Versenyképességi Tanács (Kutatás és Űrpolitika), 2024. november 29.

Főbb eredmények

Kutatás

Az EU versenyképességének fokozása, valamint az Európai Kutatási Térség megerősítése és széttagoltságának megszüntetése

A Versenyképességi Tanács kutatással foglalkozó ülésének elején a kutatásért felelős miniszterek jóváhagyták az EU versenyképességének fokozásáról, valamint az Európai Kutatási Térség megerősítéséről és széttagoltságának megszüntetéséről szóló tanácsi következtetéseket.

A miniszterek újólag kijelentették: elkötelezettek amellett, hogy a kutatási és innovációs (K+I) politikák javítása révén 2050-re megerősítsék az EU versenyképességét, jólétét és klímasemlegességét. A következtetésekben a Tanács hangsúlyozza, hogy támogatni kell a tudományos kiválóságot és a diszruptív innovációt, továbbá kezelni kell az olyan kihívásokat, mint a zöld és digitális átállás, valamint a gazdasági biztonság. A Tanács emellett a tagállamok közötti szakadék csökkentését és a K+I-beruházások növelését sürgeti annak érdekében, hogy 2030-ra elérjük a GDP 3%-ában meghatározott célt, továbbá szorgalmazza a nemzeti és az uniós szintű együttműködést. Rámutat, hogy a tudás, a tehetség és a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal fontos szerepet játszik a versenyképességnek és az EU globális pozíciójának a megerősítésében. Az Európai Kutatási Térség (EKT) létfontosságú lesz a K+I-ökoszisztéma széttagoltságának csökkentése és a tagállamok közötti együttműködés fokozása szempontjából. A szöveg szorgalmazza az EKT irányításának javítását olyan területeken, mint a nyílt tudomány, az innovációs ökoszisztémák és a kutatási infrastruktúrák, valamint a tehetségek cirkulációjának és a kutatók mobilitásának az előmozdítását. Végezetül kiemeli, hogy az induló innovatív vállalkozások számára befektetőbarát környezetet kell teremteni, ezenkívül ösztönözni kell a magánberuházásokat, az európai technológiai növekedéshez pedig rugalmas finanszírozást kell biztosítani.

• A Tanács következtetései az EU versenyképességének fokozásáról, valamint az Európai Kutatási Térség megerősítéséről és széttagoltságának megszüntetéséről
• Az EKT szakpolitikai programja, 2022–2024 (angol nyelvű kiadvány)
• Európai Kutatási Térség (háttér-információk)

A Közép- és Kelet-Európában rejlő bioökonómiai potenciál kiaknázása

A miniszterek jóváhagyták a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak, az élelmiszerrendszerek biztonságának és a bioökonómia elterjesztésének a Közép- és Kelet-Európában rejlő potenciál kiaknázásával történő előmozdítását célzó, lehetséges páneurópai kutatási és innovációs kezdeményezésről szóló tanácsi következtetéseket.

A Tanács a következtetésekben hangsúlyozza, hogy a fenntartható biomassza-termelés elengedhetetlen az európai zöld megállapodás 2030-ra és 2050-re kitűzött céljainak eléréséhez, valamint Európa versenyképességének a körforgásos bioökonómia révén történő fokozásához. A Tanács erőteljesebb nemzetközi együttműködésre szólít fel – különösen a szomszédos országokkal (a Nyugat-Balkánnal és a tagjelölt országokkal) – az erőforrás-gazdálkodás és az élelmezésbiztonság terén jelentkező kihívások kezelése érdekében, és elismeri, hogy a BIOEAST – a közép- és kelet-európai országokat a körforgásos bioökonómia előmozdítása érdekében egyesítő kezdeményezés – jelentős szerepet tölt be a kutatások koordinálásában. A Tanács végezetül felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, szükség van-e a bioökonómia területén egy új K+I-kezdeményezésre, és vizsgálja meg annak megvalósíthatóságát.

• A Tanács következtetései az EU versenyképességének fokozásáról, valamint az Európai Kutatási Térség megerősítéséről és széttagoltságának megszüntetéséről
• A BIOEAST weboldala

Fejlett anyagok

A miniszterek a fejlett anyagokról szóló bizottsági közleményről megfogalmazott tanácsi következtetéseket is jóváhagyták.

A Tanács üdvözli a fejlett anyagok iránti növekvő európai keresletről szóló bizottsági közleményt, és a fejlett anyagok ökoszisztémájának továbbfejlesztése érdekében a kutatás és az innováció felgyorsítását sürgeti. Ezeknek az anyagoknak biztonságosnak, fenntarthatónak és erőforrás-hatékonynak kell lenniük a zöld megállapodás és a körforgásos gazdaság támogatása érdekében. A Tanács felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák a kutatásbiztonságot, határozzanak meg közös célkitűzéseket, és adott esetben aktualizálják a K+I prioritási területeit. Figyelembe veszi azt a javaslatot, hogy a meglévő infrastruktúrákra, például az EuroHPC-re és az európai nyílt tudományosadat-felhőre építve a fejlett anyagokkal foglalkozó digitális infrastruktúrát kellene létrehozni. A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a fejlett anyagokkal foglalkozó Technológiai Tanács felállításakor ügyeljen arra, hogy a tagállamokra ne nehezedjenek adminisztratív terhek. Hangsúlyozza, hogy szükség van a köz- és a magánszektor beruházásaira, és a magánfinanszírozás bevonzásához olyan kezdeményezéseket lehetne felhasználni, mint az „Innovatív anyagok az EU számára” elnevezésű partnerség vagy a közös európai érdeket szolgáló projektek. A Tanács emellett szorgalmazza az uniós alapok közötti erőteljesebb szinergiákat, az innovátorok és a kkv-k támogatását, valamint a munkaerő készségfejlesztését, és nyugtázza a Fejlett Anyagok Akadémiájának elindítását. Végül pedig rámutat a fejlett anyagok etikai és társadalmi következményeire, beleértve az egészségre és a környezetre gyakorolt hatásukat is.

• A Tanács következtetései a fejlett anyagokról szóló bizottsági közleményről
• A Bizottság közleménye – Fejlett anyagok az ipari vezető szerepért

A kutatás és az innováció hozzájárulása az EU versenyképességéhez

A miniszterek irányadó vitát tartottak arról, hogy a kutatás és az innováció miként járul hozzá az EU versenyképességéhez. A vita keretét a magyar elnökség által készített feljegyzés képezte.

Az elnökség ebben emlékeztetett arra, hogy Mario Draghi „Az európai versenyképesség jövője” című jelentésében rámutat, hogy a kutatás és az innováció döntő szerepet játszik Európa termelékenységének és versenyképességének előmozdításában, és hangsúlyozza, hogy meg kell szüntetni a világ többi gazdaságához képest fennálló innovációs szakadékot. A Draghi-jelentés számos intézkedést javasol az európai innováció hiányosságainak kezelése és az ökoszisztéma működtetése érdekében.

Ezek közé tartozik:

• az innováció, az induló és a növekvő innovatív vállalkozások finanszírozásának javítása
• egyszerűbb és hatékonyabb 10. K+I keretprogram kidolgozása
• a tudományos kiválóság előmozdítása beruházás egy világelső kutatási infrastruktúrába
• a szakpolitikák jobb koordinációja annak érdekében, hogy a K+F-re fordított összegek elérjék a GDP 3%-át a szabályozási keret egyszerűsítése

A miniszterek három témával kapcsolatban fejtették ki a véleményüket:

• a Draghi-jelentés főbb pontjai és végrehajtásuk módja
• a kiválóság előmozdítása az inkluzivitás és a hozzáférhetőség megőrzése mellett, valamint a K+I-ből fakadó közös előnyök és jóllét
• a K+I-célú magántőke mozgósításának módjai

Valamennyi miniszter üdvözölte a Draghi-jelentés elemzését, és egyetértett abban, hogy a kutatás és az innováció elengedhetetlen az EU versenyképességének javításához és a főbb globális gazdasági szereplőkhöz képest fennálló innovációs szakadék csökkentéséhez. Számos miniszter beszámolt arról, tagállama milyen intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy a kutatásra szánt források elérjék a GDP 3%-át. Jónéhány delegáció szerint azonban magánberuházások nélkül ez a cél veszélybe kerülhet. A miniszterek fontosnak tartották egy kevesebb adminisztratív teherrel járó, jobb szabályozási keret kialakítását a magánberuházások bevonzására, és kijelentették, hogy több ösztönzőre és a valódi tőkepiaci unió megteremtésére van szükség. Az elnökség meglátása szerint a kutatási szakpolitikában egyaránt helyet kell kapnia a kiválóságnak és az inkluzivitásnak. Végezetül számos delegáció egyetértett abban, hogy most kell cselekedni.

• Elnökségi feljegyzés: „A kutatás és az innováció hozzájárulása az Európai Unió versenyképességéhez: az európai versenyképesség jövőjéről szóló jelentés ajánlásai nyomán hozott intézkedések”

Egyéb

Az Európai Kutatási Tanács (EKT) függetlensége

A dán delegáció – 22 delegáció támogatásával – tájékoztatót tartott „Az Európai Kutatási Tanács (EKT) függetlenségének megerősítése” címmel.

A soron következő elnökség programja

A lengyel delegáció tájékoztatta a Tanácsot a kutatás és innováció területére vonatkozó elnökségi munkaprogramjáról.

Űrpolitika

Az európai kompetenciák megerősítése az űrágazatban

A miniszterek jóváhagyták az európai kompetenciák űrágazatban történő megerősítéséről szóló tanácsi következtetéseket.

A Versenyképességi Tanács űrpolitikai kérdésekkel foglalkozó ülésén – amelyen Szabados Richárd államtitkár töltötte be az elnöki tisztet – a miniszterek egyetértettek abban, hogy az űrágazat döntő szerepet tölt be az EU gazdasági, társadalmi, környezeti, technológiai és biztonsági céljainak előmozdításában. Ahhoz, hogy megőrizhesse versenyképességét, vezető szerepét és függetlenségét, Európának sürgősen meg kell erősítenie képességeit ezen a területen.

A következtetések hangsúlyozzák: ahhoz, hogy Európa továbbra is az űrtechnológia élvonalában maradjon, olyan átfogó megközelítésre van szükség, amely egyaránt kiterjed:

• a készségfejlesztésre,
• a szabályozási keretre, és
• a nemzetközi együttműködésre.

A következtetésekben a Tanács hangsúlyozza, hogy proaktív lépésekre van szükség, például be kell ruházni a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika oktatásába (STEM), valamint szinergiákat kell kialakítani a vállalkozások, az egyetemek és a közintézmények között. Ezek az intézkedések várhatóan előmozdítják az innovációt, a fenntarthatóságot és a rezilienciát az európai űrágazatban. A következtetésekben a Tanács rámutat: az EU-nak csökkentenie kell a nem európai technológiáktól való függőségét ahhoz, hogy meg tudja védeni érdekeit, és függetlenebbül tudjon fellépni a globális színtéren, valamint elő tudja mozdítani az űrágazatban a folyamatos fejlődés és kiválóság kultúráját.

• A Tanács következtetései az európai kompetenciák megerősítéséről az űrágazatban

  Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:

  EN DA

Az űrprogram félidős értékelése

A miniszterek jóváhagyták az Európai Unió űrprogramjának időközi értékeléséről szóló tanácsi következtetéseket.

A Tanács az Európai Unió űrprogramjának időközi értékeléséről szóló következtetéseiben elemzi az uniós űrprogram végrehajtásáról és az Európai Unió Űrprogramügynökségének (EUSPA) teljesítményéről szóló, a Bizottság által 2024 júliusában közzétett jelentés megállapításait. Az űrprogramot az EU a 2021–2027-es időszakra hozta létre azzal a céllal, hogy űrtevékenységeket hajtson végre a Föld-megfigyelés, a műholdas navigáció, a világűr-megfigyelés (SSA), az állami műholdas kommunikáció (GOVSATCOM), a konnektivitás, az űrkutatás és az innováció területén, valamint hogy előmozdítsa azt a képességét, hogy önálló, biztonságos és költséghatékony módon hozzáférjen a világűrhöz, figyelemmel alapvető biztonsági érdekeire. Az EU ezenfelül arra törekedett űrprogramjának elfogadásával, hogy előmozdítsa egy erős uniós űrgazdaság fejlesztését, többek között azzal, hogy támogatja az űrökoszisztémát, és valamennyi tagállamban és uniós régióban megerősíti a versenyképességet, az innovációt, a vállalkozói készséget, valamint a készség- és kapacitásépítést, illetve létrehozza az Európai Unió Űrprogramügynökségét (EUSPA). A következtetésekben a Tanács számba veszi az uniós űrprogram végrehajtása terén elért eredményeket, elemzi az EUSPA munkáját, és meghatározza az előttünk álló munka prioritásait. Emellett intézkedéseket sürget a program biztonsága és rezilienciája ellen irányuló, növekvő fenyegetésekkel szemben, és szorgalmazza a függőség csökkentését és az autonómia megerősítését.

• A Tanács következtetései az Európai Unió űrprogramjának időközi értékeléséről

  Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:

  EN
• Jelentés az uniós űrprogram végrehajtásáról és az Európai Unió Űrprogramügynökségének teljesítményéről
• Az Európai Unió Űrprogramügynökségének (EUSPA) honlapja

Az uniós űrpolitika jövője

A miniszterek véleménycserét tartottak „Az uniós űrpolitika jövője – Védelmi szinergiák a polgári űrprogrammal” témában.

Az irányadó vita középpontjában az űrpolitika stratégiai és biztonsági vonatkozásai álltak, annak nyomán, hogy az EU 2023 márciusában biztonsági és védelmi űrstratégiát fogadott el. A megbeszélések a magyar elnökség által készített dokumentum alapján zajlottak: ebben az elnökség a világűrt stratégiai jelentőségű, egyszersmind vitatott területként jelölte meg.

A miniszterek három témában cseréltek véleményt:

• hogyan kell az űrprogramot alakítani annak érdekében, hogy kezelni lehessen a növekvő biztonsági kihívásokat Európában
• hogyan lehet megerősíteni az uniós űrinfrastruktúrák rezilienciáját és biztonságát a jelenlegi polgári felügyeleti keretek között
• mely kettős felhasználású technológiákat kell prioritásként kezelni, és milyen lépések mentén biztosítható a fenntarthatósági célokkal való összhang

Számos delegáció hangsúlyozta: ahhoz, hogy lépést lehessen tartani a gyorsan változó nemzetközi geopolitikai környezettel, Európának naprakésszé kell tennie űrpolitikáját. Több delegáció rámutatott arra, hogy a kettős felhasználással – azaz az űreszközök mind polgári, mind pedig katonai, illetve biztonsági célokra történő felhasználásával – kapcsolatos szempontok egyre fontosabbá válnak a jövőbeli űrpolitikában. A miniszterek többsége mindemellett egyetértett abban, hogy az EU biztonsági és védelmi űrstratégiájával összhangban az uniós űrprogramnak a polgári ellenőrzés fenntartása mellett több szolgáltatást kell nyújtania a védelmi felhasználók számára. Ezzel összefüggésben a küszöbön álló uniós űrjogszabálynak, a következő űrprogramnak és az EU kiemelt űrpolitikai kezdeményezéseinek figyelembe kell venniük a kettős felhasználású igényeket annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az uniós űrrendszerek rezilienciáját és biztonságát, meg lehessen őrizni az űrben a technológiai szuverenitást, valamint meg lehessen erősíteni az általános stratégiai autonómiát.

• Az EKSZ angol nyelvű oldala az uniós biztonsági és védelmi űrstratégiáról
• Az elnökség feljegyzése az uniós űrpolitika jövőjéről

  Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:

  EN DA IT PT

Egyéb

A soron következő elnökség programja

A lengyel delegáció tájékoztatta a Tanácsot a soron következő elnökség űrpolitikai munkaprogramjáról.

• Kutatás és technológiafejlesztés (háttér-információk)
• Az EU űrpolitikája (háttér-információk)