"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Versenyképességi Tanács (Belső piac és Ipar), 2025. március 12.
Főbb eredmények
Európai ipar – a versenyképességi iránytű és a tisztaipar-megállapodás
A miniszterek vitát tartottak arról, hogy miként lehet versenyképesebbé tenni az európai ipart. A véleménycsere a január 29-én közzétett versenyképességi iránytűre, valamint a február 26-án közzétett tisztaipar-megállapodásra épült. A miniszterek a két dokumentumban javasolt számos intézkedéssel egyetértettek, többek között ami a következőket illeti: dekarbonizáció, az ipari versenyképesség növelése, körforgásos gazdaság (a kritikus nyersanyagok visszanyerése és a hulladék csökkentése érdekében), az energiaellátás diverzifikálása, több beruházás a hálózatokba és a tárolási infrastruktúrákba, vezető piacok létrehozása a zöld termékek számára (a közbeszerzéseket is beleértve), magas színvonalú munkahelyek létrehozása, a készségek védelme, az egységes piac széttagoltságának megelőzése, valamint a nyersanyagokhoz, az ellátási láncokhoz és a szabadkereskedelemhez való hozzáférést garantáló nemzetközi megállapodások.
Az európai gazdaság fordulóponthoz érkezett. Az iparunk kedvezőtlen feltételek veszélyes elegyével néz szembe: magas energiaárakkal, harmadik országok általi tisztességtelen versennyel, valamint az EU és a globális versenytársak között egyre mélyülő innovációs szakadékkal. Ma átvesszük a stafétát a Bizottságtól. Itt az idő, hogy a szavakat tettekre váltsuk, hogy a vitától eljussunk a valódi megoldásokig. Még sok a tennivaló, de jó úton járunk afelé, hogy maradéktalanul ki tudjuk aknázni az európai gazdaságban rejlő potenciált.
Krzysztof Paszyk, Lengyelország gazdaságfejlesztési és technológiai minisztere
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
Úton a korszerűsített egységes piacra vonatkozó horizontális stratégia felé: cselekvési terv szükséges a szolgáltatásokra vonatkozóan
A miniszterek politikai vitát tartottak az egységes piacra vonatkozó, készülő stratégiáról, és eközben különös figyelmet szenteltek egy, a szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési tervnek. E megbeszélés az egységes piacról és a versenyképességről szóló, január 29-én közzétett éves jelentésre épült. A miniszterek a vita során konkrét észrevételekkel segítették az egységes piacra vonatkozó új horizontális stratégia kidolgozását, amelyet a Bizottság májusban tervez közzétenni. A miniszterek egyebek mellett támogatták azt az ötletet, hogy a stratégiába kerüljön be a szolgáltatásokra vonatkozó – világos célkitűzéseket és határidőket tartalmazó – menetrend. Sok delegáció hangsúlyozta a szakmai képesítések kölcsönös elismerésének és a munkavállalók mobilitásának fontosságát. Számos miniszter rámutatott továbbá a hatékony engedélyezési eljárások, az építőipar, valamint az uniós szabályok – különösen a szolgáltatásokról szóló irányelv – állhatatos végrehajtásának jelentőségére. Több delegáció szorgalmazta emellett, hogy minden rendelkezésre álló digitális eszközt maradéktalanul fel kell használni arra, hogy a szolgáltatások nagyobb mértékben integrálódjanak az egységes piacba.
A biztonságos és fenntartható elektronikus kereskedelem átfogó uniós eszköztára
A miniszterek munkaebéd keretében véleménycserét folytattak a Bizottság által február 5-én előterjesztett, „A biztonságos és fenntartható elektronikus kereskedelem átfogó uniós eszköztára” című közleményről.
A miniszterek megvitatták a Bizottság által február 26-án javasolt egyszerűsítési intézkedéseket (azaz az ún. omnibusz csomagokat). Ennek során kitértek arra is, hogy vajon az „omnibusz módszernek” köszönhetően a gyakorlatban is gyorsan egyszerűbbé válnak-e a szabályok az érintettek számára, valamint hogy miként lehet biztosítani, hogy az egyszerűsítési intézkedéseket európai és nemzeti szinten is prioritásként kezeljék. A miniszterek az európai jogalkotás más olyan területeit is megvizsgálták, amelyeken egyszerűsíteni kell a szabályokat ahhoz, hogy erősödjön az uniós vállalatok – és főként a kkv-k – versenyképessége. A Bizottság korábban ígéretet tett arra, hogy intézkedéseket javasol a vállalatok beszámolási kötelezettségeinek 25%-os (a kkv-k esetében 35%-os) csökkentése érdekében. Ezen intézkedések sorát nyitják meg a február 26-án előterjesztett első omnibusz egyszerűsítési csomagok (amelyek közül az egyik a fenntarthatósági intézkedésekre, a másik a finanszírozásra vonatkozik).
Versenyképes és dekarbonizált uniós ipar a CBAM összefüggésében
A miniszterek az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus összefüggésében is véleményt cseréltek az iparpolitikáról. E mechanizmus (angol rövidítése: CBAM) az EU eszköze az EU-ba belépő karbonintenzív áruk előállítása során kibocsátott szén-dioxid méltányos beárazására, valamint a nem uniós országokban a környezetkímélőbb gyártási folyamatok ösztönzésére. A miniszterek megvitatták a CBAM-rendelet megerősítését célzó különböző elképzeléseket, amelyek például a következőkre vonatkoztak: az adminisztratív terhek csökkentése, a megfelelő hatály, a rendelet hatályának kiterjesztése a továbbfeldolgozott termékekre, a kibocsátásáthelyezés elleni küzdelem, az intézkedések kijátszásának megakadályozása, valamint fellépés a közvetett kibocsátások ellen.
„Irány az 55%!”: az EU elképzelése az EU-n kívüli kibocsátás kezelésére (Infografika)
Egyéb
Az egységes piacra vonatkozó új horizontális stratégia terve
Az egységes piaci stratégiáról szóló vitát egy tájékoztató követte, amelynek napirendre tűzését Csehország, Észtország, Finnország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lettország, Litvánia, Málta, Németország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia kérte. Az említett delegációk olyan konkrét intézkedésekre tettek javaslatot a készülő egységes piaci stratégiával kapcsolatban, amelyekkel javítani lehet az egységes piac működését.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
Európa ipari jövőjének újjáélesztése: a versenyképesség és a reziliencia megerősítése
Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia azt kérte, hogy a beharangozott Európai Versenyképességi Alapnak legyen egy ipari pillére is. Ez segítene a technológiai vezető szerep előmozdításában, az ellátási láncok biztosításában, valamint annak garantálásában, hogy Európa a legfontosabb globális ipari szereplők között maradjon.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
A Bizottság előterjesztette az európai gépjárműiparra vonatkozó, március 5-én közzétett cselekvési tervét.
Az európai vegyipar riasztó helyzete – e stratégiai ágazat a kritikus fontosságú vegyi anyagokról szóló külön uniós jogszabályt igényel
Csehország, Franciaország, Hollandia, Magyarország, Olaszország, Románia, Spanyolország és Szlovákia ráirányította a figyelmet a vegyiparban jelenleg megfigyelhető válságra (a termelés 12%-kal visszaesett, 50 000 álláshely van veszélyben csak a petrolkémiai ágazatban), és intézkedéseket javasolt az iparág támogatására.
