"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
A mezőgazdasági és halászati miniszterek videokonferenciája, 2020. november 16.
Főbb eredmények
A mezőgazdasági és halászati miniszterek nem hivatalos videokonferencia keretében a következő fontosabb témákat vitatták meg: fenntartható élelmiszerrendszerek, az európai mezőgazdasági piac helyzete, valamint a Covid19-cel és az afrikai sertéspestissel kapcsolatos konkrét kihívások. A miniszterek érintették az erdészeti vonatkozású uniós szakpolitikákat és az uniós erdőgazdálkodási stratégiát is.
Az európai agrár-élelmiszeripari ágazat napjainkban szerteágazó kihívásokkal szembesül. A tagállamok közötti koordinációra a különböző szinteken minden eddiginél nagyobb szükség van. Gondoskodnunk kell az agrár-élelmiszeripari, a környezetvédelmi és az egészségügyi politikáink összehangolásáról, és arról, hogy továbbra is megosszuk egymással az olyan gyorsan változó, illetve adott esetben példátlan helyzetekre vonatkozó információkat, mint a Covid19-világjárvány.
Julia Klöckner, Németország szövetségi élelmiszerügyi és mezőgazdasági minisztere
A délelőtti ülés során az EU Tanácsának elnöksége az Európai Bizottsággal együtt tájékoztatta a minisztereket arról, hogy az EU-ban milyen előrelépéseket sikerült tenni az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-pazarlás kezelése terén. Az elnökség felhívta a figyelmet arra, hogy a tagállamok most már rendelkeznek olyan megfelelő nemzeti stratégiákkal és tervekkel, amelyekben az élelmiszer-adományozás is e stratégiák kulcsfontosságú elemeként jelenik meg. A miniszterek utaltak arra, hogy a Covid19 milyen hatást gyakorol az élelmiszer-veszteségre és -pazarlásra, az elnökség pedig hangsúlyozta, hogy el kell kerülni az élelmiszer felhalmozását annak érdekében, hogy az mindenki számára hozzáférhető maradjon. A Bizottság jelezte, hogy 2021 utánra is kész kiterjeszteni az élelmiszer-veszteséggel és élelmiszer-pazarlással foglalkozó uniós platform megbízatását.
A dán delegáció tájékoztatta a minisztereket az országban a nyércekkel és a Covid19-cel kapcsolatban kialakult aktuális helyzetről, és kifejtette, hogy a vírus mutálódott változatával fertőződött nyércek milyen kockázatot jelenthetnek a Covid19 elleni oltóanyagok hatékonyságára nézve. A miniszterek egyetértettek abban, hogy ez európai egészségügyi probléma, nem csupán állatjóléti kérdés. Az elnökség kijelentette, hogy folytatni kell az ezzel a kérdéssel kapcsolatos információk megosztását, és a jövőben célszerű vitát szervezni az európai nyérctenyésztésről.
A cseh és a lengyel delegáció tájékoztatta a minisztereket a Bizottsághoz intézett arról a kérésükről, amely az afrikai sertéspestis elleni küzdelem további koordinációjára és a kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentésére irányul, különös tekintettel a társfinanszírozással kapcsolatos eljárásokra. A miniszterek széleskörűen támogatták ezt a kezdeményezést, kiemelve, hogy több koordinációs intézkedésre van szükség, ami hozzájárul majd, hogy a tagállamok leküzdhessék és felszámolhassák az afrikai sertéspestist.
A Bizottság arról is tájékoztatta a minisztereket, hogy milyen eredménnyel zárult „a termelőtől a fogyasztóig” elnevezésű konferencia, amelyet a Bizottság rendezett 2020. október 15–16-án. Egyes miniszterek felkérték a Bizottságot, hogy végezzen releváns hatásvizsgálatokat, és hangsúlyozták annak fontosságát, hogy az összes érdekelt fél vegyen részt a stratégiában. A miniszterek emellett megragadták az alkalmat, hogy felvilágosítást kérjenek a Bizottságtól arról, hogy vissza kívánja-e vonni a 2020 utáni KAP-ra vonatkozó reformcsomagra irányuló javaslatát, Sztella Kiriakidész biztos azonban elutasította ezt az elképzelést.
Az élelmiszerrendszerekről szóló, jövőre megrendezendő ENSZ-csúcstalálkozóhoz való uniós hozzájárulás előkészítése céljából az elnökség meghívta az ENSZ-főtitkárnak a csúcstalálkozóért felelős különmegbízottját, dr. Agnes Kalibatát, aki tájékoztatta a minisztereket a csúcstalálkozó előkészületeiről és célkitűzéseiről. A miniszterek hangsúlyozták, hogy a zöld megállapodás és „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia milyen fontos szerepet játszik a fenntartható élelmiszerrendszerekre való globális átállás felgyorsításában. Olyan ambiciózus csúcstalálkozóra szólítottak fel, amelyen az összes érdekelt fél találkozhat egymással. A Tanács a tervek szerint 2021 tavaszán idevágó következtetéseket fogad el, amelyben meghatározza majd a csúcstalálkozó fő szakpolitikai prioritásait.
A miniszterek üdvözölték továbbá az erdészeti vonatkozású uniós szakpolitikákról és a 2020 utáni uniós erdőgazdálkodási stratégiáról szóló, nemrégiben elfogadott tanácsi következtetéseket, amely kiemeli, hogy az erdők mennyire fontosak az éghajlatvédelem és a biológiai sokféleség szempontjából. Több miniszter kifejtette, hogy az uniós erdőgazdálkodási stratégiát össze kell hangolni a többi releváns stratégiával, például a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiával. A miniszterek széleskörűen támogatták az erdészeti vonatkozású szakpolitikák EU-n belüli koordinációjának javítását is, amint az a következtetésekben is szerepel.
A miniszterek véleménycserét tartottak a Bizottság beszámolója és a tagállamoktól kapott írásbeli észrevételek alapján. A miniszterek több olyan tényezőt is felvázoltak, amely nyomást gyakorol nem egy agrár-élelmiszeripari piacra, többek között a (több miniszter által is említett) sertéshús, a marhahús és a baromfihús piacára, a borpiacra, valamint a tej- és tejtermékpiacra. Egyes delegációk gyors beavatkozásokat sürgettek, hogy sikeresen lehessen kezelni az egyre súlyosabb kihívásokat, ideértve a Covid19-világjárvány második hullámát, a szálloda- és vendéglátóipari ágazat bezárását, az afrikai sertéspestist, valamint a már hatályos és a küszöbön álló kereskedelmi korlátozásokat is. Az osztrák delegáció tájékoztatta továbbá a minisztereket az EU–Mercosur társulási megállapodás mezőgazdasági hatásairól; több delegáció olyan kiegyensúlyozott uniós kereskedelmi megállapodásokért emelt szót, amelyek fenntartják az EU révén elért magas szintű környezetvédelmi normákat. Néhány delegáció ugyanakkor azt az álláspontot támogatta, hogy érdemes figyelembe venni az ilyen megállapodásokban rejlő jelentős gazdasági potenciált.
Az európai agrár-élelmiszeripari ágazat napjainkban szerteágazó kihívásokkal szembesül. A tagállamok közötti koordinációra a különböző szinteken minden eddiginél nagyobb szükség van. Gondoskodnunk kell az agrár-élelmiszeripari, a környezetvédelmi és az egészségügyi politikáink összehangolásáról, és arról, hogy továbbra is megosszuk egymással az olyan gyorsan változó, illetve adott esetben példátlan helyzetekre vonatkozó információkat, mint a Covid19-világjárvány.