Külügyek Tanácsa, 2018. július 16., 2018. július 16.

Az ülés főbb eredményei

Líbia

Annak nyomán, hogy Federica Mogherini főképviselő július 14-én látogatást tett Líbiában, melynek során Tripoliban felavatta az uniós képviselet épületét, a Tanács megvitatta az ország helyzetét. Az uniós külügyminiszterek üdvözölték, hogy az EU mostantól ismét állandó jelleggel jelen lesz Líbiában fizikailag is, ami rávilágít az ország stabilitásáért, biztonságáért és jólétéért végzett uniós munka fontosságára.

Ami a politikai folyamatokat illeti, az a véleményünk, hogy fel kell gyorsítani a választások tartása érdekében folytatott munkát, amelyhez támogatást is biztosítunk. Úgy véljük továbbá, hogy még a választások megrendezése előtt megfelelő alkotmányos és jogi keretet kell kialakítani. A gazdaságot illetően megállapodtunk arról, hogy az olajból származó bevételek átlátható módon történő elosztásának biztosítása érdekében fokoznunk kell az Egyesült Nemzetek Szervezetével végzett munkát. A migráció kapcsán megegyeztünk arról, hogy törekvéseink középpontjában továbbra is a Líbiával, illetve elsősorban az ENSZ ügynökségeivel és az Afrikai Unióval folytatott együttműködés és partnerség áll majd. Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő

A külügyminiszterek ismételten kijelentették, hogy támogatják az ENSZ-főtitkár különleges képviselőjét, Ghassan Salamét. Megelégedéssel nyugtázták, hogy sikerült megoldást találni az olajfélholdban kialakult közelmúltbeli válságra, miközben hangsúlyozták a kiváltó okok kezelésének fontosságát. Kiemelték az EU által a migráció területén végzett helyszíni munka eredményeit is, hangsúlyozva az IOM és az UNHCR számára nyújtott támogatást, amely lehetővé tette például 28 000 migráns származási országba való önkéntes visszatérését.

• Federica Mogherini főképviselő líbiai látogatása, 2018. július 14.

Keleti partnerség

A Tanács a keleti partnerség októberben tartandó miniszteri ülése előkészítéseként eszmecserét folytatott a keleti partnerségről. A külügyminiszterek megerősítették az EU elkötelezettségét a régió, a reformprogram, valamint a 2020-ra kitűzött 20 cél formájában meghatározott prioritások mellett, amelyek a gazdaság, a kormányzás, a hálózati összekapcsoltság és a társadalom megerősítésére irányulnak. A Tanács megerősítette, hogy továbbra is releváns az a testre szabott és differenciált megközelítés, amely lehetővé teszi a hat ország (Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna) számára, hogy megválasszák, milyen mértékben kívánják elmélyíteni kapcsolataikat az EU-val.

A miniszterek nyugtázták a hat országban elért előrelépést. Hangsúlyozták, hogy fokozni kell a reformokat az olyan területeken, mint a kormányzás, a jog érvényesülése, a korrupció elleni küzdelem, a gazdasági reform és az üzleti környezet. Különösen a Moldovai Köztársaságban fennálló helyzet miatt fejezték ki aggodalmukat.

Végezetül a miniszterek kiemelték, hogy a partnerség fennállásának 10. évfordulója 2019-ben fontos alkalom az EU régió iránti elkötelezettségének hangsúlyozására.

• Keleti partnerség (háttér-információk)
• Keleti partnerség – a 2020-ra kitűzött 20 cél

Észak-Korea

A miniszterek a munkaebéd során megvitatták a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) helyzetét. Ismételten kifejezték, hogy maradéktalanul támogatják a Koreai-félsziget teljes körű, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan nukleáris leszerelését, és kijelentették, hogy az EU készen áll e cél elérésének elősegítésére. Az EU „kritikát is megfogalmazó közeledés” politikájával összhangban a miniszterek hangsúlyozták azt is, hogy a kommunikációs csatornák nyitva tartása mellett fontos folytatni a szankciókon keresztüli nyomásgyakorlást. Megegyeztek abban is, hogy ösztönözni fogják a KNDK-t az Átfogó Atomcsend-szerződés aláírására és megerősítésére, amely logikus lépés lenne ahhoz, hogy a közelmúltban tett pozitív politikai nyilatkozatok nyomán ellenőrizhető és jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalások szülessenek.

• Tájékoztató az EU-ról és a KNDK-ról (EKSZ)
• Az Észak-Koreával szembeni uniós korlátozó intézkedések (háttér-információk)

Nemzetközi Büntetőbíróság

A Tanács a Római Statútum elfogadásának 20. évfordulója alkalmából (július 17.) a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló következtetéseket fogadott el. A Tanács hangsúlyozza, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság értékes hozzájárulást nyújt a büntetlenség elleni küzdelemhez. Egy olyan időszakban, amikor a szabályokon alapuló nemzetközi rendre egyre nagyobb nyomás nehezedik, büntető igazságszolgáltatási rendszerének megerősítése minden eddiginél fontosabb. A Tanács emlékeztet arra, hogy az Európai Unió határozottan támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróságot annak létrehozása óta, és felhasználja a rendelkezésére álló eszközöket arra, hogy elősegítse a Büntetőbíróságnak nyújtott támogatás növelését. A Tanács vita nélkül fogadta el a következtetéseket.

• A Tanács következtetései a Nemzetközi Büntetőbíróságról a Római Statútum elfogadásának 20. évfordulója alkalmából