Környezetvédelmi Tanács, 2015.6.15., 2015. június 15.

A legfontosabb eredmények

A szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásai

A Tanács irányadó vitát tartott az egyes légköri szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről szóló irányelvjavaslatról (a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelv). A javaslat célja, hogy jelentősen javuljon a levegő minősége az EU-ban.

• Irányelvjavaslat egyes légköri szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről

Az irányelv a „Tiszta Levegőt Európának” program része. A benne foglalt előírások a levegőszennyezés által előidézett különféle egészségügyi kockázatok és környezeti hatások kezelését célozzák, emellett biztosítják, hogy az EU jogszabályai teljes mértékben összhangban álljanak a 2020-ig teljesítendő új nemzetközi kötelezettségvállalásokkal.

Az ülésen a miniszterek kifejtették a véleményüket a még lezáratlan kérdésekről, és megvitatták, hogy miként juthatnának közös álláspontra.

Kaspars Gerhards, Lettország környezetvédelmi minisztere szerint „a levegőminőség javítása mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból rendkívül fontos. Ahhoz, hogy a tagállamok kompromisszumra jussanak, reális célértékeket kell kitűznünk, emellett rugalmasságra van szükség a nem előrelátható jövőbeli trendekre való reagálásban, hogy a levegősszennyezés okozta idő előtti elhalálozások számát visszaszoríthassuk.”

A levegőminőség javítása mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból rendkívül fontos. Ahhoz, hogy a tagállamok kompromisszumra jussanak, reális célértékeket kell kitűznünk, emellett rugalmasságra van szükség az előre nem látható jövőbeli tendenciákra való reagálásban, hogy a levegősszennyezés okozta idő előtti elhalálozások számát visszaszoríthassuk.” Kaspars Gerhards, Lettország környezetvédelmi minisztere

Párizsi éghajlat-változási konferencia

A Tanács áttekintette, hogy hogyan haladnak a nemzetközi éghajlat-politikai tárgyalások, melyek az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek Konferenciáját (COP21) készítik elő (2015. december, Párizs). A miniszterek értékelték a két legutóbbi tárgyalási ülésszakon (2015. február 8–13., Genf és 2015. június 1–11., Bonn) elért eredményeket.

Fenntartásaiknak adtak hangot a tárgyalások lassú előrehaladása miatt, megjegyezve, hogy már csak 10 tárgyalási nap van beütemezve a COP 21 megrendezésééig. Emlékeztetve a tervezett nemzeti hozzájárulások jelentőségére, kedvezően nyilatkoztak azokról a Felekről, akik már közölték hozzájárulásukat, a többi Felet pedig arra sürgették, hogy minél előbb kövessék az előzők példáját, jóval a párizsi konferencia előtt.

A Tanács fontosnak tartja, hogy a kötelezettségvállalások ambiciózusak és tartósak legyenek, ezért azt várja a konferenciától, hogy olyan jogilag kötelező erejű, minden részes félre alkalmazandó megállapodást fogadjon el, amely összhangban áll a 2°C-ot nem meghaladó hőmérséklet-emelkedési célkitűzéssel.

A Tanácsban folytatott vita eredményei beépülnek majd a párizsi éghajlat-változási konferenciára való felkészülésként kialakítandó uniós álláspontba. A Tanács várhatóan 2015. szeptember 18-án fogad majd el következtetéseket a nemzetközi éghajlat-változási tárgyalásokról.

Kaspars Gerhards miniszter elismerte, hogy „az Európai Unió eltökélt amellett, hogy ambiciózus megállapodás szülessen Párizsban, de ezt egyedül nem tudja elérni.” Felszólította az összes Felet, hogy járuljanak hozzá érdemben a tárgyalásokhoz és tárjanak fel minden lehetőséget az álláspontok közelítésére.

• Nemzetközi klímapolitikai megállapodások (háttér-információk)
• A Tanács ülésének eredményei