Főbb eredmények, 2018. november 26.
Ifjúság
A Tanács részleges általános megközelítést (tanácsi álláspontot) fogadott el az Európai Szolidaritási Testületről (2021–2027) szóló rendeletjavaslatra vonatkozóan. A részleges általános megközelítésben nem szerepelnek a költségvetési vonatkozású kérdések/összegek, mert ezekről a következő többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos tárgyalások részeként jelenleg folyik az egyeztetés.
A Tanács emellett álláspontot fogadott el a 2019 és 2027 közötti időszakra szóló új uniós ifjúsági stratégiára vonatkozóan és megvitatta a stratégia végrehajtását. Várhatóan megerősödik a stratégia ágazatközi jellege, mivel reagál a fiatalok más uniós szakpolitikai területeken meglévő igényeire.
A miniszterek „Az ifjúsági munka szerepe a migrációval és a menekültekkel kapcsolatos kérdések összefüggésében” címmel következtetéseket fogadtak el. A 2015. évi uniós ifjúsági jelentésben szereplő tények alapján és a politikai fejlemények figyelembevételével a nemzeti kormányok az Európai Bizottsággal karöltve azon tevékenykednek, hogy prioritást élvezzen a migráns hátterű fiatalok integrációja, beleértve az újonnan érkezett migránsokat és menekülteket is.
Oktatás
A miniszterek részleges általános megközelítést alakítottak ki az Erasmus+ programról szóló rendeletjavaslat tekintetében. A részleges általános megközelítésben nem tszerepelnek a költségvetési vonatkozású kérdések/összegek, mert ezekről a következő többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos tárgyalások részeként jelenleg folyik az egyeztetés. A javaslat célja, hogy a program inkluzívabbá váljon például a kis és az önszerveződő szervezetek, illetve a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok számára. Ez a program elérhetőbbé válásával és hatályának az oktatás és képzés összes szintjére történő kiterjesztésével fog megvalósítani.
A Tanács továbbá ajánlást fogadott el arra vonatkozóan, hogy miként lehet ösztönözni a felsőfokú és a felső középfokú oklevelek, valamint a külföldi tanulmányi időszakok eredményeinek automatikus kölcsönös elismerését. Ez azt hivatott biztosítani, hogy az Unióban működő akkreditált intézmények által kiállított felsőfokú és felső középfokú okleveleket, valamint az ilyen intézményekben folytatott külföldi tanulmányi időszakok eredményeit továbbtanulási célból 2025-re valamennyi tagállamban automatikusan elismerjék.
A miniszterek irányadó vitát tartottak az európai oktatási térség 2025-ig történő kialakításáról. Az európai oktatási térség a bizalmon, a kölcsönös elismerésen, az együttműködésen és a bevált gyakorlatok megosztásán, valamint a mobilitáson és a növekedésen alapul. A megbeszélések alapját egy elnökségi vitaanyag képezte.
Főbb eredmények, 2018. november 27.
Kultúra
A miniszterek nyugtázták az új Kreatív Európa programra (2021–2027) irányuló javaslattal kapcsolatban elért eredményekről szóló jelentést. A program átfogó célja a kulturális és nyelvi sokféleség és örökség terén folytatott európai együttműködés előmozdítása, valamint a kulturális és kreatív ágazatok – különösen az audiovizuális ágazat – versenyképességének fokozása.
A Tanács következtetéseket fogadott el a 2019–2022-es időszakra szóló kulturális munkatervről. A terv egy olyan stratégiai eszköznek tekinthető, amellyel prioritások és konkrét intézkedések állapíthatók meg a digitális átállás, a globalizáció és a kultúrpolitika területén megfigyelhető növekvő társadalmi sokféleség kérdésének kezeléséhez.
A Tanács továbbá következtetéseket fogadott el az európai tartalmaknak a digitális gazdaságban történő előmozdításáról. A következtetések előterében az olyan uniós prioritások állnak, mint például a sokszínűség, a láthatóság és az innováció támogatása, egyenlő versenyfeltételek teremtése, valamint a készségek és képességek javítása.
A miniszterek nyilvános vitát folytattak az online félretájékoztatás terjedése elleni küzdelemről, mindenekelőtt az „álhírekről”, valamint a médiáról és a médiának a félretájékoztatás elleni küzdelemben betöltött szerepéről.
Prioritást jelentett számunkra az, hogy foglalkozzunk a félretájékoztatás kérdésével, és örömünkre szolgál, hogy ez a téma szerepelt a Tanács mai ülésén elfogadott következtetésekben. Fontos szempont az online technológiai óriásvállalatok felelőssége annak garantálása tekintetében, hogy a hagyományos újságírás gazdaságilag felelős módon fenntartható legyen.
Gernot Blümel, Ausztria Európa-ügyi, művészeti, kulturális és médiaügyi minisztere
A megbeszélések alapját egy elnökségi vitaanyag képezte. A miniszterek felkérést kaptak arra, hogy reagáljanak azokra az uniós szinten nemrégiben indított és megvalósított kezdeményezésekre, amelyek az online félretájékoztatás elleni küzdelemre irányulnak.
Sport
A miniszterek nyilvános vitát folytattak a nagyszabású sporteseményekről mint az innováció ösztönzőiről. A vitán jelen volt Martin Kallen, az UEFA versenyigazgatója (EURO 2020) is. A vita alapját egy elnökségi vitaanyag képezte, amelyben az elnökség kiemelte a nagyszabású sportesemények és az innováció közötti kapcsolatokat, beleértve a sporteseményekkel kapcsolatos szabadalmi bejelentéseket és új technológiákat.
A miniszterek ezenkívül következtetéseket fogadtak el a sport gazdasági dimenziójáról és társadalmi-gazdasági előnyeiről. A cél annak elismerése, hogy a sport a növekedés és a munkahelyteremtés mozgatórugója, továbbá eszköz a polgárok egészségének és szociális körülményeinek a javításához.