanács az Európai Békekeret keretében a bosznia-hercegovinai fegyveres erők katonai és védelmi képességeinek megerősítését célzó, 15 millió euró értékű támogatási intézkedést fogadott el.
Az ülés előtt az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) miniszteri szinten összehívott irányítóbizottsága megvitatta az ügynökség stratégiai megerősítését.
E megbeszélés az Európai Tanács 2025. októberi és 2026. márciusi következtetésein alapult, amelyekben az Európai Tanács az EDA szerepének megerősítésére szólított fel az európai védelmi képességfejlesztés, az együttműködésen alapuló kutatás és a közös beszerzési erőfeszítések terén.
