Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2020. szeptember 21.

Főbb eredmények

A miniszterek brüsszeli találkozójukon továbbléptek a 2020 utáni közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó reformcsomag megvitatásában annak érdekében, hogy 2020 októberében el lehessen fogadni a tanácsi általános megközelítést. Kitértek a mezőgazdaság kereskedelmi vonatkozású kérdéseire is, kiemelt figyelmet fordítva a harmadik országokkal folytatott, szabadkereskedelmi megállapodások kötésére irányuló közelmúltbeli, illetve soron következő tárgyalásokra.

A KAP-reformról folytatott mai megbeszéléseken sikerült jó ütemben haladnunk; bizakodó vagyok a tekintetben, hogy a következő ülésünkön el fogjuk tudni fogadni a tanácsi általános megközelítést. A miniszterek körében széles körű volt az egyetértés és a támogatás azt illetően, hogy októberben valóban sor kerülhet erre. Egyes kérdéseket még meg kell vitatnunk, de örömmel láttam, hogy van bizonyos mértékű hajlandóság a kompromisszumra. Egy dolog változatlan: a figyelmünk középpontjában továbbra is – a környezetbarátabb gyakorlatokra való átállás során is – az európai mezőgazdasági termelők versenyképességének a megőrzése áll. Nem hagyhatunk semmiféle kétséget afelől, hogy a zöldítéssel kapcsolatos ambícióink reálisak és megvalósíthatóak az európai gazdák számára.

Julia Klöckner, Németország élelmiszerügyi és mezőgazdasági minisztere

A délelőtti ülés során a miniszterek véleménycserét tartottak a KAP reformjának három eleméről: a zöldítési struktúráról, az Európai Tanács többéves pénzügyi keretről szóló következtetéseinek a közvetlen kifizetések jövőbeli rendszerébe való beépítéséről, valamint az új teljesítési modellről. Bár egyes kérdésekben eltérő volt a miniszterek véleménye, szilárd volt köztük az egyetértés a tanácsi általános megközelítésről való októberi megállapodás célját illetően. Sokan közülük elismerték felszólalásaikban, hogy az elnökség által előterjesztett javaslatok a megfelelő irányba tett lépést jelentenek. E javaslatok közé tartozott többek között egy, a nem termelési célú területek részarányára vonatkozó, uniós szinten érvényesítendő minimum bevezetése, valamint a rugalmasabb, önkéntes megközelítés alkalmazása a közvetlen kifizetések maximálását illetően. A miniszterek részben üdvözölték a kötelező ökorendszerek kétéves kísérleti szakasz alkalmazása melletti bevezetésével kapcsolatos javaslatot is. Az új teljesítési modell tekintetében a miniszterek elismerték az eddig elért eredményeket, ugyanakkor úgy vélték, hogy további megbeszélésekre van szükség a következő konkrét kérdésekben: a nemzeti stratégiai tervek jóváhagyási folyamata és általánosabban a szakpolitika egyszerűsítésének szükségessége.

Kereskedelmi vonatkozású mezőgazdasági kérdések

Az Európai Bizottság ismertetője alapján a miniszterek megvitatták a harmadik országokkal kötendő uniós szabadkereskedelmi megállapodásokkal és partnerségekkel kapcsolatos, folyamatban lévő tárgyalások legfrissebb fejleményeit. Meghallgatták az Európai Bizottság tájékoztatását arról, hogy 2020 első hónapjaiban a közelmúltban kötött megállapodásoknak köszönhetően megnőtt az agrár-élelmiszeripari termékek uniós exportja. A miniszterek közül sokan határozott támogatásukat fejezték ki – különösen a jelenlegi Covid19-világjárványt szem előtt tartva – az Európai Bizottság azon erőfeszítései iránt, amelyek a nyílt, tisztességes és fenntartható kereskedelmi megállapodások harmadik országokkal való megkötését célozzák.

Egyéb kérdések

A miniszterek az alábbi kérdéseket is érintették:

• Franciaország nyilatkozatot terjesztett elő a növényi fehérjék európai fejlesztésének szükségességéről, az erőteljes importfüggőség csökkentése érdekében.
• Spanyolország ismételten kérte, hogy a következő többéves pénzügyi keretben tartsák fenn a legkülső régióknak szentelt program jelenlegi költségvetését.
• A Cseh Köztársaság és Olaszország ismertetett egy sor alkalmazni kívánt elvet a csomagolások elülső részén feltüntetendő tápértékjelöléssel kapcsolatban.
• A Cseh Köztársaság felkérte az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot arra vonatkozóan, hogy az EU-ban 2030-ra tilos legyen a ketrecben tartott tojótyúkoktól származó tojások termelése.
• Németország ismertette az afrikai sertéspestissel kapcsolatos németországi helyzetet és a meghozott intézkedéseket.
• A Cseh Köztársaság feljegyzést nyújtott be a sertéstenyésztési ágazat helyzetéről, és felkérte az Európai Bizottságot, hogy készítsen részletes elemzést.