Európai gyermekgarancia: hogyan védi az EU a gyermekeket?
Európai gyermekgarancia: hogyan védi az EU a gyermekeket?
Az EU azt kívánja elérni, hogy a szegénység és a hátrányos helyzet ne öröklődjön nemzedékeken keresztül, és így minden gyermek érvényesülhessen az életben.
A rászoruló gyermekek védelme
Az európai gyermekgarancia iránymutatást és eszközöket kínál az uniós országoknak ahhoz, hogy a szegénység kockázatának kitett minden európai gyermek számára biztosítani tudják az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
5-ből 1 gyermek (18 év alatti életkor) él az Európai Unióban a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett háztartásban.
Közel 18 millió rászoruló gyermekről van szó.
Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekek
(a 18 év alatti népesség %-ában, 2019)
Adatforrás: Eurostat, 2019.
A gyermekek védelme érdekében az uniós országoknak garantálniuk kell, hogy minden rászoruló gyermek részesüljön az alábbiakban:
- ingyenes kisgyermekkori nevelés és gondozás
- ingyenes oktatás
- ingyenes egészségügyi ellátás
- tanítási naponként legalább 1 ingyenes egészséges étkezés
A gyermekek számára a következőket is biztosítani kell:
- egészséges táplálkozás
- megfelelő lakhatás
Kiút az ördögi körből
A gyermekkori hátrányos helyzet és kirekesztettség kihatással van a gyermekek későbbi érvényesülési lehetőségeire. Ahhoz, hogy minden gyermekre egyenlőbb jövő várjon, meg kell akadályozni a szegénység és a hátrányos helyzet nemzedékről nemzedékre való öröklődését.
- A gyermekek szegénységben és társadalmi kirekesztettségben nőnek fel.
- Ez hátrányos helyzetet eredményez a tanulás, a fejlődés és a készségek területén.
- Az ilyen fiatalok lemorzsolódhatnak, vagy nehezen találnak munkahelyet.
- Tartós munkanélküliségre vagy alulfizetett állás elfogadására kényszerülnek.
- Emiatt végül ők és családjuk ismét szegénységben és kirekesztettségben fognak élni.
Célirányos támogatás: tegyük jobbá minden gyermek életét
Az uniós országoknak a gyermekgaranciára vonatkozó célirányos nemzeti cselekvési terveket kell készíteniük.
A rászoruló gyermekek azonosításakor különösen az alábbi gyermekek szükségleteit kell figyelembe venniük:
- hajléktalan gyermekek
- fogyatékossággal élő vagy mentális egészségügyi problémával küzdő gyermekek
- migráns hátterű, illetve kisebbségi etnikai csoportba tartozó (különösen roma) gyermekek
- alternatív (különösen intézményi) gondozásban részesülő gyermekek
- bizonytalan családi helyzetű gyermekek
Beruházás a gyermekek jövőjébe
Az uniós országoknak az alábbiak révén kell biztosítaniuk, hogy egyetlen gyermek se maradjon hátra:
- elegendő nemzeti és uniós forrást kell e célra fordítaniuk, különösen az Európai Szociális Alap Pluszból és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból
- igénybe kell venniük a REACT-EU, az InvestEU és adott esetben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásait
A leginkább érintett országoknak az Európai Szociális Alap Pluszból származó költségvetésük legalább 5%-át kell a gyermekeket sújtó szegénység és társadalmi kirekesztettség elleni küzdelemre fordítaniuk.
Az EU szociális céljaihoz való hozzájárulás
A szociális jogok európai pillére
11. alapelv: Gyermekgondozás és a gyermekek támogatása
A gyermekeknek joguk van a megfizethető, minőségi kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz.
A gyermekeknek joguk van a szegénység elleni védelemhez. A hátrányos helyzetű gyermekeknek joguk van az esélyegyenlőséget javító különleges intézkedésekhez.
Uniós cél
A szegénység csökkentése
legalább 15 millió fővel, ezen belül pedig legalább 5 millió gyermekkel kell csökkenteni 2030-ra a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők számát
Az EU gyermekjogi stratégiája
Európában és világszerte minden gyermeknek azonos jogokat kell élveznie, valamint mindenféle megkülönböztetéstől és megfélemlítéstől mentesen kell élnie.
Az Európai gyermekgarancia az EU gyermekjogi stratégiájának szerves része.