Az EU külső határainak megerősítése
Az EU és tagállamai konkrét intézkedések elfogadásán dolgoznak annak érdekében, hogy megóvják Európa biztonságát és megerősítsék az Unió külső határait.
Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség
Az (általában Frontex néven ismert) Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2016 októberében kezdte meg munkáját, miután az uniós vezetők 2015 szeptemberében fokozott ellenőrzéseket sürgettek a külső határokon.
Az ügynökség korábban az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség néven volt ismert, majd megváltozott a neve, tükrözve szélesebb körű felhatalmazását.
Az ügynökség szigorúan ellenőrzi az EU külső határait. Emellett együttműködik a tagállamokkal annak érdekében, hogy gyorsan azonosítani lehessen és el lehessen hárítani a külső határokat érintő biztonsági veszélyeket.
Az Európai Határ- és Parti Őrség hozzájárul:
- a migráció hatékonyabb kezeléséhez
- az EU belső biztonságának javításához
- a személyek szabad mozgása elvének védelméhez
Az EU 2019 novemberében rendeletet fogadott el az ügynökség szerepének megerősítéséről. A Frontex-rendelet néven is ismert jogszabály a következőkről rendelkezik:
- a határok integrált igazgatása
- az ügynökség szerepének növelése a visszaküldés terén
- egy készenléti alakulat létrehozása, amelynek személyzete 2021‑re 6500, 2027‑re pedig 10 000 főt számlál majd
Együttműködés harmadik országokkal
Határigazgatás: megállapodások harmadik országokkal
* A térkép nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
Az EU eddig a következő országokkal folytatott tárgyalásokat jogállásról szóló megállapodásokra irányulóan – ezek közül van, amelyik már hatályban van, és van, amelyik még aláírásra vár:
- Albánia (új, megerősített megállapodást írtak alá)
- Bosznia-Hercegovina (tárgyalásnak folynak egy új, megerősített megállapodásról)
- Moldova (a megállapodás 2022. november 1. óta hatályos)
- Montenegró (az új, megerősített megállapodást a felek aláírták, és 2023. július 1-jétől ideiglenesen alkalmazzák)
- Észak-macedón Köztársaság (a megállapodás 2023. április 1. óta hatályos)
- Szerbia (a megállapodás 2021. május 1. óta hatályos, és tárgyalások folynak egy új, megerősített megállapodásról)
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség csapatokat telepíthet és közös műveleteket végezhet szomszédos országok területén, amennyiben az Európai Unió előzőleg jogállásról szóló megállapodást köt az érintett országgal.
A harmadik országokkal folytatott együttműködés az európai integrált határigazgatási koncepció fontos eleme.
Az EU eddig az alábbi országokkal folytatott tárgyalásokat jogállásról szóló megállapodásokra irányulóan (ezek közül néhány már hatályban van, illetve aláírásra vár):
- Albánia
- Bosznia-Hercegovina
- Moldova
- Montenegró
- Észak-Macedónia
- Szerbia
Jelenleg folyamatban van az EU és Bosznia-Hercegovina, Montenegró, illetve Szerbia közötti, jogállásról szóló megállapodások újratárgyalása annak érdekében, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni a Frontexnek a 2019. évi Frontex-rendelet szerinti megerősített szerepét.
Tárgyalások kezdődtek abból a célból is, hogy jogállásról szóló megállapodások megkötésére kerüljön sor Mauritániával és Szenegállal.
- Határigazgatás: az EU megállapodást kötött Észak-Macedóniával a Frontexszel való együttműködésről (sajtóközlemény, 2023. február 24.)
- Határigazgatás: a Tanács felhatalmazást adott a Frontexszel való együttműködésről négy nyugat-balkáni partnerrel folytatandó tárgyalások megkezdésére (sajtóközlemény, 2022. november 18.)
- Moldova: a Tanács határozatot fogadott el a Frontex általi operatív támogatásról szóló megállapodás aláírásáról (sajtóközlemény, 2022. március 17.)
- A Tanács megállapodást fog aláírni Montenegróval a Frontexszel való együttműködésről (sajtóközlemény, 2023. május 15.)
- A Tanács megállapodást fog aláírni Albániával a Frontexszel való együttműködésről (sajtóközlemény, 2023. szeptember 8.)
- Szerbia: a Tanács zöld utat adott a Frontexszel való együttműködésről szóló megállapodás aláírásának (sajtóközlemény, 2024. május 30.)
Schengeni Információs Rendszer
A Schengeni Információs Rendszer (SIS) hozzájárul a belső biztonság védelméhez a schengeni országokban, amelyek között nincsenek belső határellenőrzések.
A bűnüldöző hatóságok Unió-szerte használják a Schengeni Információs Rendszert (SIS), amikor körözött vagy eltűnt személyekre és tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket kívánnak rögzíteni vagy lekérdezni. A rendszer közel 86,5 millió figyelmeztető jelzést tartalmaz, és a hatóságok 2022-ben naponta csaknem 35 millió keresést indítottak benne.
A SIS emellett utasításokat is tartalmaz a hatóságok számára arra vonatkozóan, hogy miként kell eljárniuk, amikor megtalálnak egy személyt vagy egy tárgyat, például ha:
- körözött személyt tartóztatnak le
- eltűnt, különleges bánásmódot igénylő személyt találnak meg és részesítenek védelemben
- illegálisnak minősülő, illetve lopott tárgyat foglalnak le
Az EU 2018 novemberében új szabályokat fogadott el a Schengeni Információs Rendszer (SIS) naprakésszé tétele érdekében.
A rendszer korszerűsített változata 2023 márciusában lépett működésbe. Az újdonságok között találhatjuk a következőket:
- a figyelmeztető jelzések új kategóriái
- biometrikus azonosítás, például tenyérnyomattal
- ujjnyomok
- eltűnt személyek DNS-nyilvántartása
Vízuminformációs Rendszer
A Vízuminformációs Rendszer (VIS) adatbázisa a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadási eljárásának megkönnyítésére szolgál. Segíti a vízumhatóságokat, továbbá a határforgalom-ellenőrzést végző, a menekültügyi és a migrációs hatóságokat az olyan harmadik országbeli állampolgárok ellenőrzésében, akiknek rövid távú tartózkodásra jogosító vízumra van szükségük a schengeni térségbe való beutazáshoz.
A hatóságok ezenfelül 2011 óta a biometrikus adatok megfeleltetése révén meg tudják állapítani a személyazonosságot, és ezzel meg tudják előzni a személyazonosság-lopást és a személyazonossággal való visszaélést.
Az Unió 2021 májusában a változó migrációs és biztonsági kihívásokra reagálva aktualizálta a vízuminformációs rendszerről szóló rendeletet. Az új szabályok célja:
- tovább erősíteni a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokkal kapcsolatos eljárás biztonságát
- lehetővé tenni a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a tartózkodási engedélyek rögzítését ugyanazon adatbázisban
- biztosítani az interoperabilitást a vízuminformációs rendszer és más kapcsolódó uniós rendszerek és adatbázisok között
Határregisztrációs rendszer
A Tanács 2017 novemberében elfogadta a határregisztrációs rendszerről (EES) szóló rendeletet.
A Tanács és az Európai Parlament 2025 májusában elfogadott egy ideiglenes megállapodást, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy hat hónap alatt fokozatosan vezessék be a határigazgatást szolgáló digitális rendszert, azaz az EES határregisztrációs rendszert.
A rendszer segítségével rögzíthetők a schengeni térség külső határait átlépő, EU-n kívüli állampolgárok be- és kiutazására, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok.
Az EES fokozatos bevezetése lehetővé fogja tenni, hogy a tagállamok éljenek a rendszer kínálta előnyökkel, ezzel egyidejűleg pedig időt ad a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságoknak és a közlekedési ágazat szereplőinek, hogy átálljanak a rendszer használatára. A rendelet figyelembe veszi a tagállamok eltérő igényeit.
Az új rendszert az eu-LISA (a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség) fogja kialakítani a tagállamokkal közösen, együttműködve az Európai Bizottsággal és a Frontexszel.
A határregisztrációs rendszer elősegíti majd, hogy:
- a határforgalom-ellenőrzés zökkenőmentesebbé és az utazók engedélyezett tartózkodási idejének automatikus kiszámításával hatékonyabbá váljon
- szisztematikusan és megbízhatóan meg lehessen állapítani, kik azok, akik túllépik az engedélyezett tartózkodási időt
- javuljon a belső biztonság, illetve hatékonyabb legyen a terrorizmussal és az egyéb súlyos bűncselekményekkel szembeni küzdelem, ugyanis a rendszer lehetővé teszi a bűnüldözési hatóságok számára az utas korábbi utazásainak lekérdezését
- Border management: Council and European Parliament strike agreement about progressive launch of Entry/Exit system (press release, 19 May 2025)
- A Tanács kialakította álláspontját az új digitális határigazgatási rendszer fokozatos üzembe helyezéséről (sajtóközlemény, 2025. március 5.)
- A Tanács véglegesen elfogadta a határregisztrációs rendszert (sajtóközlemény, 2017. november 20.)
- Határregisztrációs rendszer (az eu-LISA weboldala)
Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer
A Tanács 2018 szeptemberében elfogadta az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról szóló rendeletet. Az informatikai rendszert a hatóságok a vízummentesen utazók előzetes ellenőrzésére használják majd, és szükség esetén megtagadhatják a beutazási engedély kiadását.
Az ETIAS a többek között az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában működő rendszerekhez hasonló lesz, és többek között az alábbi előnyökkel fog járni:
- javul a belső biztonság
- könnyebben meg lehet előzni az illegális bevándorlást
- kevesebb közegészségügyi kockázat és a várakozási idő csökkenése a határokon
Az ETIAS kifejlesztése az eu-LISA feladata, amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség.
Az ETIAS 2026 utolsó negyedévében fogja megkezdeni működését.
Legutóbbi frissítés: 2025. március 6.