Skip to content

Alapvető jogok az EU-ban

Minden uniós polgárt ugyanazok az alapvető jogok illetnek meg. E jogok alapjait pedig az egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség, az emberi méltóság, a szabadság és a demokrácia elvei jelentik. Az alapvető jogokat az uniós szerződések és az Alapjogi Charta határozzák meg és rögzítik.

Az EU Alapjogi Chartája

Az EU olyan értékeken alapul, mint az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság. Ezek az értékek az EU céljának és elveinek központi elemei, és az EU elhivatottan védelmezi őket a határain belül és kívül egyaránt.

Az Alapjogi Charta rögzíti az EU-ban mindenkit megillető alapvető jogokat: azokat a személyhez fűződő, polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat, amelyek mindenkire érvényesek az EU-ban. A Charta elfogadására 2000-ben került sor, majd a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően, 2009-től vált jogilag kötelező erejűvé. Ez azt jelenti, hogy a Charta minden uniós intézményre és szervre, valamint az uniós jog végrehajtása során minden tagállamra nézve kötelező.

A Charta 50 cikkből áll, amelyek a következő területek szerint csoportosítják az alapvető jogokat:

  • méltóság
  • szabadságok
  • egyenlőség
  • szolidaritás
  • a polgárok jogai
  • igazságszolgáltatás

Ezt a Charta értelmezésére és alkalmazására vonatkozó általános rendelkezések követik.

Fehér galamb repül egy nyitott könyv mellett, a háttérben sárga körlap.

A Charta végrehajtása

A Bizottság minden évben jelentést tesz a Charta alkalmazásáról, amelyre a Tanács következtetések elfogadásával reagálhat. E következtetések általában több témával foglalkoznak, például a megkülönböztetés tilalmával, a gyermekjogokkal, a rasszizmussal és az idegengyűlölettel, valamint a nők elleni erőszakkal.

Szükség esetén az EU jogszabályokat is elfogadhat annak érdekében, hogy biztosítsa a Chartában meghatározott jogok védelmét. Ezek a jogszabályok többek között a tisztességes eljáráshoz való jogra vagy a személyes adatok védelméhez való jogra vonatkozhatnak.

Az Európai Unió csatlakozása az emberi jogok európai egyezményéhez

Az emberi jogok európai egyezménye egy nemzetközi megállapodás, amelynek célja az emberi jogok és a politikai szabadságok védelme Európa-szerte. Az egyezményt 1950-ben fogadták el, és annak mind a 27 uniós tagállam részes fele.

Annak érdekében, hogy az EU-ra és az uniós jogra ugyanazok az előírások vonatkozzanak, mint a tagállamokra, a Lisszaboni Szerződés kötelezte az Európai Uniót, hogy csatlakozzon az egyezményhez.

Az Európai Unió csatlakozásának jóvoltából az uniós polgárok és más európaiak alapvető jogai teljes körű védelmet élveznének, az alapvető értékek pedig megerősödnének. Javulna továbbá az uniós jog hatékonysága, és következetesebbé válna az alapvető jogok védelme Európában.

Az Európai Unió Bírósága megvizsgálta, hogy az egyezményhez való csatlakozásról szóló megállapodás tervezete összeegyeztethető-e az uniós szerződésekkel, és 2014. december 18-án kedvezőtlen véleményt adott. A megállapodástervezet módosított változatát szintén benyújtották az Európai Unió Bíróságához, új véleményt kérve.

A Tanács szerepe

Az alapvető jogok védelme horizontális kérdés, amely minden uniós tevékenységi területet érint. Ez azt jelenti, hogy az alapvető jogokat minden tanácsi szervnek figyelembe kell vennie a jogalkotási eljárás során végzett munkájában, függetlenül attól, hogy milyen szinten működik és milyen témákkal foglalkozik.

A Tanács ezenfelül rendelkezik egy szakosodott testülettel is, amely az alapvető jogokkal közvetlenül összefüggő kérdéseket vitatja meg: ez az alapvető és az uniós polgársági jogokkal, valamint a személyek szabad mozgásával foglalkozó munkacsoport (FREMP).

Az EU Alapjogi Ügynökségével folytatott együttműködés

A Tanács szorosan együttműködik az EU Alapjogi Ügynökségével. Ennek része:

  • a jogalapnak és az ügynökség programozási dokumentumának az elfogadása
  • az ügynökség által készített éves jelentés és a Tanács munkája szempontjából releváns egyéb tanulmányok és jelentések nyomon követése

Az ügynökség éves jelentése alapján emellett a Tanács megbeszéléseket tart, amelyek során előkészíti a Charta végrehajtásáról elfogadandó következtetéseket.

A Tanács 2022. április 5-én elfogadta az ügynökség kiterjesztett megbízatását.

Az emberi jogok védelme és előmozdítása

Az emberi jogok védelme és előmozdítása

Ponte Vasco da Gama Bridge in Lisbon, at sunset.
Shaping the EU as we know it: the Lisbon Treaty

Shaping the EU as we know it: the Lisbon Treaty

Stilizált ábra, középen egy ujjnyomattal, körülötte az uniós csillagokat idéző sárga csillagok, bináris számjegyek és egy kis lakat-ikon. Az ábra az adatvédelmet és a magánélet védelmét jelképezi az Európai Unióban.
Adatvédelem az EU-ban

Adatvédelem az EU-ban

Legutóbbi frissítés: 2025. december 4.