"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Versenyképességi Tanács (Belső Piac és Ipar), 2026. május 28.
Főbb eredmények
Összességükben a mai megbeszélések világossá tették szilárd elkötelezettségünket azt illetően, hogy megerősítsük az európai iparágak rezilienciáját és autonómiáját, továbbá hogy maradéktalanul kamatoztassuk az uniós egységes piacban rejlő lehetőségeket annak érdekében, hogy az továbbra is Európa-szerte a vállalkozások, a munkavállalók és a polgárok javát szolgálja.
Mihálisz Damianósz, a Ciprusi Köztársaság energiaügyi, kereskedelmi és ipari minisztere
Az ipar felgyorsításáról szóló jogszabály
A miniszterek irányadó vitát tartottak az ipar felgyorsításáról szóló jogszabályról, arra összpontosítva, hogyan lehetne a legjobban kiaknázni az egységes piachoz való hozzáférést az ún. európai preferencia és az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó követelmények révén. Az ipar felgyorsításáról szóló jogszabály kiemelt jogalkotási javaslat, amely az európai ipar versenyképességét hivatott megerősíteni annak a célkitűzésnek az elérése érdekében, hogy 2035-re az EU GDP-jének 20%-a az ipari ágazatból származzon. Többek között olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek az engedélyezés felgyorsítására, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az uniós gyártású („Made in EU”) termékek iránti kereslet növelésére, valamint a külföldi befektetések ellenőrzésére irányulnak. A javaslatot 2026. március 4-én fogadta el a Bizottság.
A tagállamok nagy többsége támogatását fejezte ki az ipar felgyorsításáról szóló jogszabály célkitűzéseit és az európai eredettel kapcsolatos intézkedéseket illetően. Néhányan azonban aggodalmuknak adtak hangot egyrészt a piac széttagolódásával kapcsolatban (különösen a dekarbonizációs követelmények tekintetében), másrészt pedig az adminisztratív terhek növekedését illetőleg, mindenekelőtt a közbeszerzési és az engedélyezési eljárások vonatkozásában. A tagállamok eltérően vélekedtek a végrehajtás sebességét illetően: egyesek gyors fellépést szorgalmaztak az ipar támogatása érdekében, mások viszont kellően hosszú átmeneti időszakok bevezetését kérték, hogy lehetővé váljon az alkalmazkodás. Több miniszter is javasolta, hogy az ipar felgyorsításáról szóló jogszabály további ágazatokra is terjedjen ki. Végezetül pedig – bár a legtöbb delegáció ismételten kiemelte, hogy fenn kell tartani a nyitott gazdaságot (mind a kereskedelem, mind a beruházások tekintetében) – néhányan óva intettek a túlzott nyitottságtól, amely alááshatja a „Made in Europe” elvet.
Rendelet a „28. rendszer” szerinti társasági jogi keretről – „EU Inc.”
A miniszterek irányadó vitát tartottak a „28. rendszer” szerinti társasági jogi keretről (EU Inc.). A „28. rendszerről” (EU Inc.) szóló jogalkotási javaslat opcionális, teljes mértékben digitális társasági jogi keretet hoz létre, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy mind a 27 uniós tagállamban egységes, harmonizált jogi formában működjenek, és egyszerűsített bejegyzési, irányítási és megszüntetési eljárások vonatkozzanak rájuk. Ezt az „EU Inc.” elnevezésű új társasági formát mindössze 24 óra alatt és pusztán 100 euróért létre lehet hozni egy teljesen digitális platformon keresztül.
A miniszterek üdvözölték a javaslatot, és hangsúlyozták az egyszerűsített digitális társasági jogi rendszer előnyeit. Ugyanakkor sok delegáció nyomatékosította, hogy erős biztosítékokra van szükség a csalás, az adókijátszás és a pénzmosás megelőzése érdekében. Néhány delegáció kiemelte: a megfelelő jogalap megválasztása fontos ahhoz, hogy garantálni lehessen a jogbiztonságot többek között az adózás, a minimális tőkekövetelmény, illetve a fizetésképtelenség terén. Több delegáció hangsúlyozta annak fontosságát, hogy tiszteletben kell tartani a nemzeti szabályokat olyan területeken, mint a munkavállalói jogok. Összességében a legtöbb delegáció kifejezte elkötelezettségét a tekintetben, hogy előrelépést érjen el ezzel a fontos javaslattal kapcsolatban, és teljesítse az Európai Tanács azon célkitűzését, hogy 2026 vége előtt megvalósuljon a javaslat jóváhagyása.
Következtetések a jövő fenntartható és versenyképes turizmusának kiépítéséről
A Tanács átfogó következtetéseket fogadott el a 21. század fenntartható és versenyképes turisztikai ágazatának kiépítéséről. A következtetésekben a Tanács elismeri, hogy a turizmus létfontosságú szerepet tölt be a gazdaságban: 7%-kal járul hozzá az EU bruttó hozzáadott értékéhez, a munkahelyek 10%-át adja, és 4,6 millió vállalkozásnak – főként kkv-knak – biztosít munkát. Ezzel egyidejűleg a következtetések prioritásként kezelik a környezeti, a társadalmi és a gazdasági fenntarthatóságot.
A turizmus EU-szerte az egyik fő mozgatórugója a növekedésnek, a foglalkoztatásnak és a kulturális cserekapcsolatoknak. A ma elfogadott következtetések világosan kijelölik azt az irányt, amelyet követve hosszú távon biztosítani lehet az ágazat rezilienciáját és versenyképességét gyorsan változó világunkban.
Kósztasz Kumísz, a Ciprusi Köztársaság turisztikai miniszterhelyettese
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
A közel-keleti válság hatása az EU turisztikai ágazatára
A miniszterek véleményt cseréltek arról, hogyan lehetne a legjobban kezelni azokat a hatásokat, amelyeket a közel-keleti válság gyakorol az EU turisztikai ágazatára, és felvázolták a nemzeti szinten bevezetett támogatási intézkedéseket. A válság, melynek következményei összetettek, kettős hatást gyakorol az európai turizmusra: nap mint nap jelentős kiesést okoz a regionális utazás terén, ugyanakkor növeli a „biztonságos” alternatívát jelentő Európa vonzerejét.
Mindegyik delegáció elismerte, hogy kihívások állnak az ágazat – különösen a kkv-k – előtt, bár a hatás tagállamonként eltérő mértékű, és különösen a szigeteken fekvő tagállamokat és a szigeteket érinti. Sok delegáció szorgalmazott összehangolt európai válaszintézkedéseket, ideértve az információmegosztás elmélyítését, valamint olyan kezdeményezéseket, amelyek biztonságos úti célként népszerűsítik Európát.
Az európai vegyipar előtt álló fő kihívások
A munkaebéd során a miniszterek nem hivatalos vitát folytattak az európai vegyipar előtt álló fő kihívásokról. Marco Mensink, az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) főigazgatója is részt vett a megbeszélésen.
Az „Egyéb” napirendi pont keretében a miniszterek 11 témáról kaptak tájékoztatást:
A ciprusi elnökség tájékoztatta a minisztereket a következő jogalkotási javaslatok aktuális állásáról:
Kiegészítő oltalmi tanúsítványok (SPC-k)
Rendelet az Európai Versenyképességi Alap (EVA) létrehozásáról
Rendelet a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet módosításáról
Rendelet a munkavállalók kiküldetéséről szóló elektronikus nyilatkozattételről
A Bizottság bemutatta az „Egyszerűbb, egyértelműbb és jobban érvényesített uniós szabálykönyv” című közleményt, amelyet 2026. április 28-án fogadott el, a ciprusi elnökség pedig ismertette a hivatali ideje alatt az egyszerűsítés terén végzett komoly munkát.
A portugál és a lett delegáció ismertette a következő témát: Az általános csoportmentességi rendelet (GBER) felülvizsgálata – A gyakorlati alkalmazás ösztönző hatásának tisztázása a versenyképességet növelő feltételek javítása érdekében.
A lengyel delegáció – további 25 delegációval együtt – bemutatta azt a közös informális dokumentumot, amelynek értelmében stratégiailag szükséges, hogy a Your Europe Tanácsadó Szolgálat továbbra is támogassa a belső piaci panaszkezelő hálózatot (SOLVIT).
A francia delegáció tájékoztatta a minisztereket az energiaigényes iparágakkal foglalkozó miniszteri szövetség legutóbbi üléséről.
A bolgár, a cseh, a görög, a lengyel és a román delegáció prezentációt tartott az EU ETS energiaigényes iparágakra gyakorolt hatásáról.
A holland, a finn, a francia, a portugál és a svéd delegáció tájékoztatta a minisztereket az európai termékjogszabálynak az egységes piac sarokköveként betöltött szerepéről.
A holland, a spanyol és a szlovák delegáció tájékoztatta a minisztereket a vállalkozások nehézségeiről az általános csoportmentességi rendelet összefüggésében.
A Bizottság ismertette az egy éve útnak indított egységes piaci stratégiával kapcsolatos legújabb fejleményeket és a tervbe vett következő lépéseket.
A Bizottság előterjesztette az összefonódásokról szóló felülvizsgált iránymutatások tervezetét, amelyet április 30-án fogadott el.
Az ír delegáció bejelentette, mik lesznek a soron következő elnökség prioritásai az ipar és a belső piac területén.
„A” napirendi pontok
A miniszterek elfogadták az „A” napirendi pontokat.
