Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2017.10.9., 2017. október 9.

Főbb eredmények

Halászat

A Tanács politikai megállapodásra jutott a 2018. évi balti-tengeri halászati lehetőségekről.

Az egész napos tárgyalást követően a miniszterek megállapodtak az úgynevezett „teljes kifogható mennyiségről”, azaz arról, hogy az uniós halászok jövőre legfeljebb mennyi halat foghatnak ki a Balti-tenger tíz fő kereskedelmi állományából.

„A halászati lehetőségek meghatározása lehetetlennek tűnő feladat. Mégis sikerült teljesítenünk, mégpedig a közös halászati politika által meghatározott célok, a Balti-tengerre vonatkozó terv rendelkezései és a tudományos szakvélemények teljes körű tiszteletben tartása mellett. A megállapodás végső változatában a gazdasági és a környezeti fenntarthatóság szempontjai egyaránt érvényesülnek.”

Siim Kiisler, az Észt Köztársaság környezetvédelmi minisztere, a Tanács elnöke

A miniszterek eszmét cseréltek arról is, hogy milyen álláspontot képviseljen az Unió az EU és Norvégia közötti kétoldalú halászati megállapodás keretében tartandó éves konzultáción, valamint az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) 2017. november 14. és 21. között Marokkóban megrendezendő éves ülésén.

• Teljes kifogható mennyiségek és halászati lehetőségek (háttér-információk)

Mezőgazdaság

A Bizottság tájékoztatta a Tanácsot a legfontosabb mezőgazdasági ágazatokat érintő legfrissebb fejleményekről. A miniszterek összességében egyetértettek a Bizottság azon következtetésével, hogy a piacok fellendülőben vannak, de azt is leszögezték, hogy szigorúan figyelemmel kell kísérni a többek között a következőkkel kapcsolatos fejleményeket: az uniós cukorkvóta megszüntetése, a több tagállamot érintő problematikus éghajlati körülmények és az afrikai sertéspestis. A vita során a miniszterek tájékoztatást kaptak a Mercosurral kötendő szabadkereskedelmi megállapodásról is.

A Tanács tagjai ezt követően eszmét cseréltek arról, hogy milyen szerepet játszhat a mezőgazdaság a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend végrehajtásában, és hogy milyen hatással lesz ez a menetrend az uniós mezőgazdaságra, különösen a majdani új közös agrárpolitikát illetően.
Az ezt követő vita során a miniszterek általánosságban egyetértettek abban, hogy a mezőgazdaság központi szerepet játszik több fenntartható fejlesztési cél megvalósításában, és hogy tovább kell fejleszteni az agrárpolitikai eszközöket egyrészt e célok elérése érdekében, másrészt hogy segítségükkel könnyebben tudjunk reagálni az élelmezésbiztonsággal és az éghajlatváltozással összefüggő új kihívásokra.

„A mezőgazdaság jelentős mértékben hozzájárulhat a fenntartható és inkluzív növekedéshez, mivel munkahelyeket teremt az agrár-élelmiszeripari ágazatban és biztosítja a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást.”

Tarmo Tamm, az Észt Köztársaság vidékügyi minisztere, a Tanács elnöke

A napirenden szereplő egyéb témák

A miniszterek tájékoztatást kaptak egy sor egyéb témában is. Értesültek például a finpronillal szennyezett tojások ügyében tett lépésekről, a kisebb jelentőségű felhasználásokkal kapcsolatos uniós koordinációs eszköz finanszírozásáról, az Egyesült Államok által a Spanyolországból származó fekete étkezési olajbogyóval kapcsolatban indított szubvencióellenes és dömpingellenes eljárásról, a fenntartható és erdőirtástól mentes ellátási láncokról, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alap végrehajtásának aktuális helyzetéről.