Bel- és Igazságügyi Tanács (Igazságügy), 2026. március 6.

Főbb eredmények

Rendelet a felnőttek védelméről

A Tanács kialakította álláspontját a felnőttek védelméről szóló rendelettel kapcsolatban. A javasolt szabályok azon felnőttek jogainak védelmét hivatottak biztosítani, akik határokon átnyúló helyzetekben nem képesek megvédeni az érdekeiket, például az életkorral összefüggő betegségek – így például Alzheimer-kór – miatt.

Az új szabályok – amint elfogadásra kerülnek – garantálni fogják a védelemre vagy támogatásra szoruló felnőttek jogait az olyan, határokon átnyúló helyzetekben, mint például az ingatlanértékesítés, a külföldi egészségügyi ellátás igénybevétele vagy a valamely más tagállamba való áthelyezés. A rendelet biztosítani fogja, hogy az ilyen felnőttek EU-n belüli mozgása során érvényesüljön az egyéni autonómiához való joguk, beleértve azt a szabadságot is, hogy személyes ügyeiket és jövőbeli helyzetüket illetően saját maguk hozhassanak döntést.

• A Tanács kialakította álláspontját a kiszolgáltatott helyzetben lévő felnőttek védelmét szolgáló uniós jogszabályról (sajtóközlemény, 2026. március 6.)
• A Tanács kialakította álláspontját a gondozásra szoruló felnőttek jogi védelmének javítását célzó uniós jogszabályról (sajtóközlemény, 2025. június 12.)
• Rendelet a felnőttek védelmével kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az intézkedések elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről (részleges általános megközelítés, 2025. június 12.)

Az ügyvédek függetlensége Európában

A Tanács jogállamisági párbeszéde keretében a miniszterek véleménycserét folytattak az ügyvédek függetlenségével kapcsolatos európai helyzetről, továbbá az EU szerepéről, valamint az ügyvédi hivatás védelméről szóló egyezményről. Az ügyvédek egyre nagyobb kihívásokkal néznek szembe a függetlenségüket, a biztonságukat és a szakmai autonómiájukat illetően: például fenyegetésekkel, megfélemlítéssel, zaklatással és politikai indíttatású beavatkozással. Márpedig a függetlenségük elengedhetetlen a jogállamiság védelméhez. Ennek fényében a miniszterek megbeszélést folytattak arról, hogy miként lehet kezelni ezeket a kihívásokat mind nemzeti, mind uniós szinten, valamint arról, hogy az EU hogyan észszerűsítheti az ügyvédek védelmét célzó, meglévő eszközöket és gyakorlatokat. Az Európa Tanácsnak az ügyvédi hivatás védelméről szóló egyezménye referenciapontként szolgálhat az ügyvédek függetlenségét érintő kockázatok mérlegeléséhez.

• Jogállamiság (háttér-információk)

Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja: küzdelem az orosz büntetlenség ellen

A miniszterek véleménycserét folytattak az Ukrajnában elkövetett bűncselekmények büntetlensége elleni küzdelemről, és hangsúlyozták, hogy folytatni kell az erre irányuló erőfeszítéseket. A Bizottság tájékoztatta a minisztereket az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó különleges törvényszék létrehozása terén tett előrehaladásról. A Bizottság hangsúlyozta továbbá, hogy 2026. február 24-én – azaz pontosan négy évvel a háború kezdete után – javaslatot nyújtott be az Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság létrehozásáról szóló egyezmény megkötéséről szóló tanácsi határozatra vonatkozóan. Emellett az Eurojust is naprakész tájékoztatást nyújtott az e területen hozott intézkedésekről, ismertetve a legújabb fejleményeket.

• Oroszország Ukrajna elleni háborúja (háttér-információk)

Az EU Alapjogi Chartája

A Tanács jóváhagyta az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról szóló következtetéseket. A következtetések a Bizottság által a Charta alkalmazásáról készített 2025. évi jelentésre épülnek, középpontjukban pedig az uniós intézmények, a tagállamok és más érdekelt felek (pl. civil társadalmi szervezetek, emberijog-védők) közötti, a Charta alkalmazásának megerősítése érdekében folytatott együttműködés áll. A miniszterek kiemelték, hogy – nemzeti, regionális és helyi szinten is – többet kell tenni a Charta ismertségének, megértésének és alkalmazásának Unió-szerte történő javítása érdekében.

A miniszterek emellett véleménycserét folytattak Sirpa Rautióval, az Alapjogi Ügynökség igazgatójával arról, hogy miként lehetne jobban alkalmazni a Chartát az alapvető jogok védelme és előmozdítása érdekében.

• A Tanács következtetései az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról

  Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:

  EN
• Alapvető jogok az EU-ban (háttér-információk)

A szervezett bűnözés elleni küzdelem

A miniszterek munkaebéd keretében megbeszélést folytattak azon problémáról, hogy a bűnszervezetek egyes tagjai a börtönből is folytatják jogellenes üzleti tevékenységüket, például új kommunikációs eszközök felhasználásával vagy korrupt büntetés-végrehajtási személyzet segítségével. A megbeszélés középpontjában egyrészt a szervezett bűnözői csoportok börtönökön belüli tevékenységei által jelentett fenyegetés állt, másrészt az, hogy uniós szinten nagyobb figyelmet kell-e fordítani erre a kérdésre, különösen az információk és a bevált gyakorlatok cseréje révén.

• Bűnüldözés (háttér-információk)

Egyéb

• Az ülésen részt vett a Nemzetközi Büntetőbíróság két (Szlovéniát, illetve Franciaországot képviselő) bírája, akikkel szemben az Egyesült Államok szankciókat vezetett be, és ismertették, hogy a szankciók milyen következményekkel járnak a mindennapi életükre nézve.
• A Bizottság naprakész tájékoztatást nyújtott az Eurojust-rendelet felülvizsgálatáról, amelyet szorosan összehangolnak az Europol-rendelet, valamint a bel- és igazságügyi ügynökségekre vonatkozó uniós adatvédelmi keret felülvizsgálatával.
• Lengyelország kezdeményezést nyújtott be arra vonatkozóan, hogy január 11-ét jelöljék ki a bírói függetlenség napjává.